Ünnepélyes, emelkedett, egyben alázatos pillanat volt, amikor Schmitt Pál magyar elnök aláírta Magyarország új alkotmányát, mely így kihirdethetővé vált, s 2012. január elsején hatályba léphet. Az államfő rövid beszédét ma délben azzal zárta: ami az alaptörvényben van, csak lehetőség. Magyarország minden egyes polgárán múlik, mi valósulhat meg belőle.
A rendszerváltás 23. évében lesz hatályos új alkotmánya Magyarországnak, Felzárkózik vele Kelet-Közép-Európa transzformálódott, az Európai Unióba betagozódott országai közé. Mint Schmitt Pál magyar államfő rámutatott: egyforma és egyenlő jogokat teremt az új alaptörvény a nemzet minden tagjának, a magyaroknak és a velük élő nemzetiségeknek, akik egyenlő tagjai a nemzetnek, mert „mindenki szűmít, együtt vagyunk erősek”. Úgy fogalmazott: az új alaptörvény „mostantól, mint a földbe vetett mag, várja, hogy rendelt idejében szárba szökkenhessen, egyben régi önmagát, a benne lakozó letűnt korok szellemével, átadhassa a múltnak”. „A nagy ünnepek az élet körforgásaihoz kapcsolódnak, különösen igaz ez a tavaszi újjászületésben ünnepelt húsvétra, a feltámadásra. Akár Istenben hiszünk, akár a sorsban, ilyenkor körülöttünk minden az új életről, a megújulásról szól” – mondta, hangsúlyozva, hogy 2011 tavasza az egész nemzet számára fontos eseménnyel lett teljesebbé: idén nemcsak a természet újult meg, hanem legfontosabb törvényünk is. Kiemelte, fontos, értékteremtő munkán vagyunk túl, majd köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vállalt ebben. Úgy vélekedett, húsz évvel a rendszerváltás után végre nemcsak elértünk egy történelmi lehetőség kapujáig, ahogy az már számtalanszor megtörtént, most át is léptünk rajta, élni tudtunk a lehetőséggel. Schmitt Pál szerint az alaptörvény születése megmutatta, hogy egy ilyen nagy horderejű vállalkozás nem lehet néhány szakértő, jogalkotó magánügye, ahogy az a múltban történt, hiszen e törvényben „a társadalmi együttélés fő szabályai, jogaink és kötelességeink, nemzetünk hitvallása összegeződik, ezért ez mindannyiunk közös ügye, nemzetként való létezésünk alapja”. Kijelentette, egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek, amely megőrzi alkotmányos hagyományaink minden eddigi erényét, és hozzáteszi azt, amit „mi, XXI. századi magyarok fontosnak tartunk”. „Erőt adhat mindannyiunknak, hogy az alaptörvényben a szabadságjogok összegezése az európai alapjogi chartára épül, megmutatva elkötelezettségünket saját nemzeti önazonosságunk mellett az európai demokratikus értékek irányában is” – mondta, hozzátéve, hogy az alaptörvénnyel „a jövőnek csak az alapjait raktuk le, rajtunk áll, hogy milyen sorsot építünk magunknak ezen fundamentumra”.
Schmitt Pál kitért arra is, hogy az embereket elsősorban az érdekli, számon kérhetően védi-e az alaptörvény a rendet, az ember méltóságát, a jogok gyakorlását, lesz-e ezen elvekből következően munkája, biztonságban tudhatja-e családját, bizakodással tervezheti-e gyermekei jövőjét, erkölcsös közéletben és hivatalokban tudja-e intézni dolgait. „Hogy a válasz kivétel nélkül igen legyen, ahhoz minden egyes ember munkájára szükség lesz. A magyarok nemcsak a törvény előtt egyenlők, hanem a törvény szellemének meghatározásában és végrehajtatásában is” – mondta.
„Bízzunk benne, hogy amikor a sarkalatos törvények révén a mostani keret megtelik majd tartalommal, minden szempont elhangzik az arra rendelt helyen, az Országgyűlésben, minden érv betölti a maga hivatását, és a többség illő bölcsességgel fogadja a kisebbség véleményét is, felelősséget vállalva az egészért” – hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzáfűzve, hogy a törvényhozásban a képviselőknek nem a saját, rövid távú, hanem az egész közösség hosszú távú érdekeit kell érvényesíteniük, „ha nem így tesznek, saját választóik felé kell majd elszámolniuk”.
„Bizakodjunk kellő alázattal, hogy ez a lelket felemelő ünnep most az új kezdet esélyét hozza el kivétel nélkül minden magyar ember számára. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Adja Isten, hogy így legyen” – zárta beszédét Magyarország elnöke.
Nem ünneprontásul: de mától elkezdődhet egy jogerős alaptörvény tárgyilagos szemlélete. Itt, Szlovákiában, ahol e nap nekünk, magyaroknak is ünnep az új alaptörvény kapcsán, talán a mindenáron botrányt kavarók sem fognak már arról cikkezni, micsoda avítt dolog a magyar alaptörvény bevezetőjének első mondata… A tudatlanság – hogy a magyar himnusz kezdősora e mondat – talán még megbocsátható, a szándékos csúsztatás nem, s különösen nem, ha azt Budapestről is szítják. Mert azon még a magyar politikai ellenzéknek is illene fennakadnia, ha a nemzet himnuszát gúnyolják olyanok, akiknek jó 15 éve egyik kereszténydemokrata politikusok azt a magyar egyszerű fejőnőt állította példaképül, aki leteszi a sajtárt, s feláll, ha a nemzeti himuszát meghallja…
Húsvét van. Különös módon olyan húsvét, melyben több felekezet egybeesően ünnepelte a feltámadást.
