A benyújtott költségvetés-javaslat alapján valószínűsíthető a járulékterhek további növelése az egyéni és kisvállalkozók számára.
A pénzügyi tárca javaslata továbbá az állami alkalmazottak bérének befagyasztásával számol, sőt, az oktatási és az egészségügyi tárca költségvetése az ideihez képest csökken.
A vonatkozó törvény értelmében a pénzügyi tárca vezetője benyújtotta a jövő évi állami költségvetés tervezetét. Az ideihez hasonló, 13,8 milliárd eurós bevétellel és az ideinél magasabb, 16,7 milliárdos kiadási oldallal számol, a költségvetési hiányt 2,9 milliárdban határozza meg.
Az állami költségvetés hiánya az ideihez képest tehát fél milliárddal nő, ám az államháztartás hiánya 0,34 százalékkal csökken, ami a járulékterhek jelentős növelésének következménye. A jelzett csökkenés azonban kevésnek bizonyulhat az Európai Bizottság által meghatározott konvergenciaprogramhoz viszonyítva, hiszen 2017-re el kellene érni a kiegyenlített államháztartást.
Megállapítható, hogy a javaslat több bizonytalansági tényezőt tartalmaz. Jövőre 2,4 százalékos, 2015-ben 3 százalékos gazdasági növekedéssel számol a tárca, amely egyre inkább irreálisnak tűnik. Szlovákiáé az Európai Unió legnyitottabb gazdasága, ennek ellenére a minisztérium alig számol a külső környezeti tényezőkkel, az unió gazdasága alapos lefékeződésével az ukrán-orosz konfliktus következtében.
Ez a tényező erőteljesen módosíthatja nemcsak a gazdaság dinamikáját (az állami költségvetés egyik legfontosabb sarokszáma), hanem általa az államháztartás hiányát is. Ami még kellemetlenebb, az államadósság GDP-hez viszonyított mértékét is alaposan befolyásolhatja. Ez pedig az adósságstopról szóló törvény szemszögéből sarkalatos kérdés. Elég, ha figyelembe vesszük a német gazdaság (Szlovákia első számú kiviteli partnere) megtorpanását.
További komoly kockázat az oroszországi földgáz európai szállításának várható akadozása, nem zárható ki az Ukrajnán és Szlovákián át történő szállítás ideiglenes felfüggesztése sem. Szlovákia komoly tranzitbevételt könyvelhet el, ennek megszűnése érzékenyen érintené az adó- és járulékbevételeket, valamint az osztalékokból származó bevételeket.
Bővebb kerettel csupán a védelmi tárca, a belügy, a földművelési és a munkaügyi tárca számolhat. Mivel az államadósság túlszárnyalta a hazai össztermék 55 százalékát, életbe lépnek az adósságstopról szóló törvény enyhébb szankciói, köztük az is, amely jövőre lenullázza a kormányfő tartalékalapját.
A jövő évi állami költségvetés javaslatának összeállításakor a 2014 elején uralkodó állapotokat, gazdasági környezetet vették alapul a pénzügyi tárcánál, amely indokolatlanul optimistává tette a tervezetet.
E téves felvetést bizonyítja, hogy jövőre a munkanélküliség további csökkenésével számol a kormány. A külső környezet alakulása, a kétirányú (EU – orosz) gazdasági szankciók, az energiaellátás akadozása alapjaiban változtathatják meg a költségvetést.
November végéig, a költségvetés végső elfogadásáig ezek a külső tényezők alaposan felülírhatják a keretszámokat.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”47978″}
