Szakértők az államközi konfliktusokat tekintik az első számú globális kockázatnak, hatásukat tekintve azonban a vízügyi problémák jelentik a legnagyobb kockázatot 2015-ben – derül ki a Világgazdasági Fórum (WEF) éves felmérésből. Az éves jelentést közvetlen a davosi találkozót megelőzően tették közzé azzal a céllal, hogy vitát generáljanak arról, miként lehetne ezeket a kockázatokat enyhíteni.
A tizedik alkalommal elkészített, Global Risk 2015 című felmérésben közel 900 WEF tag vett részt, akik a vízügyi válságot jelölték meg a világot fenyegető legnagyobb kockázatnak, ezt a fertőző betegségek terjedése (2), a tömegpusztító fegyverek (3), az államok közötti konfliktusok (4), valamint a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás elhibázása (5) követnek.
A jelentésben 28 globális kockázat szerepel, melyeket 5 kategóriába soroltak (gazdasági, környezeti, társadalmi, geopolitikai és technológiai), továbbá megvizsgálták ezen kockázatok mozgatórugóit is, 13 trendet azonosítva. Megnevezték azt a három kockázatot is, amelyek nek valószínűsége vagy hatása 2014 óta növekedett. Ezek a regionális következményekkel járó konfliktusok, a tömegpusztító fegyverek és a terrortámadások.
A WEF vezető közgazdásza azt mondta: „25 évvel a berlini fal leomlása után a világ ismét államok közötti súlyos konfliktusok kockázatával szembesül”. Ráadásul a konfliktusok lefolytatásának eszközei – legyen az kibertámadás, erőforrásokért folyó küzdelem, szankciók vagy egyéb gazdasági eszköz – ma szélesebbek, mint valaha. A WEF szakértője szerint a világ vezetőinek éppen ezért az a feladata, hogy újra a partnerséget, ne pedig a versenyt kezeljék prioritásként. A jelentés azt is megállapította, hogy továbbra is kérdés, hogy a világ képes-e megoldani a legégetőbb társadalmi kérdéseket, a társadalmat fenyegető gazdasági, környezeti és geopolitikai kockázatokat.
A rendkívül gyors technológiai innovációra – a szintetikus biológiára, a mesterséges intelligenciára – nincsenek felkészülve a kormányok: szabályozásuk fejletlen, amely újabb kockázatokat generál. A WEF ugyanakkor azt is megállapítja, hogy az innováció kulcsfontosságú a globális jólét szempontjából.
Miklós László professzor, környezetvédelmi szakember elmondta, az ivóvíz a világ számos régiójában már évtizedek óta stratégiai fontosságú természeti kincsnek számít, a hiánya súlyos gondokat okoz, a globális felmelegedéssel a víz meghatározó jelentősége pozitív és negatív értelemben is csak növekedni fog. A másik oldalon viszont – szintén az éghajlati viszonyok változásának köszönhetően – a víz mint pusztító elem árvizek formájában is egyre gyakrabban jelentkezik. „Szlovákia az ivóvíz tekintetében kedvező helyzetben van, sőt nagyobb a készlete, mint amennyire szüksége van” – jegyezte meg a professzor, hozzátéve, az árvízvédelmet illetően azonban bőven van tennivaló.
Ondrejcsák Róbert biztonságpolitikai szakértő szerint az ENSZ már évekkel ezelőtt rámutatott, hogy a 21. században is folytatódnak a regionális konfliktusok, és ennek jelenleg Európában is tanúi vagyunk, de a világ más részein ilyen konfliktusokat a geopolitikai érdekeken túl maga az ivóvíz is kiválthat.
MTI, BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”34446,49247,48996,48490″}
