Magyarország soros elnökségének első két hónapjában lényeges előrelépések történtek, sok, az országnak fontos kérdésben sikerült haladást elérni – mondta Martonyi János külügyminiszter ma Budapesten. A tárcavezető a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában adott interjúban kiemelte: az elnökséget akkor lehet majd hitelesen megítélni, ha a félév leteltével a kitűzött célokat összevetik az elért eredményekkel. Ugyanakkor már eddig is sikerült előrelépni több közösségi politikában, amelyek Magyarországnak különösen fontosak – értékelte.
Az energiapolitikára célozva kifejtette: február 4-én az energiacsúcson a tagállamok állam- és kormányfői úgy döntöttek, 2014-re megteremtik az egységes, integrált energiapiacot, amely Magyarországnak is „megfelelő ellátási biztonságot” adna. A miniszter biztos abban, hogy az energiapolitikában lényeges előrelépést ér el az unió a félév végére.
Mint emlékeztetett, a kohéziós politika ügyében hétfőn az Általános Ügyek Tanácsa úgynevezett következtetést fogadott el, amelyből kitűnik, a politika továbbra is erős marad, minden régióra kiterjed, és összekapcsolják az EU2020 versenyképességi stratégiával. A résztvevők jóváhagyták a főbb tartalmi elemeket, „ezek után már csak a pénzről kell beszélni” – mondta.
Az agrárpolitika kérdésében a tagállamok miniszterei március 17-én fogadnak el következtetéseket – jegyezte meg. Hozzátette: Magyarország célja az „erős, megújított”, forrásait tekintve továbbra is fenntartható agrárpolitika.
Martonyi János szerint Magyarország továbbra is minden lehetséges eszközt igénybe vesz, hogy még ebben a félévben lezáruljanak a horvát csatlakozási tárgyalások. Úgy vélte, nagyon rossz üzenete lenne valamennyi csatlakozni kívánó ország felé, ha lassítanák Zágráb integrációs folyamatát. Ugyanakkor ez egy „nagyon bonyolult és nagyon összetett kérdés”, amelyben folyton változnak az érdekek – fogalmazott.
Az elhalasztott keleti partnerség csúcstalálkozóról a miniszter úgy nyilatkozott: ez „kizárólag technikai kérdés volt”, Magyarország érdekeltsége a programban változatlan.
A tárcavezető szerint a magyar-szlovák viszony „rendezett”, a két ország jól együttműködik. Mint mondta, a szlovákok nem mondtak le arról, hogy a jelenlegi „tarthatatlan állampolgársági törvényüket módosítsák”, és amint ez megtörténik, a kétoldalú tárgyalásokat az „eredetileg elfogadott elvek” alapján kell folytatni.
mti, Felvidék Ma