„Bátorság manapság betölteni az édesapai szerepet. Bátorság kenyérkeresőnek, imádkozónak, kezdeményezőnek lenni a család élén.”
Így hívogatta levélben a Rozsnyói Református Egyházközség az általa fenntartott alapiskola növendékeinek édesapáit, hogy imádságos lelkülettel és teli várakozással ebben az adventben is átéljék közösségben Isten áldását, aki „az atyák szívét a gyermekekhez téríti, a gyermekek szívét az atyákhoz”.
A Rozsnyói Református Alapiskolának 152 tanulója van. 42 gyermeknek a szülei elváltak, a kenyérkereső édesapák egyharmada külföldön dolgozik, messze van a családjától. Ez a tény adta a szervezőknek, hogy az adventi időszak öt napján az érintettek bevonásával igei alapon és egy film megtekintésével alaposan átbeszéljék az apasági hivatást és az ezzel kapcsolatos teendőket.
Az édesapákkal való találkozás minden este egy rövid áhítattal kezdődött. Az alapige a gyermekeik életkori sajátosságainak megfelelően változott. Első két este a Lukács evangéliuma 15, 17-24 versei alapján, harmadik este az 1Kir 19,1-16 versei alapján, és az utolsó este a Zsolt 144, 12 alapján hangzott az igei tanítás. Szó volt a tékozló ifjú visszatéréséről, Dávid király Absolon feletti gyászáról, valamint az ifjak és leányok állapotáról az Isten és a mai tényállás alapján.
Az áhítatot egy kétórás film követte Courageous (Bátorság emberei) címmel. A Sherwood Pictures negyedik produkciója ez a film, ahol négy férfi, mint rendőr vállalja fel a szolgálatot és megpróbál védeni, betakarni és ápolni mindent hittel és reménységgel. Várost gondoznak, de vajon családjukban minden rendben van-e? A rend őrei, de vajon otthon is beépül-e az isteni rend az életükbe?
„Érdemes volt végig nézni az apák tekintetén, ahogyan nézték a filmet. Mélységes megdöbbenés, könnyek, érzések, felszínre törő érzelmek mind megtalálhatóak voltak az édesapák tekintetében. Az estéken részt vettek az osztályfőnökök is, akik hallották azon édesapák reakcióit, akik nagyon ritkán jelennek meg a szülőértekezleteken. A film után együtt gondolkodtunk az apai hivatáson. Együtt elmélkedtünk azon, aminek legnagyobb példája az Atya és a Fiú viszonya, amiről János evangéliumában olvasunk. Úgy érzem, hogy az apák megnyíltak, őszinték voltak magukkal és családjaikkal kapcsolatban. A növendékeink édesapái nagyon bátortalanok voltak. Az öt este alatt csupán tizenkét édesapa akarta átbeszélni, átgondolni szolgálatát és hivatását. Ez a szám is arra sarkall bennünket, hogy továbbfolytassuk a szolgálatunkat feléjük, hogy ők is olyan Máriákká váljanak, akik tudják a jó részt választani (Lk 10, 42) – mondta az édesapák estéjével kapcsolatban Buza Zsolt rozsnyói lelkipásztor.
Az esték közös imádsággal és áldáskívánással zárultak, amit kértek az Istentől azokra is, akik nem vettek részt az alkalmon.
Reformata/Felvidék.ma
