A törvény betűje nem feltétlenül esik egybe a mindennapi gyakorlattal – derült ki a Nyelv, ami összeköt – anyanyelvhasználat Szlovákiában címmel rendezett kétnapos konferencián.
A tanácskozás első napján többek között a magyar nyelv használatát és annak jogi lehetőségeit is vizsgálták a szlovák közigazgatás, igazságszolgáltatás, munkajog, egészségügy és rendvédelem területén.
Szabómihály Gizella a téma kapcsán a belügy-külügy-honvédelem címmel tartott szekcióban a hiteles tolmácsok és fordítók képzésének hiányára hívta fel a figyelmet. A szakmáról kevés szó esik, miközben nélkülözhetetlen feladatokat lát el a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, valamint a rendvédelmi szervek munkájában – vélekedett.
A Gramma Nyelvi Iroda vezetője elmondta: a szlovák igazságügyi minisztérium adatai szerint mintegy száz szlovák-magyar szakfordító és tolmács működik Szlovákiában, ezek azonban valamennyien a déli régiókban tevékenykednek. Probléma ugyanakkor az is, hogy míg Délnyugat-Szlovákiában felülreprezentáltak, addig a keleti régiók felé haladva egyre kevesebb ilyen szakember található – hangsúlyozta Szabómihály Gizella. „Az egyenetlen területi elhelyezkedésnek a következménye, hogy Besztercebányán vagy attól északabbra már nem találni egyetlen szlovák-magyar tolmácsot sem” – fejtette ki.
További nehézségeket okoz – véli Szabómihály –, hogy a fordítók, tolmácsok nagy része nem kap megfelelő szakképzést, így sok esetben a szakmai feladatokat laikusok: szlovák-magyar szakos pedagógusok és jogászok, esetleg mérnökök látják el. Ez azért történhet meg, mert Szlovákiában nem létezik nyelvspecifikus fordítói képzés – jelentette ki.
Szabómihály Gizella úgy látja: jelenleg nem biztosított, hogy a szlovák-magyar fordítók és tolmácsok egyforma elvek mentén és színvonalon dolgozzanak. Ez a közigazgatás vagy a rendvédelem területén komoly következményekkel járhat. Szabómihály a probléma megoldását abban látja, ha a szakfordítói vizsgákat, valamint a vizsga előtti előkészítést egyetlen intézményhez kötnék, ahol a szakmai színvonal megfelelően biztosított.
Az államnyelv-törvény a rendvédelmi szervek számára gyakorlatilag az egynyelvűséget írja elő – jelentette ki előadásban Horony Ákos. A Jogsegélyszolgálat munkatársa kiemelte: államnyelven kell kommunikálni a hivatali érintkezésben és az írásbeli ügyvitel is ezen a nyelven zajlik, ugyanakkor általános jelenség, hogy az, amit a törvény előír, jelentősen különbözik a mindennapi gyakorlattól. Ez – Horony véleménye szerint – azért is fordulhat elő, mert a jogi szabályozás és az életszerűség között nagy szakadék tátong. Úgy látja: ezen a területen mindenképpen jobb a helyzet a gyakorlatban, mint ami a jogi szövegekből kiolvasható.
Horony Ákos a választási értesítők ügyében történt részsikerekről is beszámolt, megemlítve, hogy ez az egyetlen olyan dokumentum a szlovákiai közigazgatási rendszerben, ahol az államnyelv és a kisebbségi nyelv egyenlő súllyal jelenik meg. Horony elmondta: a belügyminisztérium törvénymódosító javaslatai gyakorlatilag eltörölték volna a kétnyelvű értesítőket, ezért számos észrevételt fogalmaztak meg a belügyi tárca felé. Kiemelte: határozott céljuk volt – az eredeti állapot megőrzésén túl – a kisebbségi nyelvhasználat további bővítése. „Nagy meglepetésünkre javaslatainkat a belügyminisztérium elfogadta, majd a kormány megszavazta, így jelenleg a parlamenti szavazásra vár a tervezet. Bízunk benne, hogy mikor erre sor kerül, javaslataink sem vesznek majd el belőle” – fogalmazott Horony, aki e pozitívum ellenére is úgy véli, hogy a szlovák politika a kisebbségi nyelvhasználat kérdésében ellentmondásosan viselkedik. Egyszer a törvény betűjére hivatkoznak, máskor pedig teljesen szabad jogi értelmezésekbe bocsátkoznak, attól függően, hogy éppen melyik garantálja az államnyelv primátusát – mondta.
Samu István, az MKP országos elnökségének tagja hozzászólásában kijelentette, pártja azt szorgalmazza, hogy a magyart regionális nyelvként ismerjék el azokban a régiókban, ahol többségben élnek a magyar ajkúak. Véleménye szerint ez az egyetlen módja annak, hogy a közigazgatás és a hivatalos érintkezés egyéb területein megerősödjön a felvidéki magyarság anyanyelvhasználata.
Bukovszky László, a Most-Híd politikusa az elhangzott előadásokra reagálva úgy fogalmazott, a belügyi tárcának érdeke, hogy a kisebbségek nyelvén is beszélő rendőröket és belügyi dolgozókat alkalmazzon, hiszen, mint érvelt, a nemzetiségi összetétel fokozza a nyomozati eredményeket. Bukovszky fontosnak tartja azt is, hogy a kisebbségi nyelvhasználat Szlovákiában úgy működjön, ahogyan azt az adott nemzetiségek elképzelik. Mint mondta, erre mindeddig kevés hajlandóság mutatkozott a Belügyminisztériumban.
A kétnapos konferencia második napján többek között szó lesz nyelvhasználati jogaink gazdasági, pénzügyi, környezetvédelmi, oktatásügyi, kulturális vonatkozásairól, valamint bemutatkozik a Fontos vagy! mozgalom, a Jogsegélyszolgálat, a Kerekasztal, a Via Nova ICS, Pro Civis és a konferenciát szervező Anyanyelvünkért Polgári Társulás.
A konferencia február 28-án folytatódik. A részletes program Eseménynaptárunkban ITT>>>.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44230,44321,44227″}
