Egy régészeti emlékmű felújítására került sor Zselízen a Csemadok és a Via Nova aktivistáinak a jóvoltából. Az emlékmű, mely a városközponttól nem messze, az ú.n. „kínai negyedben” található, eredetileg egy régészeti feltárásnak állít emléket, erre vonatkozóan azonban semmiféle utalás nem volt olvasható rajta.
1924-ben Coudenhove Ernesztina grófnő meghívására Herbert Mitscha–Märheim osztrák régész feltárásokat végzett a Zselíz melletti Nagypeszek környékén, melynek során felbecsülhetetlen értékű, több mint 4000 éves pattintott kő, csont, kerámia és bronz tárgyakat talált. A leletek egyedisége miatt és a grófnő tisztelete jeléül a neolitikum kori csoportot nem a kutatás közvetlen helyéről, hanem Zselíz városáról nevezte el. Ezáltal Zselíz egy egész őskori (pontosabban neolitikum kori) időszak nevét viseli.
Ennek ellenére kevesen tudják, hogy a legnépesebb lakótelep közepén található ”furcsa” emlékmű ennek a leletanyagnak hivatott emléket állítani, hiszen nem látták el erre utaló felirattal Valószínűleg ebből fakadt „ismeretlensége” is. Ezen az állapoton kívántak változtatni a civil aktivisták.
„Már régóta bántott, hogy egy ilyen jelentős régészeti feltárásról a város lakossága tulajdonképpen semmit nem tud. Százak, ezrek mennek el naponta az emlékmű mellett, úgy, hogy fogalmuk sincs, minek az emlékét hivatott őrizni az alkotás. Ezért elhatároztuk, hogy felhelyezünk rá egy információs táblát. Ha pedig már dolgozunk, akkor úgy gondoltuk, magát az emlékművet is illő megújítani, így azt is elvégeztük” – mondta a Felvidék.ma-nak Csonka Ákos, a rekonstrukció kezdeményezője.
Ismeretlensége abból is adódik, hogy stílustörténetileg nem a 20. század elejére datálható keletkezése. Tulajdonképpen egy betontömbre van ráerősítve egy-egy kerámia dombormű, mely a feltárás során lelt tárgyakra utal. Szocreál stílusa arra enged következtetni, hogy nagyjából a hetvenes években keletkezhetett.
Az újonnan kihelyezett információs tábla ezután négy nyelven (magyarul, szlovákul, angolul, németül) tájékoztatja az emlékművet megtekintőket az eredetéről.
„Fontosnak tartottuk, hogy többnyelvű legyen a tábla. Félő, hogy ha valamelyik hivatalhoz nyújtottuk volna be kérelmünket a tábla pótlására, az csak államnyelvű lehetett volna. Zselíz viszont mára kétnyelvű város lett, ahol turisták is megfordulnak, így a teljes körű tolerancia jegyében négy nyelv mellett döntöttünk” – nyilatkozta Melczer Gábor, a táblaállítás másik kezdeményezője.
Az elkezdett munkát a jövőben is folytatni szeretnék az aktivisták. Terveik közt szerepel több kulturális örökség felújítása, illetve emlékmű építése a városban, többek közt Fischer-Colbrie Ágoston tiszteletére egy emléktábla vagy szobor állítása. „Szintén nagy hiányosság, hogy az 1920-as impériumváltás után az újonnan létrehozott Csehszlovákiában egyedüli magyarként hivatalában maradt Fischer-Colbrie Ágostonnak nincs emlékhelye szülővárosában. Ez ellen is tenni szeretnénk, ám ennek anyagi vonzata sokkal költségesebb. A tervek már készen vannak, most azon dolgozunk, hogy valamilyen pályázat útján megfelelő forrásokat sikerüljön találnunk” – zárta Csonka Ákos.
Felvidék.ma
