Szlovákiában a néhány száz fős közösség egyenlő a félmillióval. Marad-e kirakat szinten a szlovák kormány kisebbségpolitikája? A Kossuth Rádiónak a kisebbségi bizottság magyar tagjai: Hrubík Béla, Orosz Örs, Pék László, Öllös László és Géresy Róbert nyilatkoztak.
Egyeztetésre hívta február 4-én a kisebbségi bizottság tagjait Miroslav Lajčak külügyminiszter. A második Fico-kormány, miután megszüntette a kisebbségi miniszterelnök-helyettesi posztot, a külügyhöz helyezte át a nemzeti kisebbségek ügyeivel foglalkozó testületek felügyeletét. Ugyanakkor van a szlovák kormánynak egy másik intézménye is: a kisebbségi kormánybiztosi hivatal, amelynek – miután A. Nagy László lemondott – hosszú hónapok óta egy huszonéves szlovák titkárnő gyakorolja jogait.
Haják Szabó Mária (HSZM) összeállításában a magyar résztvevők szólalnak meg, akik kilépésüket fontolgatják, mert ötről egy szavazatra korlátozták a testületben a félmilliós magyarság súlyát. Azaz ugyanannyit érne egy magyar voks, mint a pár száz fős szerb közösségé.
Haják Szabó Mária: Nem arról van szó, hogy a kisebbségi bizottság munkáját felügyelő emberi jogi tanács, amely a kormány tanácsadó szerve, elnökeként a külügyminiszter kifogásolná a bizottság működésében javasolt változásokat, az egy kisebbség, egy szavazat elvének bevezetését.
Hrubík Béla: A külügyminiszter egyértelműen leszögezte, hogy nem kíván beleszólni, vagyis nem kívánja módosítani a bizottság novemberi ülésén hozott döntést. Ez számunkra meglepő, hiszen mi egyértelművé tettük kivonulásunkkal, hogy ha továbbra is ilyen módon fog működni a bizottság, akkor a jövőben nem veszünk részt ezeken az üléseken.
HSZM: Az elmúlt években leminősítették a kisebbségi kérdéskör kezelését a miniszterelnök-helyettesi szintről kormánybiztosira. A korábbi kisebbségi tanácsot pedig bizottságra fokozták le.
Hrubík Béla: Több mint kilencszázezer szlovák állampolgárt érint a nemzeti kisebbségi probléma, amelyet bizottsági szinten oldanak meg jelenleg, tehát a legalacsonyabb szinten. Viszont az összes többi problémakört pedig, ami sokkal kisebb lélekszámmal van képviselve, tanácsi szinten, amelynek elnöke minden esetben miniszter. Úgy érzem, hogy visszalépés történt és az utóbbi időben gyakorlatilag szinte a pénzért folyó küzdelemmé silányult az egész bizottsági működés.
Orosz Örs: Nemcsak a magyarok problémájáról van szó, hiszen az ominózus novemberi bizottsági ülés után a három legnagyobb kisebbség, rajtunk kívül a romák és a ruszinok is levélben tiltakoztak ez ellen a döntés ellen.
HSZM: A kisebbségi kormánybiztosi poszt éléről tavaly nyáron távozott A.Nagy László. Azóta egy kormányhivatalnok látja el a kormánybiztosi feladatokat.
Pék László: A miniszter kijelentette, hogy néhány napon belül ki fogják nevezni az új kormánybiztost, tehát mindenképpen változás lesz és a statútumot át foga dolgozni a bizottság.
HSZM: Vajon ez a változás olyan lesz-e, mint amilyet a szerb kisebbség kezdeményezésére szorgalmaz a kisebbségi bizottság, vagyis az egy kisebbség, egy szavazat elv mentén épül fel? A kérdésre még nem tudjuk a választ. Mindenesetre a Lajčak külügyminiszter által összehívott tanácskozásra még mind az öt magyar képviselő: Hrubík Béla, Géresy Róbert, Orosz Örs, Öllös László és Pék László is elment, sőt javaslatokat is megfogalmaztak.
Öllös László: Egyik javaslatunk az volt, hogy – figyelembe véve a statútum számos elégtelenségét -, szülessen egy új statútum. Erre kedvezően reagált a miniszter, úgyhogy megkezdődik a munka, de hogy milyen eredménnyel zárul, azt nem tudjuk. Azt is világossá tettük, hogy a jelenlegi körülmények között nem veszünk részt a bizottság munkájában és a kormánybiztos személyére is tettük javaslatot.
HSZM: Tehát erre a posztra a magyaroknak is van jelöltjük, de a pozsonyi kormánynak is van jelöltje, hiszen Miroslav Lajčak szerint napok kérdése az új kisebbségi kormánybiztos kinevezése, és jó hír az is, hogy új statútum születhet.
Géresy Róbert: A magyar kisebbség részéről azt szeretnénk, hogy minden szlovákiai kisebbség virágozzék, növekedjék és megvalósíthasson programokat, tehát a pozitív diszkrimináció eszközével szeretnénk mi is élni. Viszont látni kell, hogy magyar kisebbség érdekei olyan szerteágazóak, hogy a bizottságban a mozgástérnek a szűkítését egyáltalán nem tartjuk megfelelőnek.
Pék László: A magyar és a roma kisebbség vetette fel azt a problémát, hogy vannak nagyon kicsi, mindössze néhány száz lélekből álló kisebbségek és vannak nagy kisebbségek. Ezeknek a kisebbségeknek a számosságuk és a differenciáltságuk különösen az évi jelentésekben ütközik ki, amikor nemcsak néhány oldalon, hanem esetleg több száz oldalon lehet ezt leírni.
Én elfogadom azt, amit a cseh kisebbség képviselője mondott, hogy ez csak egy tanácsadó testület. Viszont mondtam a miniszter úrnak, hogy a világban a kisebbségi kérdések megoldására nemcsak tanácsadó testületek vannak, hanem önkormányzati rendszerek. Egyszer talán Szlovákiába is elér, hogy más módon és nemcsak tanácsadó szervvel fogják megoldani a kisebbségi problémákat. Úgy vettem észre, a miniszter úr ezt megértette, hogy ezek a kérdések részünkre fontosak.
Kossuth rádió, Határok nélkül nyomán d.l., Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40943,39994,40426,40075″}