A Szlovákiai Helsinki Bizottság szerint a Legfelső Bíróság ez év márciusában hozott döntésével felmentést ad a romákat megalázó gyűlöletbeszédeknek. Elismeri azt a nézetet is, hogy a romák alacsonyabb rendűek és a méltóságuk kevesebbet ér, mint az állam többi lakosáé.
A Szlovákiai Helsinki Bizottság ezzel a véleménnyel a Legfelső Bíróság Lucia Žitňanská fellebbezésére hozott döntésére reagál, amellyel megerősítette a Besztercebányai Kerületi Bíróság döntését. A szóban forgó bírák döntése értelmében „a te bizalmaddal biztosan képes leszek (egyebek mellett) nem csak a cigány paraziták igazságtalan előnyben részesítését megszüntetni” szövegű szórólapok terjesztése nem meríti ki a nemzetgyalázás és fajgyűlölet bűncselekményének fogalmát. A szórólapokat még 2009-ben Marián Kotleba független besztercebányai megyeelnök-jelöltként terjesztette.
A kerületi bíróság döntése értelmében a szórólap szövege nem a roma etnikum ellen irányul. Kotleba részéről a bíróság szerint nem a romákról mint etnikumról volt szó, csupán azokról, akik a társadalom által nyújtott előnyökön élősködnek, s végeredményben nem is csak ennek az etnikumnak a parazita életmódot folytató képviselőiről van szó, hanem a többségi nemzet parazita életmódot folytató képviselőiről is, amit a „nem csak” kötőszó hangsúlyoz. A kerületi bíróság eme döntése ellen fellebbezett Lucia Žitňanská, az akkori romaügyi kormánybiztos, Miroslav Pollák ösztönzésére. A Legfelső Bíróság azonban a fellebbviteli panaszt elutasította.
A Helsinki Bizottság szerint a bíróság terjedelmesen foglalkozott a cigány tulajdonfőnév, főnév és melléknév szavak, helyenként már-már bizarr nyelvi-nyelvtani elemzésével. ”Nem a teljes kifogásolt kijelentést, annak kölcsönös összefüggéseit elemezte („cigány paraziták”), sem pedig annak objektív következményeit. A bíróság a nyelvtani elemzés közepette valahogy megfeledkezett arról, hogy a Mi Szlovákiánk Néppárt elnökének, Marián Kotlebának, illetve az általa alapított szervezetnek és azoknak a szervezeteknek a közszereplése, amelyeknek a tagja, közismert, és elegendő módon dokumentálja a valódi szándékait” – áll a bizottság elnökének, Petőcz Kálmánnak az állásfoglalásában.
A bizottság szerint a bíróságok ez esetben végzetesen csődöt mondtak az alapvető emberi jogok védelmét – minden ember emberi méltóságának tiszteletben tartását illetően. „A bíróság döntése azonban precedens értékű is, amelynek nemcsak a nemzetek és kultúrák közti viszonyok fejlődését illetően lehetnek komoly következményei Szlovákiában, hanem a demokrácia egészséges fejlődése tekintetében is. Azt jelenti ugyanis, hogy a jövőben bárki, aki egy másik nemzet, etnikum, vallás képviselőit (beleértve a szlovák nemzet képviselőit is) gyalázni akarja, mentesülhet a büntetés alól, ha a kijelentéseibe megfelelően behelyezi a „nem csak” kötőszót, vagy más hasonló szavat” – vélekedik a Helsinki Bizottság.
Sita nyomán dé, Felvidék.ma
