…de ennek ellenére is úgy érzem, reagálnom kell három cikkre is, amely szinte ugyanabban a témában a Felvidék.ma oldalain megjelent.
Elsőnek a június 22-én megjelent „Az MKP erős szövetségeseket szerzett a FUEN-ben” c. cikk alapján el kell mondanom, örülök neki, hogy az MKP újra felvette a kapcsolatot a FUEN-nel, sőt tagjává vált, hiszen annak idején – még az EGYÜTTÉLÉS korszakában már tagjai voltunk, részt vettünk munkájában, csak aztán a pártok egyesülése után az akkori MKP elnök nem tartotta fontosnak a tagság fenntartását. Így hát jó alapokra helyezve hasznosan lehet működni a szervezetben, s ki lehet használni szerteágazó tagbázisát a jó tapasztalatok megismerésére, esetleg átvételére. S az MKP esetleg kezdeményezhetné – saját gyakorlatából kiindulva –, hogy a FUEN hajtson végre egy piciny névváltoztatást, kerüljön közelebb a saját eredeti német nevéhez (FUEV – a népcsoportok, Volksgruppen uniója!), s legyen nemzeti közösségek (National Communities) uniója a „nemzetiségek” helyett.
Másodsorban a fentiekkel kapcsolatos két további cikk ragadta meg figyelmemet: május 24-én „Kezdeményezés az őshonos kisebbség védelmében” címmel, június 21-én pedig „Útjára indult az Európai Polgári Kezdeményezés” címmel jelent meg cikk. S itt kezdődik a nem kedvelt ünneprontás. Mert igaz ugyan, hogy a cikkekben leírtak hasznosak (lehetnének) és megéri támogatni a kezdeményezést, de sajnos olyan pontatlanságok kerültek bele, amelyek elronthatják optimizmusunkat. (Talán még emlékszik a kedves Olvasó, e témával már 2012 szeptemberében e helyen foglalkoztam.)
Az első cikk leszögezi: „Az új európai szabályoknak köszönhetően egymillió aláírás összegyűjtése nyomán az Európai Uniónak jogi normát kell kidolgoznia a kisebbségvédelem területén.” Sajnos ez az állítás ilyen formában nem felel meg a valóságnak. Az Európai Parlament és a Tanács idevonatkozó rendelete (211/2011/EU) ugyanis már a preambulumában egyértelműen leszögezi, hogy csak olyan kéréssel lehet a Bizottsághoz fordulni, amely „a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra irányuló javaslat beterjesztésére hívják fel a Bizottságot”, valamint azt is, hogy „a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a polgári kezdeményezést…és indokolnia kell a tervezett intézkedéseit, s meg kell indokolnia azt is, ha nem tervez semmilyen intézkedést.” S itt van a kutya elásva! Közérthető nyelven: a Bizottság csak olyan kezdeményezést vesz nyilvántartásba (s e nélkül az el sem indulhat!), amelyik a Szerződésekben 1 foglalt egyezségek végrehajtásához igényelnek jogi normát. (Sajnos a kisebbségvédelem nem az.) Továbbá kiderül az is, hogy a Bizottság dönthet úgy, a téma nem tartozik a hatáskörébe s nem kíván lépéseket tenni. Ilyen esetben tehát a polgári kezdeményezés és az aláírások gyűjtése be sem indul. Sőt, még ha nyilvántartásba is veszi, még akkor is megtörténhet – az egymillió aláírás ellenére is –, hogy a Bizottság úgy dönt (ezt a rendelet 10. cikke fogalmazza meg), hogy nem kíván lépéseket tenni. (A „Szerződések végrehajtása” fogalommal alább még foglalkozom.)
