A hazát ne a térképeken, hanem a szívünkben keressük – fogalmazott Szász Jenő, az NSKI elnöke, a komáromi március 15-i megemlékezés ünnepi szónoka. A Klapka téren Gál László, református lelkész mondott beszédet. A dunamocsi és a szentpéteri megemlékezésekről Miriák Ferenc tudósított.
A zord időjárás miatt a Kultúrpalota dísztermében, majd – a városi hagyományoknak megfelelően – a Klapka téren emlékeztek meg március 15-én Komáromban az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 166. évfordulójáról. Az ünnepi megemlékezésen számos politikai, civil és kulturális szervezet – köztük Bárdos Gyula a Csemadok országos elnökeként – helyezett el koszorút Jókai Mór és Klapka György szobránál.
„A mai nap az összefogásé. Ma lemérhetjük, hogy ha nemzeti ügyről van szó, hány emberre számíthatunk idehaza a Felvidéken” – utalt a szlovákiai elnökválasztás fontosságára köszöntőjében Petheő Attila, a Csemadok járási elnöke.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a Kultúrpalota dísztermében tartott ünnepi beszédében úgy fogalmazott: 1848. március 15. egy új, korábban nem ismert fényt, a szabadság fényét és a társadalmi felemelkedés reményét hozta el a magyarság életébe. Hozzátette: a 19. század nagy nemzedékének elhivatottsága, hazaszeretete és tettereje olyan példa, amely erőt adhat a saját jövőnkhöz. Szász Jenő beszédében úgy vélekedett: a következő évek sorsfordítóak lesznek a magyarság életében. „Ha lesz bennünk elég hit, kitartás, erő és bölcsesség, hiszem, hogy sikerül megállítanunk a romlást, és sikerül új irányt adni a magyar fejlődésnek” – fogalmazott.
Kijelentette: egy erős és öntudatos nemzet hazája nem korlátozódhat az anyaország területére, nem elvont politikai fogalom, s nem találjuk meg a térképeken sem. „Azt a hazát, amelyet mindannyian keresünk, amelyről álmodunk, s amely saját otthonunk lehet, a szívünkben kell keresnünk” – mondta.
Szász Jenő véleménye szerint nincs külön anyaországi és külön határon túli magyar ügy, csak egy magyar ügy és egy magyar közös világ van. „A 48-as magyarok bátran megtették, amit vállaltak, új rendszert alkottak, mely később évtizedekkel a harcok után is szilárdan állt a lábán. 166 évvel később megváltozott körülmények között ugyan, de nekünk, magyaroknak ma is ugyanaz a dolgunk: merjünk nagyot álmodni! Ma sincs más dolgunk, minthogy tovább folytassuk – megőrizve a szavak és tettek hitelét – szabadságharcunkat” – fogalmazott.
Az ünnepi megemlékezés a Klapka téren folytatódott, ahol Gál László református lelkész mondott ünnepi beszédet. Ebben úgy fogalmazott: a nagy gondolatok és tettek mindig a szívben születnek, a 48-49-es forradalom és szabadságharc is „egy együtt dobbanó, egy akaratot akaró, és egy célt elérni szándékozó szívből” született. Hozzátette ugyanakkor, hogy a felvidéki magyarság szívében félelem és meghunyászkodás lakozik. Gál László szerint ennek oka, hogy a felvidéki magyarság nemcsak politikai vezetőiben, hanem a Gondviselő Istenbe vetett hitéről is lemondott. „Nem annak kell szégyellnie magát, akinek van hite, hanem annak, aki már nem tud miben hinni, aki úgy érzi, nincs itt már mit tenni” – fogalmazott, kiemelve: csak hittel, nem pedig meghunyászkodva és szégyenkezve lehet a jövőt építeni.
Gál László rámutatott: a szimpátia ideje letelt, a felvidéki magyarságnak – a székelyek autonómiatörekvéseihez hasonlóan – immár cselekednie kell.
„Március 15-i események örök életre szólnak és ma is hatalmas erőt adnak, fogjuk meg hát egymás kezét lélekben, sokkal erősebben és bátrabban, mint eddig, s merjünk hinni, hiszen a hit hegyeket mozgat meg” – hangoztatta.
