A Tudomány Hete rendezvénysorozat keretén belül november 10. és 14. között a nyitrai Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete módszertani hetet hirdetett meg az irodalomoktatásban résztvevő különböző rétegek (tanulók, tanárok, egyetemi hallgatók) számára. A programok a modern irodalomoktatás, az olvasóvá nevelés kihívásaival néztek szembe, és a legfrissebb kutatási eredmények osztálytermi és tanítási órán túli gyakorlatban történő, direkt alkalmazási lehetőségeire kínáltak mintákat az érdeklődőknek.
Az N. Tóth Anikó és Petres Csizmadia Gabriella által koordinált rendezvények minden nap más-más célközönséget megszólító programokat kínáltak. November 10-én, hétfőn a IV. Legere Irodalmi Verseny 2. fordulójának megszervezésére került sor, amely a szlovákiai magyar középiskolások rétegét vette célba. A verseny többféle küldetést is magáénak vall: elsősorban az értő és kreatív olvasás tevékenységét kívánja gyakoroltatni a résztvevőkkel azáltal, hogy az irodalom tanórán túli feldolgozását nem csupán tehetségversenyként (szavalóverseny, retorikaverseny stb.), hanem a szöveg és befogadója közti párbeszéd eredményeképpen prezentálja.
A verseny lebonyolítása két szakaszból áll: egyrészt a diákok házi olvasmányok értelmezéséről adnak számot, másrészt a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet tanárai előadása alapján egy-egy téma aktuális szemléletű megközelítésével találkoznak. Az idei verseny témája az irodalom és szerelem kapcsolata. A 2. fordulón Németh Zoltán egyetemi docens a korszakonként változó szerelemfelfogásokkal ismertette meg a közönséget. A verseny sajátossága, hogy míg a diákok egy kreatív írásbeli kitöltésével foglalkoznak, a felkészítő tanárok módszertani foglalkozásokon vehetnek részt – ezúttal Petres Csizmadia Gabriella Személyes (az) irodalom című, rendhagyó tanári kézikönyvének bemutatására került sor, Németh Zoltán moderálásával. A rendezvényen több mint százötven résztvevőt láttak vendégül a szervezők.
Az országos szintű irodalomversenyt november 11-én egy regionális mesemondó verseny követte, melybe az Zobor-vidéki alap- és középiskolások, illetve az egyetemisták kapcsolódhattak be. A Bergengócia nevet viselő rendezvény vertikális skálán mutatta be az irodalmi művek prezentációjának sokszínűségét: a hétévestől huszonhárom éves korig terjedő életkori skála az előadó-művészet különböző felfogásait, érési szakaszait tárta fel az érdeklődők számára. A rendezvény további sajátossága volt, hogy az egyes kategóriák zsűrijébe az irodalmi adjunktusokon kívül jövendőbeli magyar- és tanító szakosok is bekapcsolódtak. Az értékelést természetesen felkészítési folyamat előzte meg, így a mesemondó verseny a képzők képzéseként is funkcionált, és fontos fázisát képezte a jövendőbeli felkészítők módszertani képzésének.
A szerdai nap (november 12-e) a tudományos megszólalások ideje volt, ekkor tartották tanácskozásukat karon a nyelvtudománnyal és irodalomtudománnyal foglalkozó hazai és külföldi doktoranduszok. A Tóth Katalin által koordinált rendezvény sajátossága, hogy – a módszertani hét rendezvénysorozatába illeszkedve – az irodalomtudomány záró szekciójában irodalompedagógiai-didaktikai kérdések megvitatására is sor került.
November 13-án a dramatikus játékok jutottak főszerephez, ahol az irodalmi szövegek dramatizálási folyamatai, ezek különböző megvalósítási formái kerültek terítékre. A délelőtt nyitó programját az ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskola Csillag-szóró gyermekszínjátszó csoportja mutatta be Álom-album című szerkesztett műsorát, melyet Köteles Judit és N. Tóth Anikó állított össze, kortárs gyermekirodalmi alkotásokból és az előadó gyermekek saját szövegeiből összefűzve. Az előadást követően Kantár Balázs beszélgetett az előadás készítőivel, lebonyolítóival és a közönséggel a műsor befogadásáról, hatásáról, illetve a készítés kulisszatitkairól. A nap másik szakaszában a kar hallgatói vezettek dramatikus játékokból álló foglalkozásokat a rendezvényen résztvevő zsitvabesenyői, gútai és ipolysági gyerekek számára. A közel kétórás aktív játék elsősorban kortárs gyermekirodalmi szövegek feldolgozási technikáira kínált mintát: egyrészt egy interaktív társasjátékba rendeződve, másrészt egyéni foglalkozásokra szóródva. A rendezvény mintaként kívánt szolgálni a tanórán kívüli szövegfeldolgozás egyes lehetőségeire, például az élményszerű befogadásra.
A pénteki, záró rendezvényt az iskolai könyvtárosok továbbképzésének szentelték a szervezők. A Pécsi Tudományegyetemről érkezett Sipos Anna Magdolna, aki az iskolai könyvtárosok szerepéről, feladatairól, küldetéséről tartott előadást, majd ötletcserére került sor a különböző könyvtárfoglalkozások terén.
A II. Módszertani Napok rendezvénysorozata a magyartanár különböző szerepeit és feladatait kívánta górcső alá venni – a tanórán és azon túli képességfejlesztés lehetőségeivel, a szövegprezentáció előadóművészetként és értelmezésként történő felfogásával, az olvasóvá való nevelés kérdéseivel és kihívásaival foglalkozva rámutatott arra, milyen sokarcú és széles körű tevékenységskálát vár el a közoktatás a mai irodalomtanároktól. A rendezvénysorozat arra is felhívta a figyelmet, hogy az irodalomtanár számára az aktuális és adekvát értelmezői eljárások elsajátítása mellett ugyanúgy szükség van ezek átadási eljárásainak az elsajátítására, az olvasási folyamat élményszerű prezentálására is.
Felvidék.ma
Fotó: KETK
{iarelatednews articleid=”45453,48685,42927,42650″}