Európa szégyenfoltjának nevezte Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke a szepetmeber 29-i konferencián, hogy nem törölték még el a Beneš-dekrétumok szlovákiai magyarokat és németeket kollektív bűnösséggel sújtó részét. (+Képgaléria)
A Hogyan tovább felvidéki magyarság? elnevezésű konferenciát Budapesten a Polgárok Házában 2012. szeptember 29-én Haraszti Attila, a nemzetpolitikai államtitkárság kapcsolattartási főosztályának helyettes vezetője nyitotta meg. Megnyitó beszédében elmondta: a kollektív bűnösség elve szemben áll minden emberi jogi normával. Úgy fogalmazott: „célunk, hogy a magyar közösségek minél többször dönthessenek az őket érintő kérdésekben”. Megjegyezte, Magyarország soha nem fog elfogadni olyan intézkedéseket, amelyek ellentétesek az emberi jogokkal és a magyar közösségek érdekeivel.
A tanácskozáson részt vett Fehér Csaba felvidéki történész, Juhász Imre európai szakjogász, Bagó Zoltán európai parlamenti képviselő, Mészáros Alajos felvidéki EP-képviselő, Bugár Béla a Most-Híd elnöke, Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke és Feszty Zsolt, a Te Ügyed Kör Polgári Társaság elnöke (a fényképen balról jobbra)
Berényi József, az MKP elnöke arról beszélt: jó, hogy az Európai Parlament petíciós szakbizottságában vetődött fel nemrégiben a „súlyosan amorális, diszkriminatív jogszabályok eltávolításáról” szóló kérdés, mert szerinte szlovák-magyar kétoldalú tárgyalásokkal ezt nem lehet megoldani. A Hunnia Baráti Kör rendezvényén Berényi József örvendetesnek mondta azt is, hogy a szlovák kormánytól írásban kért szakvéleményt a Beneš-dekrétumok vonatkozó részeiről az Európai Parlament petíciós szakbizottsága, „mert ez emberjogi kérdés”. Rámutatott: az EU-ban „a szavak szintjén ugyan kimondják, hogy egy egész népet nem lehet kollektíven bűnösnek tekinteni”, Szlovákiában ennek ellenére érvényben vannak az erről szóló jogszabályok.
Szerinte „jelentős előrelépés történt, de nagyon messze van még az út vége”. Hozzátette: Szlovákiában azt vizsgálják, hogy milyen mértékben befolyásolja az ország integritását, ha eltörlik a szlovákiai magyarokat és németeket sújtó dekrétumokat. Berényi József úgy látja, a szlovák kormányzat „nagy erőket sorakoztat majd fel” a dekrétumok érvényben tartására.
Bugár Béla, a Most-Híd párt elnöke közölte: nem a szlovák állam jogfolytonosságát kérdőjelezik meg akkor, amikor a Beneš-dekrétumok egyes pontjainak eltörlését követelik. Elmondta, a szlovák kormányzat nem akarja, hogy az összes dekrétumot eltöröljék, de ezt a magyarok sem akarják.
Meglátása szerint van készség a jelenlegi szlovák kormány részéről a kérdés megtárgyalására, ezért „most kellene tárgyalni” velük. Megjegyezte, a mostani szlovák kormány másként, toleránsabban gondolkodik a kettős állampolgárság kérdéséről is, mint elődje.
Duray Miklós felvidéki író nagy eredménynek tartotta, hogy sikerült megtárgyalni a Beneš-dekrétumoknak a magyar és német közösségeket sújtó vonatkozásait az Európai Parlament petíciós szakbizottságában. Véleménye szerint a továbblépés akkor lehetséges, „ha mi is egységesen megfogalmazzuk az akaratunkat, (…) és nem egymás alatt vágjuk a fát”. Megállapította: a dekrétum vonatkozó részeinek eltörlése politikai kérdés, ezért „politikai helyzetet kell teremteni” az arról való tárgyalásra.
Mészáros Alajos, a Magyar Közösség Pártja felvidéki európai uniós parlamenti képviselője arról beszélt: ahhoz, hogy ez az ügy az Európai Parlament plenáris ülésére kerüljön, „nagy összefogásra van szükség”. Hozzátette: az EU-ban „a kisebbségvédelem gyerekcipőben jár”, pedig az unió 499 milliós lakosságából 40 millió történelmi kisebbségi státuszban él.
Fehér Csaba felvidéki történész rámutatott: a magyar társadalom sincs mindig tisztában a Beneš-dekrétumok lényegével, ezért a felvidéki magyar civil szervezetek a magyar közösségeket előadásokkal, kiállításokkal tájékoztatják erről. Mindent megtesznek ugyanakkor annak érdekében is, hogy vagyoni kárpótlásban is részesüljenek a dekrétumok miatt kárvallott magyarok – mondta.
Feszty Zsolt, a Te Ügyed Kör Polgári Társulás elnöke úgy fogalmazott: a magyaroknak elsősorban a szlováksággal kell megegyezniük a Beneš-dekrétumok ügyében. „Teljesen mindegy, mit gondol erről az EU vagy bárki más – nekünk itthon kell végigvinni ezt az ügyet. S egyetlen megoldásnak a teljes erkölcsi és vagyoni rehabilitációt tartom. Erre vonatkozóan is mindegy, hogy mások mit gondolnak” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Feszty Zsolt.
Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti képviselő – azzal összefüggésben, hogy az Európai Parlament petíciós szakbizottsága a szlovák kormánytól írásban kért szakvéleményt a Beneš-dekrétumok magyarokra és németekre vonatkozó részéről – közölte: a szakbizottság két hét múlva dönt arról, hogy felállít-e tényfeltáró bizottságot a kérdés tisztázására.
Juhász Imre európai jogi szakjogász, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, a petíció egyik benyújtója elmondta: nem az összes Beneš-dekrétumot támadták, csak azt a „tarthatatlan” 13-at, amely kifejezetten a német és a magyar kisebbséget vádolja kollektív bűnösséggel. Juhász hangsúlyozta: egyetlen követelésük az, hogy az EU vizsgálja meg, az uniós jogrendszerrel összeegyeztethetők-e a Beneš-dekrétumok.
Emlékezetett arra: 2007-ben a szlovák nemzeti tanács határozata megerősítette a Beneš-dekrétumokat, ami emberjogi kérdéseket is felvet.
Hain-Seidl Anita, a Hunnia Baráti Kör egyik alapítója annak a véleményének adott hangot, hogy a nürnbergi faji törvények képezték a Beneš-dekrétumok alapját, és „ha az előbbit nem lehet elfelejteni, akkor az utóbbit sem”, ezért is kell a Beneš-dekrétumok vonatkozó részét eltörölni.
A konferencián felszólalt Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának az elnöke, aki a kettős állampolgárság kérdésében intéz beadványta az EP Petíciós Bizottyásgához.
Gajdos Erzsébet Képriportját a Képgalériénkban tekintehtik meg.
Fotó: Földi Imre, MTI nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35805,35600,35809″}
