Nyitra megye „produkálta” a hétvégi népszavazás egyik legalacsonyabb részvételi arányát, amelynek oka az itt élő magyarság – írja a hnonline.sk a referendum eredményeit megyei bontásban boncolgató cikkében, melynek címe is a magyarok „felelősségére” utal (Za účasť môže i maďarská menšina). Amiben persze – mi tagadás – van némi igazság…
A szakértők megkérdezésével készített elemzés a nyitrai régióval kapcsolatban megjegyzi: a magyarok teljesen ignorálták a referendumot, ugyanakkor érdekes, hogy mennyire nincs hatása a pártok állásfoglalásainak a választókra. A kormányzó Smer ugyanis hiába rendelkezik erős befolyással ebben a kerületben, a népszavazáson való részvételre történő felhívása nem hatott az emberekre. Eduard Chmelár politikai elemző meg is állapította: ilyen kérdésekben az emberek nem hagyják magukat befolyásolni politikai pártok, politikusok kijelentései által. Habár – és ezt már csupán e sorok írója teszi hozzá – lehet, hogy az általános közönynek vagy épp lustaságnak több köze volt a távolmaradáshoz, mint a politikusi befolyás erejéhez…
A főváros az elemzők számára is meglepetést okozott, hiszen itt várták az egyik, ha nem épp a legalacsonyabb részvételt. Éspedig azért, mert Pozsony büszke arra a „hírnevére”, hogy a szlovákiai városok között a legliberálisabbnak számít. Nos, ehhez képest többen mentek el a vártnál szavazni. Ebben persze szerepe lehet annak is, hogy nyilvánvaló okokból a fővárosra fókuszálódott a kampány úgy az „igenek”, mint a „nemek” oldaláról.
Szlovákia Rómája, azaz Nagyszombat szintén a meglepetések földje a népszavazást illetően, csak éppen a várakozáshoz képest jóval alacsonyabb voksolási hajlandóság miatt. Nem a többi kerülettel összehasonlításban kell tekinteni, hanem önmagához képest.
A trencséni régió hozta a harmadik legmagasabb részvételi arányt Szlovákiában. Az elemzők szerint – hasonlóan Nagyszombathoz – fölösleges lenne történelmi kontextusokat, okokat látni e mögött: egyszerűen arról van szó, hogy errefelé konzervatívabb emberek élnek. Illetve olyanok, akiket még nem itatott át teljesen a pesszimizmus, a kétely – vagyis nem gondolják (annyira), hogy a népszavazások teljesen fölösleges valamik…
A legalacsonyabb részvétellel „büszkélkedő” besztercebányai régió teljesítményét – ahogy Nyitra esetében is – részben a magyarok nyakába varrja az elemző, Oľga Gyarfášová. Szerinte a magyar közösség a referendum kérdéseit nem tartotta elég fontosnak, ezért nem is mozgósította magát kellőképpen. De szerepe volt annak is, hogy nem látják túl sok értelmét a népszavazás intézményének, hogy az emberek szavazatai bármin is változtathatnának.
Zsolna a szöges ellentét: az egyike azon régióknak, ahol a legtöbben mentek szavazni. Az elemzők ennek okát abban látják, hogy itt élnek a legnagyobb számban a hívők – főleg keresztények. Akiket az egyház mozgósító tevékenysége részben sikerrel vitt az urnák elé.
Ami igaz Zsolnára, az helytálló Eperjesre is, amely régió a legtöbb szavazóval büszkélkedhetett a hétvégén. Az okok hasonlók: hitüket gyakorló emberek sokasága, egyházi mozgósítás, stb.
És végül, de nem utolsó sorban: Kassa. Az ellentétek régiója, ahogy a megkérdezett elemzők tartják, hiszen az egyik végében viszonylag sokan voltak hajlandók részt venni a referendumon, míg például Kassán vagy Rozsnyón a közöny volt az úr.
A politikai elemzők bár próbáltak magyarázatot találni – ha már megkérdezték őket – valójában nem tudtak.
Azt mindenki látja, hogy az „arrafelé sok a hívő meg a konzervatív”, illetve a „nagy számban élnek ott magyarok, akik…” elég vérszegény magyarázat egy elemzőtől arra, ami a hétvégén történt. Vagy ami úgy általában a szlovákiai népszavazások kapcsán történik.
Ideje lenne alaposan a mélyére nézni annak, mi is az oka, háttere annak a végtelen közönynek, ami lassan az amerikai kétpárti showműsor szintjére degradálja a demokráciát. Úgy a képviseletit, mint a közvetlent…
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”51679″}
