Az RMDSZ idei nagyváradi kongresszusa november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésnapját a Magyar Szórvány Napjává nyilvánította. A szórványsorsban élő magyarsággal kapcsolatban a napokban több rendezvény és szakmai összejövetel is volt, erről kérdeztük Ladányi Lajost.
Budapesten a szórványstratégia és a jövő évi támogatási prioritások szerepeltek a Magyar Állandó Értekezlet Kárpát-medencei szórvány albizottsága második, múlt hét pénteken tartott ülésének napirendjén is. A testület ülésén a nemzetpolitikai államtitkárság javaslatot kért a szakbizottság tagjaitól a jövő évi támogatási prioritások megfogalmazására, továbbá a nemzeti jelentőségű intézmények kritériumrendszerének újrafogalmazására. A szakbizottság továbbá meghatározta jövőbeni céljait, főbb prioritásait. Ezek között – több más fontos terület mellett – a szórványoktatás, és a szórványgondnoki rendszer alapjainak kidolgozása szerepel – olvasható a kommünikében. A budapesti tanácskozáson Felvidékről Ladányi Lajos és Papp Adrianna (MKP) vettek vettek részt. Ladányi Lajos a Felvidék.ma-t tájékoztatta arról, hogy az átfogó, kárpát-medencei szórványstratégia kidolgozásáról szóló vitában ismertették a Felvidéken szórványsorsban élő magyarok sajatosságait is. A szórvány napjával kapcsolatban Ladányi elmondta, az egyelőre hivatalosan még csak Erdélyben számít annak, de szorgalmazni fogják, hogy a jövőben az egész Kárpát-medencében élő szórványmagyarság napja legyen. „Nemzetben, határok nélkül kell gondolkodunk” – nyilatkozta Ladányi.
A dél-erdélyi Hunyad megye első magyar köztéri emlékművét avatták fel a Magyar Szórvány Napja alkalmából Déván. Barcsay Ákos erdélyi fejedelem emlékoszlopát leplezték le szombaton. Az emlékoszlop felavatása is része volt annak a kétnapos rendezvénysorozatnak, amelyet a Magyar Szórvány Napja alkalmából szerveztek.
Az RMDSZ a Magyar Szórvány Napja alkalmából szervezett szórványkonferenciát Déván. „Kiemelt célunk az intergenerációs asszimiláció fékezése, negatív hatásának csökkentése, valamint az átfogó nyelvi tervezés, az anyanyelv használati körének kiszélesítése” – olvasható a dokumentumban.
A hétvégén alakult meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Szórványtanácsa, annak konkrét struktúráját, céljait a konferencia az Erdélyi Szórványért második, brassói tanácskozása határozta meg. A Szórványtanács megalapítását hosszabb előkészítő munka előzte meg, amelynek alapjait a május 13. és 14. között Temesváron lezajlott Szórvány és nemzetépítés című konferencia rakta le (itt született meg annak a szórványstratégiának a vitairata is, melyet Bodó Barna, a Magyar Állandó Értekezlet Szórvány Szakbizottságának elnöke tett le a MÁÉRT asztalára). A Szórványtanács körülbelül egy év alatt kívánja feltérképezni a szórványmegyék településeinek jelenlegi helyzetét, valamint az ott élő magyarok problémáit.
Bethlen Gábor a hagyomány szerint egy bástyában született 1580-ban a Hunyad vármegyei Marosillyén. „Bethlen István, Bethlen Gábor testvére megjelölte egy emlékkővel azt az épületet, ahol a fejedelem, Gábor született” – mondja Schreiber István, dévai helytörténész. A kastély jelentős része időközben elpusztult, a még fennmaradt épület homlokzatán 1909-ben helyeztek el emléktáblát a nagyenyedi Bethlen Kollégium diákjai. Mára csak a Veres-bástyaként ismert rész maradt fenn, ezt, romos állapotban, több mint egy évtizede vásárolta meg, majd újította fel Böjte Csaba alapítványa. „Azóta folyamatosan ünnepségeket, ilyen-olyan rendezvényeket rendezünk be. Itt Erdély kapuja, hisz végül is itt Zámnál kezdődött Hunyad vármegye, és hát itt van az első megálló Marosillyén, tehát aki a téli úton jönne Székelyföldre, Erdélybe, az mindenképpen a ház mellett elmegy és mindenkit nagy-nagy szeretettel meghívunk” – hangsúlyozta Böjte Csaba, a Szent Ferenc Alapítvány ferencesrendi szerzetese. Az épület felújítása után, 2007-ben állandó kiállítás nyílt Bethlen Gábor életéről. A fejedelem születésnapja idéntől a Magyar Szórvány Napja, erről döntött az RMDSZ idei nagyváradi kongresszusán.
kormány.hu, mti, dunatv.hu, Felvidék.ma
