Úgy tűnik, célba érhet az a kezdeményezés, hogy II. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelemnek hivatalos emléknapja legyen.
II. Rákóczi Ferenc emléknapjává javasolja nyilvánítani március 27-ét, a fejedelem születésnapját a magyar Országgyűlésnek három kormánypárti képviselő. Semjén Zsolt, Vejkey Imre KDNP-s, valamint Lezsák Sándor fideszes képviselők határozati javaslatot nyújtottak be szerdán, február 11-én, mely megjelent a parlament honlapján.
Az előzmények
2011-ben Baráth Zsolt és Farkas Gergely Jobbikos képviselők is kezdeményezték II. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelmünk emlékének megünneplését. Kezdeményezésüket azzal indokolták, hogy a mai kor embere, különösen a köznevelésben tanulók példát kapjanak azokból az értékekből, amelyek magát Rákóczit és harcoló kuruc katonáit jellemezték: az önfeláldozás, a bátorság, a becsület, a hazaszeretet, az istenfélés, az együttérzés.
Justam causam Deus non relinquet! Az igaz ügyet Isten nem hagyja el! – Négy évvel ezelőtti határozati javaslatukat ezzel a kuruc zászlófelirattal zárták.
Ezzel egyidőben a pártoktól elzárkózva a Rákóczi Öröksége Mozgalom és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület is kezdeményezte, hogy a Rákóczi-szabadságharc kezdetét, azaz június 16-át nyilvánítsák nemzeti ünneppé. Mindezt a magyar nemzet történelmének legkiemelkedőbb szabadságharca ügyéért – a II. Rákóczi Ferenc Erdély és Magyarország vezérlő fejedelme által kibontakoztatott szabadságharc kezdetéért kérelmezték.
A civil kezdeményezés kétszer fordult kérelemmel Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz. Első alkalommal petíciót adtak át 2013. október 25-én a Magyar Parlamentben. A Miniszterelnöki Hivatalnak címzett petícióra 2014. február 14-én kaptak választ Navracsics Tibor Közigazgatási és Igazságügyi minisztertől, aki válaszlevelében a következőről értesítette a kérelmezőket: „Jelenleg nincs napirenden nemzeti ünnepeink számának növelése.”
A civil szerveződések nem adták fel. S kérésüket újra és újra megfogalmazták. Figyelemfelkeltő megmozdulásokat szerveztek, melyek a Rákóczi menet néven váltak ismerté. Az emléknap egyik kezdeményezője László Ferenc hagyományőrző volt.
Korábban a Felvidék.ma-nak így nyilatkozott: „Hiszem és vallom, hogy nem kell már sokáig várakoznunk, míg honfitársaink felismerik majd annak értelmét, hogy mi végre telepítődött épp a Nemzet Templomának bejáratához a nemzet büszkeségét felidéző II. Rákóczi Ferenc fejedelem lovas szobra, s hogy a minket megillető jog, – mely szerint kötelességünk lenne évente megemlékeznünk e kiemelkedő eseményről – megvalósulása által soha ne merüljön feledésbe” – fogalmazott László Ferenc.
A Rákóczi-emlékmenetek
A Rákóczi emlékmenet célja az volt, hogy felhívják a magyar kormány figyelmét arra, hogy nemzeti ünnep legyen június 16-a, a Rákóczi szabadságharc kezdete. 2013-ban és 2014-ben meneteltek a II. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem emléknapjának ügye mellett elkötelezettek. 2013-ban az Andrássy útról indult a menet a Hősök terére, 2014-ben szintén ugyanonnan a Kossuth térre.
Mindkét alkalmon részt vett Fehér István révkomáromi tanár, kettős állampolgár, aki akkor így nyilatkozott a Felvidék.ma-nak.
„Azt gondolom, nem vagyok távol az igazságtól, ha azt mondom, illene végre helyre rakni dolgainkat, és a helyükön méltó módon kezelni mindazt amink van, nem pedig az egyik rendezvény fényével (amelynek természetesen szintén helye van ünnepeink között) szinte mellékvágányra szorítani dicső múltunk egyik legfényesebb időszakát, a Rákóczi szabadságharcot! Örülni kell annak, hogy a magyarnak egy napra két dicső cselekedet is megadatott! Mit megadnának csupán csak az egyikért azok a nemzetek, melyek egyelőre csak lopni képesek mások fényességéből” – mondta Fehér István.
Június 16-a Nagy Imre újratemetésének, az igazság születésének a napja is
Ugyanis közben kiderült, június 16-a egy másik alkalom miatt is emlékezetes. Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai újratemetésének a napja is ez. Navracsics Tibor 2014-ben kijelentette: „1989. június 16. az igazság születésnapja volt Magyarországon. Az igazságé, amely nélkül szabadság nem születhet. Hiszen igazság nélkül nincs szabadság.” Ezen a napon 1989-ben a Hősök terén, Nagy Imre és társai újratemetésén egy ország szembesült a múltjával, sorsával, történelmével, miközben megrendülten állt az éveken át elhallgatott, letagadott és meggyalázott hősök koporsói felett – mondta a továbbiakban Navracsics Tibor.
Így a II. Rákóczi Ferenc-emléknap kinyilvánítása egyre reménytelenebbé vált, de a kezdeményezők továbbra sem adták fel.
