„Mióta eszemet tudom, enyém ez a gömöri táj, szeretem, mint anyját a gyermek” – írja Szombathy Viktor Gömört idéző munkájában.
Az írásból Povinszky Elvira, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának a titkára olvasott fel részleteket az íróra emlékező összejövetelen. Sebők Valéria, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának elnöke köszöntötte a Rimaszombatban a Botto utcában, a Szombathy Viktor emléktábla előtt összegyűlt maroknyi megemlékezőt. Rimaszombat szülötte előtt 2012. április 17-én születésének 110 évfordulója alkalmából rótták le kegyeletüket. Szombathy Viktor első lélegzetvételétől az utolsóig nagyon szerette szülőföldjét, Gömört és Felvidéket.
„1902-ben születtem, április havának 8. napján Rimaszombatban, Gömör-Kishont vármegye székhelyén. Gyönge kis gyerek lehettem a Rimának Sodoma nevezetű oldalági partján, mert gyorsan szaladtak velem a luteránus templomba, Glauf Pál öspörös úrhoz, hogy gyorsan kereszteljen meg az esperes úr, elég nekem csak egy név. Akkor kaptam édesapám nevét, a Viktort” – idézte Szombathy Viktort, aki így kezdte önéletleírását, mikor élete utolsó éveiben magnószalagra mondta azt. Az író Volkó Viktorként születik, s később veszi fel a Szombathy nevet. A család egy ideig Nyustyán élt. Ő a rimaszombati gimnáziumban érettségizik, s innen az útja a budapesti egyetemre vezet, ahol orvosi és bölcsésztanulmányokat folytat. A Pázmány Péter Egyetem hallgatójaként veszi fel a Szombathy nevet, ezzel is kifejezve Rimaszombat iránti tiszteletét és szeretetét. Újságíró lesz, egyebek között a Magyarság és a Prágai Magyar Hírlap munkatársa. Később Komáromba költözik, ahol a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület titkára majd főtitkára, majd a helyi múzeum igazgatója, s ilyen tisztségeiben lesz a felvidéki magyarság egyik meghatározó alakja. Szépírói pályáját verseskötettel kezdte, az Ezüstantenna című kötet nagyapja, Rábely Miklós nyomdájában készült. – idézte fel a megemlékezésen Sebők Valéria, majd az írói munkásságát illetően elmondta: Első prózai műve az Én kedves népem címet viseli, melynek a műfaját tekintve a szerző úgy fogalmazott „Ez a könyv jelentés a szó szerény értelmében. Jelenteni kíván egy embercsoportról, mely Pozsony és Huszt között él, iparkodik falvakban és kisvárosokban.” Első regénye, 1935-ben Zöld hegyek balladája címmel jelenik meg. Ennek s a következő regényeinek is a szlovákiai magyarság a témája. Úgy, mint az Elesni nem szabad, És mindenki visszatér, A kör bezárul.
Szárnyaló, mesélő kedvvel megírt történelmi regényei milliók olvasmányi élményeivé váltak. A félhold vándora, a Két kard, két oroszlán, a Holló Csete, a besenyő, Az őrnaszád foglyai vagy a Megszólal a töröksíp vagy A pénzhamísító ifjúsági regényeit is sok ezren forgatják szívesen, amelyekkel szinte az egész magyar történelmet beutazhatjuk. 1979-ben jelenik meg tájainkon talán a leginkább keresett könyve a Száll a rege várról várra című munkája, melyben a felvidéki várak történeteit, mondáit dolgozza fel. Ez a munkája hozza meg számára az elismertséget. Sokak máig kedvelt útikalauza az 1973-ban Csehszlovákia majd 1975-ben a Szlovákiai utazások című munkája. Több útikönyvet is írt, így a Vértes-Gerecse, a Budapest-Börzsöny-Cserhát, A Csepel-sziget, Budapest-Dunaújváros-Mohács. Megélhetésének ezek a kötetek voltak a fő forrásai. Hasznos információkra, művelődéstörténeti érdekességekre is felhívja munkáiban az utazók figyelmét. Az útikönyv műfajának korában Szombathy Viktor az egyik legkiválóbb művelője. – vázolta fel Sebők Valéria az író munkásságát is.
Megemlékező beszédének végeztével Juhász Dósa János újságírót idézte, aki így fogalmaz a Kincseket rejtő hagyaték című cikkében: „A „szlovenszkói Mikszáth”, mondta róla az egykori kritika, s ahogy Pécsi Györgyi megjegyzi, Szombathy Viktor Darkó István mellett a két világháború közti csehszlovákiai magyar irodalom egyik legjelentősebb elbeszélője, akit felfedezni, újra kiadni itt lenne a legfőbb ideje.”
A rimaszombati megemlékezők az évforduló kapcsán nyugtázták, hogy valóban jó volna, ha újra megjelennék a műveik, de addig is a családi könyvespolcokon, a könyvtárakban érdemes felkutatni Szombathy Viktor munkáit.
A megemlékezés végeztével a részt vevő civil szervezek és iskolák képviselői, így a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya, a 4. számú Hatvani István Cserkészcsapat, a Bástya Egyesület, a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete, a feledi Szombathy Viktor Alapiskola, a Tompa Mihály Alapiskola és a Tompa Mihály Református Gimnázium – elhelyezték Szombathy Viktor emléktáblájánál a kegyelet koszorúit is. Sebők Valéria elmondta, hogy a kerek évforduló kapcsán még több rendezvénnyel is készülnek.
HE, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”33474″}