A második cikk arról tudósít: „Pénteken, június 21-én Berényi József, az MKP elnöke és Szigeti László, az MKP OT elnöke is jelen volt a dél-tiroli Brixenben, amikor a dél-tiroli Brixenben jóváhagyásra került a szöveg, amellyel a FUEN az Európai Bizottsághoz fordul. A Bizottságnak két hónapon belül válaszolnia kell a kezdeményezésre, és kezdődhet az aláírásgyűjtés.” A fentiek alapján már világos, hogy ez a megfogalmazás, főleg az utolsó része, erősen optimista. Sőt, túlzottan optimista, ha megvizsgáljuk az anyagot, amelyet a FUEN jóváhagyott „Minority Safepack” (talán: Kisebbségi biztonsági csomag) címmel. S bár jómagam is optimista voltam világéletemben, ebben az esetben azt kell mondanom: a FUEN „sokat markol, keveset fog”. (Bárcsak rossz próféta lennék!) Tudniillik sok – egyébként hasznos – témát nyit meg, de az EU Szerződésekre való hivatkozásai gyenge lábakon állnak. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, csak két példát említek:
1) a regionális politika keretében a strukturális alapok felhasználását kívánja „kisebbségbaráttá” tenni úgy, hogy a jövő időszak (2014-2020) tematikus céljai közé iktatná be a kisebbségek védelmét, ill. a kulturális és nyelvi sokszínűséget. Ezzel nem lenne baj, ha 2014-2020-as időszak tematikus céljait nem az EU 2020-as Stratégia határozná meg, s nem a munkahelyteremtés és a gazdaságfejlesztés lennének meghatározó céljai. S itt a Szerződések gazdasági, szociális és területi kohéziójára vonatkozó, ill. az alapok koordinációjára való hivatkozás nem hiszem, hogy a Bizottság számára elfogadható lenne.
2) hasonlóképpen nem lesz elégséges a Szerződések versenyképességi és iparfejlesztési kitételeire, ill. a kutatási keretprogramra hivatkozni, ha azt akarjuk, hogy kisebbségek szerepe ebben hangsúlyosan előtérbe kerüljön. Mert ezt csak nagy nehezen lehetne beleerőszakolni a „Szerződések végrehajtása” fogalomba.
Összefoglalva a fentieket: attól tartok, hogy a FUEN egyébként hasznos és jó kezdeményezése kudarcra van ítélve, akárcsak a hasonló erdélyi kezdeményezés, melyről a magyarországi Külügyminisztérium „Magyarország üzen” c. lapja így tudósított:
„Az Európai Uniónak nincs hatásköre kisebbségi ügyekben. Az Európai Bizottság polgárokkal folytatott kommunikációért felelős részlege az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megkeresésére közölte, hogy az Európai Uniónak nincs hatásköre kisebbségi ügyekben. A két szervezet az őshonos kisebbségek védelméről szóló jogszabály elfogadását szeretné elérni az EU-ban.” (Megjegyzem: polgári kezdeményezéssel.)
Adjuk tehát fel az európai polgári kezdeményezés adta lehetőséget? Nem, semmiképpen sem. De fogalmazzunk meg olyan célokat és elképzeléseket, amelyeket az Európai Bizottságnak el KELL fogadnia, s amelyekben lépnie KELL. Legyünk realisztikusak, s használjuk ki a lehetőségeket nemzeti közösségeink érdekében. S ezzel kapcsolatban megint a saját 2012-es cikkemre tudok hivatkozni, melyben felvázoltam az általunk járhatónak tartott utat, a „demokratikus gerinc” beépítését, a belső önrendelkezés megerősítését a meglévő európai rendeletben.
Mert hiszen az a támogatás, amelyet a FUEN csomagja kapott („Az alapítókhoz rövid időn belül csatlakozott a Magyar Közösség Pártja, az olaszországi németek és ladinok, a franciaországi bretonok és elzásziak, a belgiumi németek, a lengyelországi németek és kesubiak, a németországi dánok, szinti romák és frízek, a hollandiai frízek, a dániai németek, a görögországi törökök, az ausztriai szlovének, horvátok és magyarok.”) egy olyan tőke, amit kár lenne kihasználatlanul hagyni. S ebben lehet jelentős szerepe az MKP-nek mint a FUEN tagjának.
Flórián László
Megj. 1 – Itt az Európai Uniórol szóló szerződésekről van szó.{iarelatednews articleid=”40328,39774,40322″}
