Az Európai Parlament novemberi jóváhagyását követően hétfőn, december 16-án a tagállamok minisztereiből álló Európai Unió Tanácsa is rábólintott a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszak kohéziós politikájára – közölte a tanács sajtószolgálata.
Ezzel az utolsó pecsét is rákerült a következő hét év kohéziós politikájára, amely az elkövetkező időszakban a maga 325,15 milliárd eurójával azt hivatott szolgálni, hogy az Európai Unió régiói között csökkenjenek a fejlettségi különbségek. Ez az összeg a teljes hétéves keretköltségvetés kiadási oldalának mintegy harmada – hangsúlyozza közleményében a tanács.
A kohéziós pénzek több mint felét, 164,28 milliárd eurót a legkevésbé fejlett régiók kapják majd, amelyekben az egy főre jutó hazai termék (GDP) nem éri el az EU átlagának 75 százalékát. Magyarország hét régiója közül hat tartozik ebbe a kategóriába. A legfejlettebb régiók, ahol az egy főre jutó GDP az EU átlagának 90 százalékánál magasabb, 49,49 milliárd euróhoz juthatnak. A 2014 és 2020 közötti uniós keretköltségvetés pedig az úgynevezett átmeneti régió eddig ismeretlen fogalmát is bevezeti. Ide azok a térségek tartoznak, ahol az EU átlagának 75 és 90 százaléka közé esik az egy főre jutó GDP.
Korábban az új kohéziós politika kidolgozásában részt vevő diplomaták elárulták, az új szabályok átláthatóbbá és ésszerűbbé tehetik a 2014 és 2020 közötti uniós pénzügyi időszak kohéziós pénzeinek felhasználását. Az új szabályozás a pályázatokon győztes úgynevezett kedvezményezettek életét könnyebbé teheti, de a tagállamok számára komoly feladatot jelenthet majd a diplomaták szerint az új előírások alkalmazása.
Az Európai Bizottság 2011-ben tett javaslatot a 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetésre, és a brüsszeli testület által alkalmazott számítási módszer rendkívül hátrányosan érintette volna Magyarországot, a nettó befizető országok pedig a kiadások hatékonyságnövelésének jelszavával az uniós büdzsé s benne a kohéziós politika minél jelentősebb megkurtítását szerették volna elérni. Végül a kohéziós csomag 2011-es árakon 8 százalékkal zsugorodott, Magyarország mégis az eredeti javaslatnál több forrás lehívásának lehetőségét kapja a következő hét évben. Uniós diplomaták szerint – bár az összeget még nem számolták ki centre pontosan folyó árakon – 2011-es árfolyamon körülbelül 20,5 milliárd euró kohéziós támogatás juthat Magyarországnak.
