Iratismertetéssel megkezdődött kedden, november 18-án az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében Jozef Roháč büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken.
A bíróság szeptemberben döntött a két ügy egyesítéséről, mert mindkettőnek Jozef Roháč a vádlottja. A szlovák férfit azzal vádolja az ügyészség, hogy 1998-ban egy ismeretlen megbízásából lelőtte Fenyő Jánost, a Vico vállalatcsoport vezetőjét, Portik Tamás megbízásából pedig a budapesti Aranykéz utcában felrobbantotta – a Boros Tamásként emlegetett – Boros Józsefet, mert terhelő vallomást tett megbízójára egy másik bűnügyben.
A kedd délelőtti ülésen az Aranykéz utcai robbantás iratait, köztük korábbi tanúvallomások részleteit ismertette a bíró, délután pedig az ügyész olvasta fel a vádiratot abban az ügyben. (A Fenyő-gyilkosság ügyében már a védőbeszédeknél tartott az elsőfokú büntetőper az egyesítés előtt, és az ott lefolytatott bizonyítást nem kell megismételni a mostani eljárásban.)
A Fővárosi Főügyészség Jozef Roháč és Portik Tamás ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat az Aranykéz utcai robbantás ügyében, és életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott mindkét vádlott esetében. A vádirat szerint Jozef Roháčot Portik Tamás másodrendű vádlott azért bízta meg Boros József megölésével, mert a sértett korábban terhelő vallomást tett rá és társaira több bűncselekménnyel kapcsolatban. Jozef Roháč a megbízást elfogadta, majd az általa megtervezett robbantásos merénylet előkészítésébe Jozef H.-t is bevonta.
Jozef Roháč beszerezte a robbanóanyagot, távirányításos robbantószerkezetet készített, valamint feltérképezte a sértett mozgását, az általa rendszeresen használt útvonalakat. Jozef Roháč utasításai szerint Jozef H. a mintegy 4500-5000 grammnyi, TNT-t tartalmazó robbanóanyagot egy Polski Fiatba rejtette, amelyet hamis okiratokkal szerzett meg. Az autót ezután leparkolta az Aranykéz utca 1-3. szám előtti útszakaszon, ahol a sértett naponta közlekedett.
Boros József 1998. július 2-án, nem sokkal dél előtt gépkocsival érkezett a helyszínre, ahol a vád szerint Jozef Roháč már lesben várta, és amikor a sértett elsétált a Polski Fiat közelében, működésbe hozta a robbantószerkezetet.
A robbantás következtében Boros József és még három ember életét vesztette, húszan különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek. Az áldozat ismert vállalkozó volt, akit a rendőrség koronatanúként tartott számon az olajmaffiaügyben.
A vádirat keddi ismertetése után a két vádlott nem tett vallomást, de mindketten megerősítették korábbi állításukat, hogy nem követték el a bűncselekményt és nem is érzik magukat bűnösnek .
A nagy médiaérdeklődés mellett zajló ülésen a vádlottak nem járultak hozzá ahhoz, hogy kép- vagy hangfelvétel készüljön róluk, még a kikapcsolt kamerákat is el kellett fordítani más irányba.
Portik Tamás több megjegyzést is tett, így például abszurdnak mondta a vele szembeni eljárást, és mesének nevezte az ügyész vádjait. Azt is megjegyezte, hogy korábban olyan rendőrök is vallomást tettek ellene, akiket különböző bűncselekményekkel gyanúsítanak, és szerinte hamis bizonyítékokat kreáltak ellene.
Az ülést rendkívüli biztonsági intézkedések mellett tartották meg, a teremben egy időben – váltásban – a Terrorelhárítási Központ tíz maszkot viselő fegyveres tagja tartózkodott; a vádlottakat bilincsben vezették be a terembe. A hallgatóságot, köztük az újságírókat kétszer is átvizsgálták, mielőtt a terembe léphettek volna.
A tárgyalás csütörtökön, november 20-án tanúk és szakértők meghallgatásával folytatódik.
mti nyomán Felvidék.ma
Fotó: Bruzák Noémi, mti
{iarelatednews articleid=”48693,43506″}
