Mielőtt bárkiben is hiú ábrándokat – vagy éppen bosszúságot – keltenénk, máris hozzátesszük: Magyarországon. Ez lehet a rövid summája a nemzetiségek ügyével foglalkozó országgyűlési bizottság szerdai, október 29-i ülésén elhangzottaknak, melyen a magyarországi nemzetiségi területre fordítandó költségvetési támogatás mellett a rendszer további finomításáról is szó volt. Kisebbségi sorban élők számára tanulságos lehet egy rövid betekintés a magyarországi nemzetiségi politikába…
Ami az előbbit, tehát a költségvetési oldalát illeti: nagyságrendi változásra nem kell számítani, vagyis 2015-ben is megkapja minimum ugyanazt a támogatást e terület, mint idén is. Ezt Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár jelentette be a bizottság ülésén. Az államtitkár beszámolt a nemzetiségi önkormányzati választásokról is, melyeket összességében eredményesnek értékelt, hiszen a választási részvételi arány meghaladta az önkormányzati választásokét. Idén 2041 nemzetiségi önkormányzat alakult Magyarországon, melyek tagjai e hét keddjén vették át megbízatásukat a Nemzeti Választási Bizottság elnökétől. Amint arról korábbi cikkünkben is beszámoltunk, a szlovák országos önkormányzat 23 taggal alakult meg, akik három szervezet: a Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója-Szövetsége, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú szervezet és az Identita Szlovák Egyesület listáiról (előbbi kettő közös listát állított) jutottak mandátumhoz.
A kormány mindeközben elkészült a nemzetiségi stratégiával is, mindazonáltal Soltész Miklós szerint a véglegesítéssel meg kell várni más területek reformjait is, hiszen az oktatás, köznevelés, felsőoktatás különösen is érinti a nemzeti kisebbségek helyzetét. Azt Soltész mindenképpen leszögezte: a nemzetiségi nyelvhasználat erősítése a köznevelésben alapvető fontosságú.
Felszólalt az ülésen a magyarországi szlovákok országgyűlési szószólója – egyben a bizottság elnöke – Fuzik János is, aki elmondta: az október 12-én megtartott választásokon öt szószóló szerzett országos nemzetiségi önkormányzati mandátumot is. Ez azonban a hatályos jogszabályok szerint összeférhetetlenséget keletkeztet, melyet az érintetteknek meg kell szüntetniük. Fuzik máris lemondott önkormányzati mandátumáról, így továbbra is a szlovákok országgyűlési szószólója marad.
szd, Felvidék.ma
Fotó: Kovács Attila, mti {iarelatednews articleid=”49551″}
