Még 2012-ben indított névmagyarosító kampányt – Fütyülünk a nevünkre? – a Via Nova Ifjúsági Csoport Szlovákiában. Rozsnyón ezt a kampányt megelőzően alakult meg alapszervezetük, mely azóta egyéb tudatos tevékenysége mellett megkezdte a névmagyarosítással összefüggő tevékenységét is.
Példával elöl járva Susányi Mária, a Via Nova Ics Rozsnyói járási elnök asszonya „ovátlanította” elsőként a nevét még 2013-ban, tehát hivatalosan is magyarul használja. Majd a tavaly év végi megbeszélésükön megegyeztek, idén is szeretnék ezt folytatni, illetve kampányt indítanának a Rozsnyói járásban is, hogy felhívják az ott élő magyarok figyelmét – különösképpen a fiatalokét – arra, hogy a magyar identitás megőrzéséhez a magyar névhasználat is hozzátartozik.
Susányi Mária azért magyarosította a nevét, mert véleménye szerint ez a lépés az egyik feltétele annak, hogy a Felvidéken magyarok maradhassunk, és megőrizzük identitástudatunkat. „Miért ne vállalnánk fel nemzetiségünket például így, hogy magyarosítjuk nevünket?
A Via Nova ICS előtt igazából senki sem hívta fel az érintettek figyelmét erre a lehetőségre, tényre, mi erre szeretnénk hangsúlyt fektetni, hogy minél többen tudatosítsuk, élnünk kell a jogainkkal” – nyilatkozta az elnök portálunknak.
Az idei évet következő tagjuk – Beke Beáta – a neve „ovátlanításával” indította. Elmondása szerint az embernek nemzeti identitásában is el kell jutnia egy olyan szintre, amikor megérti ennek fontosságát, és a gondolat megérik benne annyira, hogy a gondolatot tettek kövessék.
„Én magam majd egy évet latolgattam. Nem is azzal volt a gond, hogy magyarul vagy szlovákul akarom használni, azzal tisztában voltam, hanem elriasztott a tudat, hogy az összes iratot át kell csináltatnom, mindegyik hivatalba be kell jelentenem a változást, szóval a bürokráciát ismerve Szlovákiában, inkább halasztgattam a döntést.
Még a megyei képviselőjelöltségem sem ösztönzött annyira, hogy kilépjek komfortzónámból, és időt szakítsak rá. Mivel mint „icsések” kampányunkat komolyan gondoljuk, tényleg magunktól kell kezdeni, hogy hitelesek legyünk. Így visszatekintve az elmúlt időszakra a tettek helyett, most már azt tudom mondani, hogy az embernek arra van ideje, amire akarja. Cseppet sem bántam meg, hogy megléptem ezt a lépést” – mondta Beke Beáta.
A rozsnyói alapszervezetük 2014. január 31-én tartotta évzáróját, ahol Susányi Mária járási elnök bemutatta és szétosztotta a tagoknak az elkészült szórólapjaikat, valamint felhívta figyelmüket arra, hogy abban az esetben tudnak hitelesen részt venni ebben a kampányukban, és tanácsot adni az érdeklődőknek, ha ők maguk is magyarul használják nevüket. Várhatóan a tagok többsége, aki még nem használja magyarul a nevét, a közeljövőben elvégzi ezt a a változtatást.
A rozsnyói „icsések” elsődleges célja a magyar kultúra ápolása és a fiatalok összefogása mellett az, hogy felhívják a figyelmet a tudatos életformára nemzetiségi szinten is, valamint arra is, hogy élnünk kell jogainkkal. Hiszen ha a meglévőkkel nem élünk, akkor mi alapján kérünk további jogokat?
Kisebbségi helyzetben a nyelvhasználatnak egy speciális területe a névhasználat, ezen belül is a személynévhasználat. Érzékeny kérdéssé e témakört elsősorban a mindenkori politika teszi, amely beleszól a kisebbségek nyelvi-nyelvhasználati belügyeibe.
A törvény 1994 óta ad lehetőséget a személynevek magyarosítására, mégis Szlovákiában kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Rozsnyón az anyakönyvvezetői hivatal adatai alapján csak elvétve van igény a vezetéknév „ová” toldalék nélküli anyakönyveztetésére, pedig a magyarosításhoz mindössze egy kérvényt kell benyújtani abban a hivatalban, ahol az állampolgárt anyakönyvezték. Magáért a névváltoztatásért nem kell fizetni. A változtatás alkalmával új anyakönyvi kivonatot: születési anyakönyvi kivonatot vagy házassági anyakönyvi kivonatot kap az illető, ennek illetéke 5 euró.
{iarelatednews articleid=”35875″}
