Erről egyhangú döntéssel a Kárpát-medence református egyházainak, egyházkerületeinek és egyházmegyéinek vezetőségeiből álló Generális Konvent döntött június 19-én Szombathelyen.
A Magyarországi Református Egyház kommunikációs szolgálata kedden az MTI-vel közölte: a testület kéri a református gyülekezeteket, hogy miként a másik jeles napon, május 22-én, a református egység napján, úgy a jövőben – presbitériumuk döntése alapján – június 4-én is harangozzanak. Június 4-ét, a nemzeti összetartozás napját is felvette jeles napjai sorába a Magyar Református Egyház.
Május 25-én Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár arra kérte az egyházakat: június 4-én, a nemzeti összetartozás napjának délutánján egyperces harangzúgással kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe. A katolikus, a református és az evangélikus egyház ezt akkor elutasította. A testvéregyházak jelezték, hogy a kérésnek nem áll módjukban eleget tenni, mert a templomi harangok istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak. Megerősítették ugyanakkor, hogy az egyházak „mindennapi szolgálatukban is megjelenő módon szívükön viselik a nemzeti összetartozás ügyét hazánkban, a Kárpát-medencében és a világban élő magyarság között”.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke június 4-én az MTI-vel közölte, a harangozás központi elrendelése szükségtelen és idegen a reformáció egyházainak rendjétől. A nemzeti összetartozás napja alkalmából sok evangélikus egyházközség tartott megemlékezést imádsággal és harangszóval, amit senki nem korlátozott – tudatta, kitérve arra is: „Hála Istennek, vallásszabadság van hazánkban, ahol gyülekezeteink szabadon használhatják templomaikat és harangjaikat”.
Június 7-én levélben fejezte ki tiltakozását Varga László református lelkipásztor, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, amiért a történelmi keresztény egyházak központilag nem rendeltek el harangozást június 4-én. A képviselő a református zsinati elnökségnek és Erdő Péter bíborosnak címzett levelében azt írta, mély megdöbbenéssel olvasta a hírt, hogy Bölcskei Gusztáv református püspök és Erdő Péter bíboros kijelentették, nem lényeges harangozni június 4-én, a nemzeti összetartozás napján, a trianoni szerződés aláírásának időpontjában, mert ez nem szakrális esemény.
Varga László szerint a magyarság összetartozásának napja emlékezés arra a halálra, amit a trianoni békeszerződés hozott Magyarországra. Mint közölte, országgyűlési képviselőként és a Református Törvényhozók Testületének tagjaként tiltakozik a püspök nyilatkozata ellen.
MTI nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”34216″}
