Az Aggteleki Kulturális Tábor (AKT) augusztus 25-29-e között a Vizuális Teremben a festőknek, grafikusoknak, szobrászoknak és fotóművészeknek egy kiállítást is szervez. A kiállító festőművészek közt találjuk majd többek közt a győri Csizmadia Istvánt, a komáromi Horváth Ritát, a pomázi Kiss Lena, Kasza Krisztinát, a rimaszombati Patai Gábort.
Csizmadia István 1954. február 12-én született Győrben. 1969 óta foglalkozik festészettel. 1975 óta rendszeresen szerepel kiállításokon. Szegeden, a Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát földrajz-rajz szakon. Az Iparművészeti Főiskolán vizuális kommunikáció szakon másoddiplomázott. Tagja volt az 1980-as években a Fiatal Művészek Szövetségének. A Győri Grafikai Műhely alapító tagja. Művei megtalálhatóak Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában, a Csók Galériában, az Orczy Galériában, Mosonmagyaróváron egy magángalériában, Győrött közintézményekben, magángalériákban, valamint számos külföldi és hazai magángyűjteményben. A festőművész egész életében arra törekedett, hogy értéket és időtálló tartalmat teremtsen, de ehhez (rá kellett döbbennie) kitartás, következetesség és néha lemondás is szükséges. Azt vaLlja, hogy egy érett, kifejlett stílushoz idő kell. Az is fontos, hogy egy művész tudjon megújulni, új erőre kapni. Lassan egy élet tapasztalatát szeretné vásznain megjeleníteni.
Alkotásai itt tekinthetők meg: http://web.axelero.hu/csizol/festmenyek/abszt.html
Horváth Rita festészet iránti érdeklődése már egészen fiatal korában kialakult, a komáromi Feszty Árpád Általános Iskolában rajztagozatra járt, majd tanulmányait a Győri Tánc-és Képzőművészeti Iskola grafika szakán folytatta, ezt követően a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán tanult tovább. Az Erasmus ösztöndíj által került Londonba, Hatfieldba. A Tondó Művészeti Egyesület elnöke, a NemArt Galéria vezetője. Képeit mind egyéni, mind csoportos kiállításon megtekinthették már az érdeklődők. Horváth Rita számára a tér maga az intuitivitás és a benne rejlő ingermechanizmusok sokasága. Ezek leképzése közben minden külvilági lét megszűnik létezni számára. Csak az érzelmek kapnak szerepet. Nem figyel a szabályokra csak a szem által képzett vibrációkra, a keze játékára és az emocionális gondolatokra, de mindig fontos számára a formák megfestésénél az anatómiai pontosság és az arányok megtartása.
Alkotásai itt tekinthetők meg: http://www.festomuvesz.hu/horvathrita/index.htm
Kiss Károlyné Lena textiltervező-iparművész, Oroszországban született, 1972-óta él Magyarországon, Pomázon. A Moszkvai Textil Egyetem Iparművészeti karán diplomázott 1972-ben. 1973-tól 1990-ig a Pamutnyomóipari Vállalatnál nyomottanyag-tervezőként dolgozott. 1990-tól egy müncheni atelier munkatársa. Nagyipari felhasználásra kerülő terveket készít, textil-, tapéta-, csomagolópapír- stb. európai és tengerentúli gyártók részére. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Pomázi Művészek Társaságának. Az akvarelleket, rajz- és egyéb tanulmányokat a munkája részének tekinti, de „hobby”-nak is nevezhetné. Az utolsó tíz évben rendszeresen részt vesz a Pomázi Művészi Társaság és a pomázi Testvér Múzsák Alapítvány által szervezett, hazai és külföldi kiállításokon.
Alkotásai itt tekinthetők meg: http://www.festomuvesz.hu/kisskarolyne/index.htm
Kasza Kriszta 31 éves művésztanár. A kőbányai Szt. László Gimnázium rajz szakán Szabó Gábor volt a mestere, aki a „ne csak nézz, láss is ” elvét vallotta, s ez rányomta bélyegét pályaválasztására, művészi ambícióira. Innen a Szegedi Tudományegyetem Tanárképző karára vezetett az útja, rajz-művelődésszervező szakra, itt Hann Ferenc volt a mentora, akinél a szakdolgozatát is írta Molnár-C. Pál és a Római Iskola kapcsolatáról. Egyéni kiállításai 2000-től indultak, majd sorra következtek többnyire egy kép-egy idézet címszóval. Munkái alapvetően figurálisak, kezdeti harsány korszaka inkább sík-dekoratív, mozaikos szerkezetű volt, a színek élesek, magában való kontrasztokra épültek. Későbbi, egyetemi évei alatt és után született munkái már lírikusabbak, merengőek, felváltják a korai harsány színeket a pasztell derengések, kontúrok, és megjelenik az előtér, háttér is, de mindvégig hangsúlyos az arc, a tekintet és a kéz. Egyaránt fellelhető tehát a sík-dekoratív képépítés korai vadsága, és a későbbi metafizikus merengés is képein. Kedvenc témái az idézetek, Váci Mihály, Ady Endre, József Attila, Szabó Lőrinc tollából, de korunk költői is hatnak rá, mint például nagy kedvence, Parti-Nagy Lajos. Fő témája az ember kifürkészhetetlensége, a kézzel nem fogható, szemmel nem látható tettenérése, megragadása és képi megjelenítése. Ez az örök megismerési vágy ad újabb és újabb témát, ihletet a fiatal művésztanárnak. Visszatérő motívumok munkáin a merengés, a szomorúság, magány, vagy elszigeteltség érzése, mely a mai ember örök sajátja.
Alkotásai itt tekinthetők meg: http://kaszakriszta.fw.hu/
Patai Gábor 1985 szeptemberében látta meg a napvilágot Losoncon. Három éves kora óta Rimaszombatban él. Mezőgazdasági középiskolát végezett. Már gyerekkorában mondogatták neki tanárai, szülei, hogy van némi tehetsége a képzőművészethez. De igazán csak pár éve kezdett komolyabban foglalkozni a festészettel. Eddigi tudását autodidakta módon sajátította el. 2010. áprilisában volt az első egyéni kiállítása Tornalján a Madárteremben, A. Marton Gyula -Don galériaezető segítségével. Nemrégiben kezdte szárnypróbálgatásait a légecset világában, és most teljes egészében erre építi művészetét. De valójában saját bevallása szerint még mindig keresi azt, ami neki a leginkább testhezálló, amivel igazán egyedi.
Alkotásai itt tekinthetők meg: http://www.festomuvesz.hu/pataigabor/index.htm
A kiállítás helyszínei a különböző rendezvényközpontok előadótermei, illetve a Baradla Barlang kisebb helyiségei lesznek. A grafikusok, festők és szobrászok a tábort követően a képeik és szobraik által egy országos tárlaton mutathatják meg magukat, hiszen a tábor ideje alatt készült képekből és szobrokból egy vándorkiállítást fogunk szervezni. Az Aggteleki Kulturális Táborról bővebben itt: http://www.felvidek.ma/kitekinto/magyarorszag/29416-az-aggteleki-kulturalis-tabor-augusztus-vegen-varja-az-erdeklodoket