Az ünnepi megemlékezésen közreműködött az oroszlányi Bakfark Bálint Művészetoktatási Intézmény ifjúsági fúvósai és az oroszlányi Városi Énekkar, a dunaradványi Búzavirág Hagyományőrző Népdalkör, valamint a komáromi Concordia Vegyeskar.
KÉPGALÉRIÁNKAT TEKINTSE MEG: ITT>>>
Márciusa idusának üzenete: haza és haladás – Dunamocs
Dunamocsiak az orkán erejű szél miatt a református templomban emlékeztek meg az 1848/49-es magyar szabadságharc 166. évfordulójáról.
Az ünnepséget Vecserka Péter tárogató művész nyitotta meg, majd Banai Tóth Enikő, pedagógus köszöntötte a megjelenteket.
Banai Tóth Pál dunamocsi polgármester beszédében elmondta, hogy 1848-nak nemcsak azok voltak a hősei, akiknek a nevét feljegyezte a történelem, hanem a névtelen százezrek is, akik szintén megtették, amit megkövetelt a haza. Ha hozzájuk hasonlók szeretnénk lenni, ha segíteni akarunk a nemzetünknek, akkor elsősorban a saját közösségünkért kell tennünk. Minden ország és nemzet csak akkor erős, ha erős városokra és falvakra, erős helyi közösségekre támaszkodhat. Egy nemzet felemelkedését a nemzetet alkotó egyének cselekedetei biztosítják, ebből születik minden nagy közös teljesítmény. Ha az ország polgárai erős nemzetet alkotnak, az az egyének lehetőségeit is megsokszorozza” – jelentette ki. Banai Tóth Pál úgy vélekedett: ez nemcsak a nemzetek történetében van így, igaz ez a családokra és az olyan közösségekre is, mint Dunamocs. A mai nap emlékezete és a falu példája bizonyítja, hogy az egymás tiszteletén és 
megbecsülésén nyugvó közösség attól más és azért több, mint az egyes emberek összessége, mert a közösségben többszörös teremtő és megtartó erő munkál” – emelte ki. Beszédét azzal zárta, hogy a helyikenek először is egy erős Dunamocsot kell felépítenie. Minden időben, ki-ki hivatása szerint végezze el feladatát a közösségért! – jelentette ki.
Ezt követte Farkas Iván, az MKP alelnökének ünnepi beszéde. „Amennyiben augusztus 20-a a legnagyobb magyar ünnepünk, akkor minden bizonnyal március 15-e a legszebb. Azért a legszebb, mert mi magunk csináltuk a forradalmat, nem pedig mások akaratából, nagyhatalmak jóvoltából jött létre ez a forradalom” – fogalmazott Farkas Iván.
Elmondta, abban az időben, a forradalmi hetekben példaértékű volt a magyarság összetartozása: összefogtak a parasztok, cselédek, nemesek, a tanítók, jobbágyság, tehát minden magyar. „Bár a jelen kort így jellemezhetnénk!” – tette hozzá.
Farkas szerint március idusának legfőbb két mondanivalója: a haza és a haladás. „Az a március 15-e a magyar nemzetet a nagy európai nemzetek sorába helyezte, s egy európai nemzetté emelte a magyarságot. Ha 1920-tól az akkori Magyarország ma már a térképeken nem létezik, annak ellenére mi magyarok összetartunk, mégis egy nemzetben gondolkodunk. És ennek mindig az ilyen ünnepek alkalmával adunk hangot, mert úgy érezzük, hogy testvéreink vannak az anyaországban, vannak Erdélyben, Vajdaságban, Kárpátalján, Székelyföldön” – mondta.
Az ünnepi beszédek után a református templomkertben álló kopjafánál az önkormányzat és a helyi szervezetek elhelyezték koszorúikat, majd a megemlékezés a kultúrházban folytatódott, ahol a helyi alapiskola tanulói, a Kocsi és a Muzslai Hagyományőrzők léptek fel. (mf)
Március 15-e legyen a jel, amelyben a magyarság győzni fog a kishitűség ellen – Szentpéter
Szentpéteren a március 15-i megemlékezés a magyar összetartozás jegyében zajlott. A rendezvény 
főszervezője a Magyar Közösség Pártja helyi szervezete és a szentpéteri baptista gyülekezet volt. Délelőtt ünnepi istentiszteletet tartottak a baptista templomban, melyen részt vettek a Budapest- Rákospalotai testvérgyülekezet képviselői. Itt Dóczé Bálint lelkész köszöntötte a megjelent vendégeket, majd Jobbágy József polgármester, megyei képviselő mondott üdvözlő beszédet.
