A Zselízi Városi Könyvtár 78. irodalmi kávéházának vendége volt Mgr. Pálinkás Tibor, az ipolysági Honti Múzeum igazgatója.
„Múzeumunk egykor és ma” címmel kivetítéses előadást tartott a 110 éve alakult Honti Múzeumról és egyben bemutatta a Simonyi Galériát is.
A Honti Múzeum az egyik legfontosabb kulturális intézmény Ipolyságon. Jeles helytörténeti események következtében alakult a múzeum. Magángyűjteményekből, családi levéltárakból, családi könyvtárakból, adományokból gyűlt össze az anyag. Jeles néprajzkutatók is tevékenykedtek Hont vármegyében: Csaplovics János, Szeder Fábián, Érdy János, Gyürky Antal, Ipolyi Arnold. Másik fő előzmény, hogy 1806-ban Ipolyság Hont vármegye székhelye lett. Az értelmiségi réteg bővült, itt volt a premontereiek kolostora már a középkortól, és az első iskolát is ők alapították Ipolyságon – Thúróczy János volt az alapító.
További előzmények, hogy 1834-ben megalakult a Honti Kaszinó, amely mellett a Szondi Emlékbizottság – Pongrácz Lajossal, Matunák Mihállyal, Pongrácz Elemérrel működött.
1838-ban a Honti Régészeti Társulat megalakulása, 1869-ben a Magyar Történelmi Társulat vándorgyűlését tartották Ipolyságon.
1902. június 6-án volt a múzeum ünnepélyes megnyitása. Az első igazgatója Pongrácz Elemér lett, igazgatóhelyettese pedig gróf Wilczek Frigyes.
1924-ben megszűnt, részben a trianoni határmódosítás miatt, Ipolyság elvesztette megyei jelentőségét, a múzeum anyagának nagy részét Selmecbányára vitték, és nem volt saját épülete.
1990-ben újra megnyílt, mint a Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet Múzeuma, amelyet Danis Ferenc mérnök keltett életre és 1991-ben a Honti Honismereti Társaság, melynek alapítói PhDr. Csáky Károly, Ing. Danis Ferenc, MUDr. Kiss László újra megnyitották a Honti Múzeumot és a Honti Galériát, amely 2000-ben vette föl Simonyi Lajos, Ipolyság díszpolgára nevét, aki 300 grafikát és festményt adományozott a városnak.
Jelenleg a múzeumnak 10 000 darabos gyűjteménye van.
A Simonyi Lajos Galéria a városháza épületében található, de a zsinagógában is szoktak kiállítást szervezni.
A múzeum fő tevékenysége a gyűjtemény fejlesztése, néprajzi és helytörténeti kutatás, régészeti emlékek átmentése, emlékhelyek létesítése.
Kalló Ágnes, Felvidék.ma