Magyarországnak több közös projektje van a határ melletti öt szlovák megyével. A magyar és a szlovák kormányfő közt tavaly nyáron aláírt kétoldalú megállapodás Magyarország és Szlovákia közös államhatára közúti kapcsolatainak fejlesztését, illetve új határátkelők létrehozását is tartalmazza. Amint azt Csúsz Péter (MKP) megyei képviselő portálunknak elmondta, Besztercebánya megye a múlt hét folyamán megkapta a magyar külügyminisztériumtól azt a dokumentumot, amely 90 lehetséges és meglévő határátkelőt tartalmaz. A dokumentumról a megyei elnök a hét elején tájékoztatta a megye érintett járásainak, azaz a Nagykürtösi, Losonci és Rimaszombati járás megyei képviselőit is. „A megye viszonylatában húsz egy néhány meglévő és lehetséges határátkelőről van szó, amelyek egy része Nógrád megyét, a másik része pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érinti. A losonci és a nagykürtösi járás képviselőiként tájékoztattuk az elnök urat Nógrád megyét illetően a prioritásainkról, a rimaszombati képviselők pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megye vonatkozásában tették ugyanezt” – fogalmazott a megyei képviselő, aki szerint a Nógrád megyét illető prioritásaikkal Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke is egyetértett. „Nógrád megyében a Nagykürtösi járásból első helyre tettük az ipolyhídvégi híd újraépítését, de bekerült a Karancsberény–Romhány (Lipovany) közti lehetséges út megépítése is a Losonci járásból” – mondta Csúsz.
Emellett az MKP-nak létezik egy kidolgozott programja arról, hogy a 2014-2020-as tervezési időszakban a határon átnyúló együttműködés keretében, mely utakat szeretné felújítani Szlovákia területén belül. A két kormányfő közti megállapodásnak ez a téma is a részét képezte, mivel a szóban forgó utak a határon való átlépést segítenék. „A határ menti utak javításáról lenne szó, hiszen előfordult már, hogy átadtunk egy szépen megépített Ipoly-hidat, de amint átjöttünk a hídon, olyan másod- vagy harmadosztályú utakon kellett tovább haladni, amelyek nagyon rossz állapotban voltak” – ecsetelte a képviselő. Mint mondta, a prioritásaik közé tartozik, hogy a szóban forgó Szlovákia területén lévő határ menti utakat helyrehozzák. A megyei választási kampány során 260 kilométernyi utat javasoltak felújítani a három érintett járásban. A felújításhoz szükséges pénzösszeg, amennyiben felhasználásra kerülne, 50 százaléka lenne a megyére eső résznek a hétéves tervezési időszakban, erről még Becsó Zsolttal elnök úrral Besztercebánya előző megyeelnöke, Vladimír Maňka egyezett meg 2013-ban.
A képviselő a továbbiakban elmondta, kíváncsian várják a fejleményeket, hogy végül pályázik-e majd a megye a határon átnyúló együttműködés keretében az utak felújítására, mivel a megyeelnök az iskolák nyertes pályázataihoz sem hagyta jóvá a társfinanszírozást.
Február elején ugyanis a besztercebányai megyeelnök azzal borzolta a kedélyeket, hogy levelet küldött a megye hatáskörébe tartozó középiskoláknak, amelyben tájékoztatja azokat, hogy nem adja meg a jóváhagyott pályázatokhoz az 5 százalékos társfinanszírozást, az iskoláknak maguknak kell előteremteniük azt. Kotleba a döntést azzal indokolta, hogy nincs meg még a költségvetés, így a megye a társfinanszírozás jóváhagyásával megsértené a költségvetési szabályokat. Kétséges tehát, mi lesz azokkal a nyertes pályázatokkal, amelyek mintegy 5,5 millió eurót hoznának az Európai Unióból az iskoláknak, az igazgatók viszont elképzelni sem tudják, hogy az európai uniós pénz nélkül, hogyan hozzák rendbe az iskolaépületeket.
A határon átnyúló együttműködés volt a témája Balogh Csaba pozsonyi magyar nagykövet és Marián Kotleba besztercebányai megyeelnök február 20-ai találkozójának is, amely a sorrendben a második volt a nagykövet megyeelnökökkel tervezett találkozói közül. A megye honlapján megjelent információk szerint a találkozón a tárgyalófelek megállapították, hogy Besztercebánya megye és Magyarország szomszédos határ menti régiói a legszegényebb régiók közé tartoznak, ahol óriás a munkanélküliség, ezen próbál segíteni az a célirányos támogatás is, amit a régiónak szánnak.
A megye honlapja szerint a tárgyaláson szó esett egy újabb találkozóról is, „amelyen a növekvő cigánybűnözést vitatnák meg, amelyet az egyik alapvető gondnak tartanak”. A nagykövetség azonban sajtóközleményben cáfolta, hogy a cigánybűnözésről tárgyaltak volna. A közlemény szerint valóban szóba került a romakérdés is, de nem ilyen összefüggésben, csupán a romák társadalmi integrációjának kérdéséről beszéltek, ami Magyarország EU-elnökségének is egyik prioritása volt. Magyarország Külügyminisztériuma elfogadhatatlannak tarja és elítéli, hogy ez utóbbival kapcsolatban a megye honlapján megjelent közlemény valótlanságot, szélsőséges nézeteket tükröző kifejezést alkalmaz. Ennek okán a nagykövetség azonnal helyreigazítást kért, és a megyei honlapon megjelentek alapján írt sajtóhírekkel kapcsolatban is kérni fogja a szerkesztőségeket, hogy módosítsák a cikkeket.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43002,43252,40481″}
