Péntek János professzor előadása egyben a mesterkurzus nyitó előadása is volt a Comenius Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszékén.
Péntek János, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvészeti tanszékének nyugalmazott professzora a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszékének meghívására október 21-én a pozsonyi Magyar Intézetben az egyetem magyar szakos hallgatóinak a csángó magyar nyelvjárásról tartott előadást.
Péntek János 1941-ben a kalotaszegi Körösfőn született és 1964-ben fejezte be egyetemi tanulmányait, azóta a kolozsvári egyetemen oktat. Fő kutatási területe a szociolingvisztika, az etnolingvisztika, a nyelvjáráskutatás, az antropológiai nyelvészet, de jelentős tudományszervezői tevékenysége is. 1990-ben az ő kezdeményezésére újult meg a magyar nyelvű néprajzoktatás Kolozsvárott, de ő volt az, aki elindította a doktori képzést a dialektológia és a néprajz szakon. Ő maga több mint 20 doktori disszertáció témavezetője volt. Különösen fontosnak tartja, hogy 2002-ben sikerült megszerveznie az MTA erdélyi nyelvészeti kutatóállomását, amely az egyik legnagyobb erdélyi nyelvtudósról kapta a nevét: Szabó T. Attila Nyelvi Intézet.
A pozsonyi Magyar Intézetben Misad Katalin egyetemi docens, a Comenius Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszékének vezetője üdvözölte a vendéget és a hallgatókat. Mint elmondta, Péntek János professzor előadása egyben a mesterkurzus nyitó előadása is.
A kolozsvári vendég bevezetőjében a Délkeleti-Kárpátokon túl élő csángók körében végzett nyelvészeti kutatásokról beszélt. Sok érdekes példával szemléltette a csángó nyelvjárás sajátosságait, de érintette a csángók identitásának meglehetősen bonyolult kérdését is.
Ez a közel negyedmilliós lélekszámú népcsoport már évszázadok óta a magyar állam határain kívül él, a csángók által beszélt magyar nyelv éppen ezért sok archaikus elemet őriz. Különösen 1918 után, amikor Erdély is Románia része lett és a román nacionalizmus minden erővel igyekezett visszaszorítani a magyar nyelvet, egyre nagyobb nyomás nehezedett a csángókra is.
Román iskolákba kényszerítették őket, és bár katolikusok, az ortodox románoknak még arra is volt gondjuk, hogy román nyelven prédikáló katolikus papokat küldjenek a csángó falvakba. Mára a 250 ezer csángóból már csak 50 ezren vallják magukat magyarnak, a többség csupán katolikus vallását őrizte meg, de teljesen elfeledte a magyar nyelvet. Tulajdonképpen ez veti fel az írás címéből is kiérezhető kérdést: Kik a csángók valójában? Péntek János kitért a csángó elnevezés eredetére is.
Erről sokféle elképzelés forog közkézen, talán a legismertebb a ‘csángáló’, ‘csángálás’ kifejezésből történő eredeztetés. Az előadó szerint azonban a csinál ige csángó nyelvjárásbeli változata, a ‘csán’ lehet a népcsoport nevének alapja. Erről pozsonyi hallgatóságának beszélt először, de mindezt egy alapos tanulmányban szeretné majd kifejteni.
További fényképek képgalériánkban ITT>>>.
Kép és szöveg: –lt–, Felvidék.ma
