Az idei, 57. Kazinczy Napok a két- és többnyelvűség jegyében zajlottak Kassán, november 6–8. között. A rendezvény keretében sokszínű műsor várta az érdeklődőket, és ifjúsági programokat is biztosítottak – ezekre most először került sor. Így az előadók egy része a diákok számára is tartott előadást.
A Márai Sándor Gimnázium növendékei az iskola névadója születésének 125. évfordulójáról emlékeztek meg Bodon Andrea tanár vezetésével, aki a műsort összeállította és megrendezte.
A délutáni programon Hanesz Angelika, a Csemadok Városi Választmányának elnöke köszöntötte az előadókat és a résztvevőket.
„Ez a rendezvény évről évre bizonyítja, hogy a magyar nyelv és kultúra élő erő, amely összeköt bennünket – múltunkkal, egymással és a jövő nemzedékeivel. Kassa városa, ahol Kazinczy Ferenc ifjú éveit töltötte, különös jelentőséggel bír számunkra. Itt született meg az a gondolat, amely később a magyar nyelv megújulásának mozgatója lett: a hit abban, hogy a nyelv nem csupán eszköz, hanem nemzeti önazonosságunk legmélyebb kifejezője.
Nemrégiben irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Ez az elismerés túlmutat egyetlen életmű határain: a magyar nyelv és irodalom diadala is a világban. Minden ilyen pillanat emlékeztet bennünket arra, milyen gazdag, kifejező és egyedülálló a magyar nyelv.
A Nobel-díj üzenete nemcsak az, hogy a magyar szó megérthető a világban, hanem az is, hogy a magyar gondolat, a magyar lélek is képes megszólítani másokat. Bizonyíték ez arra, hogy nyelvünk él, alkot, és a legmagasabb művészi szinteken is képes megszólalni.
És talán Edison tévedett, amikor azt mondta: Kár, hogy a magyar nyelvet nem érti senki, nem érti senki és nem is akarja megtanulni…
Köszönet mindazoknak – íróknak, tanároknak, diákoknak, olvasóknak –, akik nap mint nap éltetik és továbbadják a magyar szó erejét.”
Majd megköszönte mindazok munkáját, akik évtizedek óta lehetőséget teremtenek a találkozásra, a közös gondolkodásra, a magyar szó ünneplésére és a programok megvalósítására.
„Kívánom, hogy a 2025-ös Kazinczy Napok mindannyiunk számára legyenek gazdagító, felemelő, inspiráló és közösségteremtő napok. Legyen ez az ünnep a bizonyítéka annak, hogy a nyelv, amelyet Kazinczy megújított, ma is bennünk él – szavainkban, gondolatainkban, tetteinkben.”
Megnyitója végén Kazinczyt idézte:
„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted, szánts és vess, s hagyd másnak az áldozatot.”
Duncsák Mária (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Ezután Duncsák Mária, a Kazinczy Napok szakmai főszervezője szólalt fel.
„…idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.”
„Az 1834-ben született mondat mottója lett rendezvényünknek, melynek fő témája az idén a két- és többnyelvűség – közölte Duncsák. – Továbbgondolva Kölcsey unokaöccséhez írt intelmét, úgy gondolom, hogy ez ma, csaknem 200 év múltán is időszerű, bölcs és megszívlelendő, különösen az összetett mondat második része, amely az anyanyelv iránti kötelességre utal.
Ugyanakkor a mi helyzetünkben, itt Szlovákiában, ahol több mint 100 éve kisebbségben él, és sajnos egyre zsugorodik a magyar közösség, ma már a kötelességen túl többre van szükség: közös felelősségvállalásra és erkölcsi elkötelezettségre a magyar nyelvművelés, kultúránk értékeinek őrzése, ápolása és továbbadása érdekében.
Ezt a feladatot tartjuk fontosnak, és ezért dolgozunk – pontosabban: szolgálatot teljesítünk –, hogy a Kazinczy Napok az maradjon, ami mindig is volt: anyanyelvünk és kultúránk őre, éltetője és élő lelkiismerete.”
Ezután a Csemadok Országos Elnöksége kérésére felolvasták Tóth László József Attila-díjas író, az anyanyelv hete alkalmából írt üzenetét.
A Magyar Nyelv Hetét Nyíri Péter, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke – aki egyben a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke és a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója – nyitotta meg.
Örömét fejezte ki, hogy a fiatalokat is bevonják a rendezvénybe. Egyben ünnepélyesen megnyitotta a Magyar Nyelv Hetét, mely e hónap 13-án a budapesti Vigadóban ér véget.
Minden rendezvény, amely ebben az időszakban valósul meg, ennek égisze alatt zajlik.
Kazinczy gondolatával kezdte mondanivalóját:
„S mi ezt a nyelvet szeretni tartoznánk, ha ily szép és a maga nemében egyetlen nem volna is, mert a miénk.”
Az anyanyelv ápolása tudatosabb nyelvhasználatot jelent.
„Kössünk szövetséget a tiszta magyarság és a tiszta emberi kapcsolatok szolgálatára azzal a meggyőződéssel, hogy társadalmi méretű nemzeti érdek képviselői vagyunk” – hangoztatta.
Majd kiemelte: a magyar nyelv megőrzése teremtés- és embervédelem is.
„A nyelv egyik legfőbb kincse, egyik legfőbb dísze a nemzeteknek, s a nemzeti léleknek mind igen szép képe, mind hív fenntartója és ébresztője” – idézte Kazinczyt.
