A Rákóczi Szövetség a Felvidéki Regionális Civil Szervezetek Találkozóját tartotta a hétvégén, március 21-23-án Gyűgyön, melynek a központi témája a felvidéki magyar oktatás volt. (Frissítve az állásfoglalással.)
A találkozó közel száz résztvevője – köztük a Célalap Hálózat képviselői, pedagógusok, civil szervezetek és társulások tagjai – vitatta meg a felvidéki magyar oktatás helyzetét és kilátásait.
A rendezvény március 21-i megnyitóján Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára és Gabri Rudolf, a Város és Vidéke Célalap Hálózatot összefogó Szülőföldön Magyarul Társulás elnöke köszöntötte a résztvevőket. A megnyitó keretében Pálinkás Barnabás tájékoztatást adott a Rákóczi Szövetség által a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából kiírt pályázat eredményeiről. A megnyitó bemutatkozásokkal és ismerkedéssel folytatódott.
A találkozó másnapján délelőtt A felvidéki magyar oktatás kilátásai címmel kerekasztal-beszélgetésre került sor. Az összejövetelt Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke nyitotta meg. Jelen volt a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, Haraszti Attila és a Kapcsolattartási Főosztály felvidéki osztályának munkatársa, Pathó Marianna.
Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke beszámolt a szlovákiai magyar oktatásügy helyzetéről és kilátásairól. Ismertette azokat a már meglévő helyzetfelméréseket, melyeket a pedagógusszövetség megbízásából végeznek országszerte.
A jelenlévők kerekasztal-beszélgetésen elemezték a módosított közoktatási törvény által veszélyeztetett magyar iskolák helyzetét. Szóba kerültek az egyházi iskolák, azok szerepe és létjogosultsága, ezek működésére ugyanúgy ugyanúgy vonatkozik a módosított közoktatási törvény, mint az egyéb tanintézményekre.
A problémák orvoslására a pedagógusszövetség különböző programok kibővítésén dolgozik. Minden korosztályt szeretnének megszólítani, odafigyelve minden életszakaszra, figyelembe véve a régió adta lehetőségeket. Ehhez a Rákóczi Szövetség anyagi és erkölcsi támogatásával továbbra is segítséget nyújt.
Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkársága, a Rákóczi Szövetség és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a közeljövőben összegzi a felméréseket és a statisztikai adatokat.
A felvidéki magyar oktatás nehézségeinek megoldására megalakul egy olyan fórum, ahol az érintettek együttműködésével születnek meg azok a megoldások, amelyek enyhíthetik a magyar tanintézmények gondjait, és megteremtik a színvonalas oktatás körülményeit. A fő cél továbbra is az, hogy a felvidéki magyar gyermekek közül egyre többen részesülhessenek minőségi anyanyelvi oktatásban.
A kerekasztal-beszélgetésen kívül értékes előadások is hangzottak el. Nyakas Szilárd a közéleti kommunikációról beszélt, meghívott előadó volt még Takaró Mihály irodalomtörténész és Pozsgai Imre is.
A háromnapos konferencián a Rákóczi Szövetség helyi szervezeteinek és a célalapoknak a képviselői mellett a Via Nova ICS és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség is képviseltette magát, utóbbi olyan gyermek-és ifjúsági szervezetként, amely keresztény alapokon nyugszik, és a tíz cserkésztörvény szellemiségében nevel, az Isten, a haza, az embertárs és a nemzet iránti tiszteletre.
A színvonalas magyar iskolák vonzó programjai között szóba került a cserkészkedés lehetősége is, akár szakkörként működtetve. A cserkészet színes, gazdag programot kínál, a cserkészpedagógiának pedig minden korosztályra nevelő hatása van.
A Rákóczi Szövetség és a felvidéki Város és Vidéke Célalap hálózata által szervezett felvidéki civil találkozó résztvevői az összejövetel végén az alábbi állásfoglalást fogadták el:
1. A találkozó résztvevői a felvidéki magyar közösség megmaradása zálogának tekintik a Szlovákiában meglévő magyar oktatási intézményeket és a magyarul beszélő családok magyar iskolaválasztását.
2. Egyetértenek abban, hogy a magyar iskolaválasztás kulcskérdése a magyar oktatás és a felvidéki magyar közösség fennmaradásának, éppen ezért minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a magyarul beszélő családok magyar iskolát válasszanak gyermekeik számára. A cél elérése érdekében szükség van a magyar közösségek összefogására, valamint arra, hogy felvilágosító munkával és bátorítással segítsék a magyar iskolaválasztás ügyét. Fontosnak tartják, hogy a meglévő magyar oktatást segítő programokat és támogatásokat fokozottabban az iskolakezdő korosztályra kell koncentrálni.
3. A találkozó résztvevői egyetértenek abban, hogy a Rákóczi Szövetség és a Város és Vidéke Célalap Hálózata által 2004. óta megvalósított Beiratkozási Program és a magyar állam által finanszírozott oktatás-nevelési támogatás fontos és stratégiai szerepet tölt be a felvidéki magyar oktatás és közösség megmaradásában.
4. A találkozó résztvevői egyetértenek abban, hogy a 2015. szeptember 1-jétől hatályba lépő szlovák közoktatási törvény várható hatásaira válaszul összefogással és közösen kidolgozott cselekvési tervvel kell fellépni azzal a céllal, hogy lehetőség szerint minden meglévő magyar oktatási intézmény fennmaradhasson, és ne veszítsen magyar iskolába járó diákokat a felvidéki magyar közösség.
5. Egyetértenek abban, hogy a magyar iskolák színvonalára, a pedagógusok minőségi munkájára fokozott figyelmet kell fordítani, tekintettel arra, hogy a magyar oktatás színvonala meghatározó a szülők iskolaválasztásban és a felnövekvő generáció felkészültségében, identitásának kialakításában.
6. A felvidéki magyar nyelvhasználat ügye, a magyar nyelv szlovákiai presztízse és minél szélesebb körű használata szorosan összefügg a magyar közösség identitásával. A találkozó résztvevői fontosnak tartják a nyelvhasználatot segítő programok, illetve akciók számának és mértékének fokozását. Nyelvhasználat ügyében a találkozó résztvevői egyet értenek azzal, hogy Szlovákia magyarlakta vidékein regionális nyelvvé kell nyilvánítani a magyar nyelvet.
Berényi Kornélia cserkésztiszt, Felvidék.ma
További fényképek a találkozóról ITT>>> tekinthetők meg.
{iarelatednews articleid=”44379,43531,43496,43027,38003″}
