A Rovás Tavaszi Fesztivál 2014 keretében kiállításokra, előadásokra, kerekasztal beszélgetésekre szeretnénk felhívni a figyelmüket.
Márciusban olyan jeles vendégük volt, mint a Duna Televízióból ismert Czakó Gábor, a Beavatás című műsor vezetője, aki a magyar nyelv szerkezetéről és a magyar észjárás összefüggéséről adott elő. Czakó Gábor a „Magyarok. Értelmiségi Fórum” keretében májusban ismét a vendégünk lesz, akkor „A szabír titok” lesz előadásának témája. Márciusban vendég volt Kő Pál szobrászművész, Stefanovics Péter festőművész, Haris László fotóművész, Pécsi Sándor irodalmár és mások.
Április 22-én, 18 órakor nyitjuk Csáji Attila festőművész kiállítását, amelyet 19 órakor a „Magyarok. Értelmiségi Fórum” keretében Csáji László Koppány előadása követ az uelegi magyar vonatkozású feltárások kapcsán.
Csáji Attila (Szepsi, Magyarország, 1939. március 21.) Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikus, fényművész, holográfus. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, majd alelnöke 2011 óta. Családját a II. világháborút követően Kassáról telepítették át Budapestre. Gyermekkorában Hollandiában (Utrecht-Driebergen) töltött egy évet, ott kezdett rajzolni. Az egri Tanárképző Főiskolán szerzett rajzszakos diplomát 1964-ben. Az 1980-as évek elejétől az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetben (lézertechnika) és a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézetében (reflexiósholográfia), majd a MIT (Massachusetts Institute of Technology), CAVS Media Laboratoryban (Massachusetts Institute of Technology/Center for Advanced Visual Studies, Cambridge, USA, transzmissziós holográfia) képezte magát tovább. Az 1960-as évek közepétől induló magyarországi képzőművészeti avantgárd „újhullámának” egyik fő szervezője részben magyar, de leginkább külföldi ösztöndíjak segítségével. Számos magyar avantgárd kiállítást szervezett itthon és külföldön.
Csáji László Koppány, néprajzkutató, kulturális antropológus, író. (Pécsi Tudományegyetem, Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék) 1971-ben született, terepmunkáit Erdélyben, Délvidéken, Oroszországban (a Volga–Urál vidéken), Indiában, Pakisztánban, Nepálban, Kína Xinchiang tartományában, a Kazak-sztyeppén és a Líbiai sivatagban végezte. Fő kutatási területe a kortárs közösségek vallásantropológiai és szociálantropológiai kutatása, az etnicitás és a diskurzuselemzés. A kyoto-i Sangyo Egyetemen, Los Angelesben a UCLA-n és a Dél-Uráli Állami Egyetemen is adott elő. Publikációi magyar, orosz és amerikai szaklapokban jelentek meg, ezek közül legjelentősebb a Hunza vidékéről írt Flying with the vanishing fairies című, az American Anthropological Association folyóiratában (AoC). Apai ágon családja felvidéki, felmenői Kassán, Szepsiben, Nagyidán és más felvidéki településeken éltek; a család egy része ma is Szlovákiában él.
Csáji László Koppánynak az április 22-én, 19 órárara tervezett előadása magvát az a film képezi, amelyet a MTVA-val és az MTA Bölcsészettudományi Központjával közösen készített az Uelgi-tónál végzett régészeti ásatásról és az Orosz Tudományos Akadémia által szervezett nemzetközi tudományos konferenciáról. Az 52 perces film rendezője Sára Balázs. Olyan korhű környezetben és kellékekkel készítették el a 15 játékfilmes jelenetet, amit a legjobb magyar régészek és történészek felügyeltek. Az utolsó cserép, szíj vagy szablya, de még a köszörűkő is hiteles ásatási rekonstrukció volt, tehát ahogy a mostani eredmények bizonyítják, azt érvényesítették a jurták felépítésében, a lovak szerszámzatán, a gyermekjátékokban és öltözetekben stb. Így nem csak régészeti leleteket, interjúkat és tájakat lát a néző, hanem „életre is keltik” azt, amiről beszélnek. Ezt nevezik manapság „kísérleti régészetnek”. A film készítői a Magyar Tudományos Akadémia közreműködésével dolgoztak. Ez az elő olyan magyar őstörténeti film, amelyet az MTA is elismer, hitelesnek és informatívnak tart.
A fesztivál teljes programja az eseménynaptárunkban olvasható.
Felvidék.ma