Kosztolányi Dezsővel folytatta:
„Csak az anyanyelvemen lehetek igazán én.”
És Széchenyivel:
„Nyelvére kellene ügyelni a magyarnak mindenekelőtt, ha élni akar.”
Majd tíz pontba sűrítette mondanivalóját, idézetekkel alátámasztva.
„Vér hordja a test öröklését, a nyelv a lélekét” – írta Németh László.
Anyanyelvünk szellemi otthonunk, kultúránk alapja, „a haza a magasban”, amely összetartja a magyarságot a Kárpát-medencében.
A magyar nyelv minden funkciójában használható – ezért tekintélyét és presztízsét meg kell őrizni.
„Jól beszélni és írni magyarul – ez tehát igazából jellemkérdés” – idézte Illyés Gyulát.
Kiemelte, hogy a nyelvjárások értéket jelentenek.
„Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. A szavakat is. Egyetlen szó, egy tájszó se maradjon kint. Semmi sem fölösleges” – figyelmeztetett Kányádi Sándor.
Végül a szó erejéről szólt:
„A nyelv Isten adománya. Annak ereje van. Tud gyógyítani, segíteni. A szó felelősséggel jár – ha beszélünk, beavatkozunk a világba, amelynek harmóniáját szolgálhatjuk.”
Böszörményi Géza (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Böszörményi Gergely, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke A Magyar Örökség Díj (MÖD) eszmeisége és a Magyar Örökség és Európa szolgálata címmel tartott előadást.
Valaki szellemesen megállapította, hogy a díj „fordítva is értelmezhető: Örök Magyarság Díja.”
A kitüntetést 1995 decemberében Makovecz Imre, Farkas Balázs és Fekete György alapította. 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület gondozza. A bírálóbizottság 20–25 tagból áll, évente négy alkalommal ítéli oda a díjat.
A díjátadókra hagyományosan a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kerül sor, a laudációkat ötévente kötetben adják ki.
A Magyar Örökség Díjat sokan „a magyar szellem láthatatlan múzeumának” tartják.
Szikra Éva (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Szikra Éva, a Budapesti Műszaki Egyetem műemlékvédelmi szakmérnöke, műszaki doktora, tavaly Mőcsényi Mihály-díjban részesült.
Előadásának címe: Kazinczy és a kertművészet.
Kazinczy Ferencet – korának, a felvilágosodásnak kiemelkedő alakját – a látvány esztétikuma is foglalkoztatta. Nyugat-európai kortársaihoz hasonlóan mélyen érdekelte a kertművészet, különösen az „anglus”, azaz angol kertek látványa.
A táj és az esztétikum kapcsolata nála is központi kérdés volt.
Kertjeit, látogatásait, megfigyeléseit feljegyezte, olykor le is rajzolta – ezek a feljegyzések ma is rendkívüli forrásértékkel bírnak.
Kazinczy Széphalmon is az angolkert elveit kívánta követni, de sanyarú körülményei nem tették lehetővé álmai megvalósítását.
A 1859-es centenárium idején fogalmazódott meg, hogy méltó emlékhelyet kapjon Széphalmon, egykori kertjében.
„Kazinczy korát meghaladva a környezet esztétikumát is számontartotta. Elképzelései ma is helytállóak” – zárta előadását Szikra Éva.
Köteles Szabolcs és Gazdag József (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Az első nap utolsó programpontja már kényesebb témát érintett:
„A kassai magyarok a csehszlovák titkosszolgálat (ŠtB) célkeresztjében” címmel Köteles Szabolcs beszélgetett ifj. Gazdag Józseffel, aki hosszabb ideje kutatja a témát, és könyvben is szeretné feldolgozni.
Gazdag szerint több mint 35 év telt el a rendszerváltás óta, mégsem néztünk szembe ezzel a kérdéssel. A romániai Securitate viselt dolgairól számos könyv jelent meg, a csehszlovák titkosszolgálatról azonban alig.
„Az érdeklődés tévútra vitt: mindenki a besúgókra koncentrált, nem pedig azokra, akik a hálózatot működtették. A besúgók is sokszor áldozatok voltak.”
Aki a kultúra, az oktatás vagy a közélet területén kilógott a sorból, az az állambiztonság célkeresztjébe került.
1989-ben a csehszlovák állambiztonságnak 14 ezer alkalmazottja és mintegy 9 ezer aktív ügynöke volt.
A dossziék egy részét megsemmisítették, így a kutatás sokszor csak töredékes forrásokra támaszkodhat.
„A jelentések nem a valóság objektív lenyomatai – az ügynök a saját szájíze szerint értelmezett, a tartótiszt pedig a saját céljai szerint jegyzett le mindent.”
Gazdag példaként elmondta: a nemrég elhunyt Máté Lászlóra 19 ügynököt állítottak rá – ő azonban elutasította az együttműködést. Ennek részleteiről a Kassai Figyelőben olvashatnak.
Más esetekben az volt a cél, hogy megosszák az értelmiséget – például Janics Kálmán és Duray Miklós közé is éket vertek.
A beszélgetés feltárta: ez a múlt még feldolgozásra vár, de a dokumentumok már kutathatók.
Rombauer János A hotkóci angol kert (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Dr. Hetey Ágota főkonzul és Grís Emese Diána konzul Magyarország Kassai Főkonzulátusának képviseletében vettek részt a háromnapos rendezvényen.
A Kazinczy Napok első napja e sokrétű, tartalmas programokkal szolgált.
Beszámolónkat folytatjuk.
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
