A koalíciós tanács idei második összejövetelén – holnap – több fontos kérdést vitat meg, többek közt az adó- és járulékreformot tekinti át, amely a kormány legnagyobb szerkezeti reformjának tekinthető. Napirendre kerül a kettős állampolgárságról szóló törvény sorsa, mivel annak módosításához nincs meg a többsége a koalíciónak a parlamentben.
Richard Sulík, az SaS elnöke az idei év legnagyobb feladatának nevezte a járulékreformot. A köztelevízióban Sulík azt állította, hogy az ellenzék is támogatja a szuperbruttó bér bevezetését és az egységes kivetési alap meghatározását a különböző társadalombiztosítási kategóriák esetében. Ez a változás lenne az első lépés az úgynevezett járulékbónusz bevezetéséhez. A szuperbruttó bért 2012. január elsejével szeretnék bevezetni.
(A szuperbruttó bér azt jelentené, hogy a munkáltatónak egyetlen bérköltsége lenne: az az összeg, amelyet az alkalmazottnak kifizet. Egyelő azt mondja a kormány, hogy a munkáltató eddigi járulékterheivel – a jelenlegi bruttó bér 28,7 százalékával – megemelnék az alkalmazotti béreket, s ezt követően szociális, egészségügyi, foglalkoztatási, garancia-, rokkantsági és táppénzbiztosítást már csak az alkalmazott fizetne. A jelenlegi 14 százalékos alkalmazotti járulékteher így csaknem 43 százalékra emelkedne.Igaz, lényegében nem változna, ám azt nem lehet tudni, új munkaviszony létesítése esetén a szuperbruttó bérezés hogyan befolyásolná a bérek alakulását.)
Iveta Radičová (SDKÚ-DS) kormányfő szerint egy ilyen változás kedvezően befolyásolná az vállalkozói környezetet, javítaná az alkalmazottak helyzetét, több jövedelmet hozna a lakosságnak és elősegítené a munkahelyteremtést. Hogy az utóbbit mivel és hogyan serkentené, annak a részleteiről egyelőre semmit nem közöltek a reform tervezői.A tanácskozás napirendjén szerepel a hőszolgáltató vállalatok (távfűtés) privatizálása is. Az állami tulajdonban lévő cégeket jelenleg a Nemzeti Vagyonalap kezeli. A cégek nyereségesek, évi 4,2 millió euró tiszta nyereséget hoznak az államkasszának – szabályozott árak mellett is. A vagyonalap azonban lemondana róluk, eladásukból egyszeri 160-200 millió eurós bevételhez jutna az államkassza. A kormány legutóbbi ülésén azért nem született meg a privatizációs döntés, mert a Most-Híd kérte a kérdés koalíciós tanács elé vitelét. Ivan Mikloš (SDKÚ-DS) pénzügyminiszter szerint azért ésszerűbb az eladásuk, mert csupán az emissziókereskedelm jóvoltából termelnek nyereséget. Hogy a magánosítás után milyen változás következhet be a távfűtési díjakban, a kormány nem tudja konkretizálni. A pénzügyminiszter szerint megszűnik majd a szabályozás, s ha erős lesz a konkurencia, az árak még csökkenhetnek is. Különösen akkor, ha a távfűtéses lakóházak saját fűtőházak építése mellett döntenek. A privatizációval más gond is van. Mivel a hőszolgáltatók eddig állami kézden voltak, korszerűsítésükre uniós támogatási programot hozott létre Szlovákia. A pályázatokat már benyújtották, de a benne jóváhagyott összegeket magáncégek nem kaphatják meg. Iveta Radičová tegnap a közrádióban azt mondta, a kormány megkísérli elintézni Brüsszelben, hogy az új tulajdonosok is hozzájuthassanak ehhez a pénzhez, s úgy gondolja: ha nemzetközi tenderen adják el a hőszolgáltatókat, a vevők megkaphatják majd a modernizációs támogatást is.
A koalíciós tanács foglalkozik Richard Sulík azon szándékával, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a Smer elnökét, Robert Ficót leváltsa parlamenti alelnöki tisztségéből. Ezt a KDH és Iveta Radičová, valamint néhány SDKÚ-s képviselőtársa nem támogatja. Feltehetőleg szó lesz az SaS képviselőinek indítványáról, mellyel a polgármesterek és megyei elnökök, valamint a kommunális képviselők jutalmazását akarják drasztikusan lefaragni, a közlekedési tárca égisze alatt fennálló problémákról, illetve a szociális szolgáltatások helyzetéről is.
Felvidék Ma