A megemlékezés délután a falu főterén, az 1948/49-es forradalom és szabadságharc emlékére állított kopjafánál folytatódott, ahol Dóczé Bálint Jonatán szavalta Reményik Sándor versét, majd Gyarmati Tihamér megyei képviselő, az MKP helyi szervezetének elnöke mondott ünnepi beszédet, melyben kifejtette, március 15-e immár 166. éve Petőfi Sándor és a cselekvő bátorság példaképeivé vált márciusi ifjak napjaként került be a történelem naptárába, a szívek kalendáriumába. „Ezek a fiatalok az önmagukat istenítő uralkodókkal, erőszakos törtetőkkel, hazug prédikátorokkal szemben a szabadság önkéntes 
harcosai voltak, hittek a jogfosztottak igazságának győzelmében” – fogalmazott. Hozzátette: az áldozatvállalásban példamutató márciusi ifjaktól kapta vissza a magyar nép arra vonatkozó hitét, hogy egy nemzetnél sem alábbvaló. Gyarmati úgy vélekedett: az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseinek mai üzenete, hogy a hazugság, a belenyugvás, a közöny ne mételyezhesse meg lelkünket, ne hunyjunk szemet a becstelenség felett, jogaink és igazságaink érvényesítéséért ne sajnáljunk áldozatot hozni. Hozzátette: igazságunkat kérjük számon a földi hatalmasságoktól, de végső soron bízzuk Istenre ügyünket, hogy olyan otthont, hazát építhessünk, ahol az utolsó házban is méltósággal tarthassa fel mindenki a fejét, értik és szeretik egymást az emberek.
Kijelentette: március 15-e legyen a jel, amelyben a magyarság győzni fog a kishitűség, csüggedtség, lélekromboló gonoszság felett, új élet, új nemzeti összefogás felé utat mutató betlehemihez hasonló, örök fényes csillag.
Az ünnepség a kopjafa koszorúzásával ért véget. Koszorúztak a szentpéteri magyar szervezetek, a Kossányi József Alapiskola és Óvoda, valamint a Rákóczi Szövetség oroszlányi szervezetének képviselői. Fellépett az oroszlányi Városi Énekkar és a Bakfark Bálint Művészetoktatási Intézmény fúvószenekara. (mf)
Büszkén vállaljuk magyarságunkat – Ekel
A Csemadok, a Magyar Közösség Pártja és a Via Nova ICS helyi alapszervezetei, az Ekelért Jótékonysági Alap és Ekel Község Önkormányzata szervezésében március 15-én, szombaton 15.00 órai kezdettel került sor az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc 166. évfordulója alkalmából rendezett ekeli megemlékezésre.
Az ünneplő közösséget a szervezők nevében Török Anikó az MKP helyi alapszervezetének elnöke köszöntötte az 1848/1849-es emlékműnél, ahol az ünneplők elhelyezték a megemlékezés koszorúit és mécseseit. Nemzeti 
Imánk közös eléneklése után a rossz időjárás miatt a megemlékezés a kultúrházban folytatódott. Ünnepi beszédet Fehér István gimnáziumi tanár mondta, aki hangsúlyozta, hogy bátran és büszkén vállaljuk magyarságunkat, önmagunkat. Továbbiakban megható köszöntőt és verset hallhattunk Kiss Lajos bácsitól a Csemadok ASZ tiszteletbeli elnökétől, majd ezt követte a komáromi Feszty Árpád Néptáncegyüttes csodálatos előadása. A méltó műsorsorozatot, a helyi Hetényi János Magyar Tannyelvű Alapiskola és Óvoda diákjainak színvonalas fellépése zárta. A megemlékezés frissítő melleti baráti beszélgetéssel zárult. (Török Anikó, az MKP Ekeli Alapszervezetének elnöke, járási elnökségi tag)
Langschadl Mátyás, Miriák Ferenc/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44615,44614,44612,44604,44603,44581,44561″}
