A székelyföldi Borzoton rendezett ifjúsági táborban magyarországi parlamenti képviselők is felszólaltak. Érdekesmód nem a Jobbik, hanem a Fidesz egyik képviselőjének beszéde „borzolta” fel a kedélyeket.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által szervezett nyolcadik EMI-táborban a Fidesz részéről Kőszegi Zoltán és Ékes Ilona parlamenti képviselők, a Jobbik részéről Vona Gábor pártelnök, Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke, valamint Szávay István képviselő tartott előadást. A nemzetpolitikai műhelyként és fesztiválként szervezett EMI-tábor fősátrában a magyar nemzetpolitikáról, az idei Kárpát-medencei választásokról és a Jobbik politikájáról hangzottak el előadások. Kőszegi Zoltán volt az, aki kijelentette: „Ha a Fidesz tovább tud erősödni, és sikerül Magyarországot egy gazdasági, illetve más tekintetben is erős országgá tenni, akkor hivatalosan is fel lehet vetni a revízió kérdését, akár már nyolc év múlva”.
Ez az a mondat, melyet a táborról szóló tudósítások leggyakrabban ragoznak. És persze, felháborodtak ezen Romániában (Kőszegi kijelentéseit Mircea Dusa román belügyminiszter is kifogásolta, megjegyezte azt is, nem örül annak, hogy magyar politikusok járnak Romániába beszédeket tartani), voltak akik Szlovákiában is, sőt még Magyarországon is. A szlovák média is foglalkozott az üggyel, a Ta3 és a Szlovák Rádió tényszerű beszámolóban tájékoztatott az eseményről, a Pravda napilap viszont „kiszámolta”, hogy nyolc év múlva lesz száz esztendeje, hogy aláírták a trianoni szerződést. Idézik Kőszegi Indexnek adott nyilatkozatát: „szerintem a legjobb az volna, ha a soknemzetiségű Erdély önálló kis országgá válna, ez véget vetne Románia és Magyarország közötti vitáknak is”. Kőszegi egyébként vallja, hogy kicsit szlovákul is tud, miután annak a Dabasnak a polgármestere, ahol szlovákok is élnek. A Pravda felhívja a figyelmet arra is, hogy öt napig tartott, míg a Fidesz és a magyar kormány elhatárolódott Kőszegitől.
Kőszegi: egy jogi felülvizsgálatról beszéltem
Kőszegi Zoltán a táborban az idézett mondatnál természetesen jóval többet mondott. „Ez egy kiragadott szövegrész volt, az egész mondandómat kellene ismerni. Valóban beszéltem revízióról, de én a szótár szerinti értelmezésében használtam, azaz egy jogi felülvizsgálatról beszéltem” – mondta a borsonline.hu-nak Kőszegi, aki arra a felvetés, hogy a köznyelvben a revízió a visszacsatolást jelenti, azt mondta: akkor rossz a köznyelv. „Nem a határok újrarajzolására gondolok, a határvonalaknak ugyanis az Európai Unióban már nincs jelentőségük. Újra kell vizsgálni a szerződést és megnézni a hatásait. A tudósoknak és a nagyhatalmaknak pedig igenis ki kell mondaniuk: ez egy igazságtalan békeszerződés volt. Ezután Székelyföld autonómiájáért is hatékonyabban lehetne küzdeni” – tette hozzá Kőszegi Zoltán.
Kőszegi egyébként a jobbikos Balczó után mondta beszédét, amellyel az öttusázó legendát is meglepte. Nem Kőszegi mondataival volt gondja, hanem furcsállotta, hogy ezt a Fidesz egyik képviselője mondta.
Magyarország alig két év múlva ismét parlamenti választásokat tart. A határon túli magyar szavazatokra minden bizonnyal leginkább a Fidesz és a Jobbik „vadászik” majd. Szávay István (Jobbik) az erdélyi táborban hivatalosan is bejelentette: ősztől a külhoni nemzettársak is csatlakozhatnak a Jobbikhoz.
A Fidesz és a magyar Külügyminisztérium véleménye
Kőszegi Zoltán fideszes parlamenti képviselő „feltehetően nem alaposan átgondolt magánvéleményének adott hangot” az EMI-táborban – közölte a Fidesz szóvivője, Selmeczi Gabriella. A magyar Külügyminisztérium közleményében azt írta: egyetért a nagyobbik kormánypárt állásfoglalásával, amely szerint Kőszegi Zoltán képviselő székelyföldi kijelentése magánvélemény. „A képviselő által mondottak nem tükrözik a magyar kormány álláspontját” – szögezték le. Mint írták, a kormány valamennyi nemzetközi jogi kötelezettségét és szerződését betartja. A határon túli magyarság jövőjét leginkább az érintettek által kidolgozott és a nemzetközi gyakorlattal összhangban álló autonómia-koncepciók megvalósulása biztosíthatja – zárul a közlemény.
Új állam születésére egyébként most is vannak precedensek, még Európában is. Legutóbb az önálló Koszovó létrejötte, noha annak szuverenitását Románia és Szlovákia a mai napig nem ismerte el.
Felvidék.ma, mti, on