Lomnici Zoltán kérelemmel fordult Semjén Zsolthoz
A Rákóczi Öröksége Mozgalom és Rákóczi Lovasai Hagyományőrző egyesület szervezésében II. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem újratemetésére emlékezve megemlékező szentmisét tartottak Budapesten a Szent István Bazilikában 2014. október 25-én. Itt sem mulasztották el, hogy ne fohászkodjanak azért, hogy megvalósuljon a II. Rákóczi Ferenc-emléknap.
„Amikor októberben a Szt. István bazilikában voltam az emlékmisén, ott volt Lomnici Zoltán is, mert nekem hozta a strasbourgi beadványhoz a hivatalos nyomtatványokat. Ezt László Ferenc látta, s engem kért meg, hogy az emléknap ügyében kérjem meg Lomnicit, álljon az ügy mellé” – idézte fel Fehér István, aki nem részese volt az emlékmisének is. Az ügyet civilként támogatja azóta is. S bízik László Ferenc és Lomnici Zoltán pártokon kívüli cselekedeteiben. Mint mondja: „civilként kell és lehet csak ezt elintézni, mert a politikai pártok egymásnak tesznek keresztbe”.
Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Lomnici Zoltán 2014. november 7-én már levélben fordult Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez azt szorgalmazva, legyen emléknapja a Rákóczi-szabadságharcnak.
A civilek kezdeményezését felkarolva a volt főbíró levelében azt írta, hogy a magyarság három legnagyobb szabadságharca közül az 1848-as és az 1956-os kitörésére nemzeti ünneppel emlékezünk, ugyanakkor a 1703 és 1711 között II. Rákóczi Ferenc vezetésével folytatott szabadságküzdelemnek nincs emléknapja.
„A nemzeti emléknap – amely nem lenne munkaszüneti nap – lehetőséget teremtene arra, hogy az iskolák évről évre felhívják a diákok figyelmét rövid ünnepség keretében arra az áldozatra, amelyet Rákóczi és katonái a nemzeti függetlenség és önrendelkezés érdekében hoztak” – írta ekkor Lomnici Zoltán. A levél, a kérés, a lobbi meghallgatásra talált.
A II. Rákóczi Ferenc-emléknap ügye a magyar Országgyűlés előtt
Semjén Zsolt, Vejkey Imre KDNP-s, valamint Lezsák Sándor fideszes kormánypárti politikusok február 11-én beterjesztett javaslatuk indoklásában a magyar történelem egyik legnagyobb alakjának nevezik Rákóczi Ferencet, aki „Magyarország állami önrendelkezéséért vívott harcának vezéralakja” volt a XVIII. század elején.
A határozati javaslat elfogadása esetén az Országgyűlés megemlékezne a II. Rákóczi Ferencre felesküdöttek emléke előtt is, akik a „Cum Deo pro patria et libertate” zászló alatt küzdöttek a magyar szabadság kivívásáért.
A parlament emellett kimondaná, hogy támogatja és szorgalmazza a fejedelem szabadságharcával kapcsolatos megemlékezések szervezését, valamint oktatási anyagok elkészítését.
280 éve hunyt el a nagyságos fejedelem
„II. Rákóczi Ferenc, a nagyságos fejedelem – Felvidék szülötte – 1703-ban kezdte el a magyar történelem legtovább tartó szabadságharcát.
Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, mely révén Magyarország teljes függetlenségét kívánta visszaszerezni, hogy a Habsburg Birodalomtól független állammá váljék. E célnak megfelelően választották őt Erdély és Magyarország fejedelmévé, aminek ő tökéletesen megfelelt, hiszen Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt. Azonkívül dédapja és nagyapja I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is erdélyi fejedelmek voltak.
A Rákóczi vezette sereg a lengyel-magyar határt 1703. június 16-án átlépve a Vereckei-hágón keresztül érkezett Magyarországra.
Mint ismeretes, harcuk nem érte el a kívánt eredményt, de részleges sikere mégis volt: a Habsburgok elismerték Erdélyt önálló fejedelemségként és nem gyarmatosították.
Rákóczi a vereséget követően nem tért haza Magyarországra, nem fogadta el a békét a neki felkínált kegyelem ellenére sem! Az újrakezdés reményében ment Franciaországba, majd Törökországba. Leghűségesebb kísérőivel (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen) emigrációban élte le életét a törökországi Rodostóban. Itt érte a halál 1735. április 8-án, azaz idén 280 éve” – emlékeztet Fehér István. Hozzátette: Felvidéknek az emléknap ügye szintén nagyon fontos, hiszen Rákóczi a Felvidék szülötte.
A Rákóczi Öröksége Mozgalom és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület április 8-ra 15 órai kezdettel koszorúzási megemlékezést tervez Budapesten, a Kossuth téren, II. Rákóczi Ferenc lovasszobránál. A tervek szerint a Rákóczi szabadságharc 312. évfordulójára pedig június 13-án, szombaton Budapesten emlékeznének. Ünnepi megemlékező szentmise lesz a Szent István-bazilikában délelőtt 10:00 kezdettel. A szentmise után vonulnak a Bajcsy Zsilinszky úton az Alkotmány utca irányába majd onnan a Kossuth térre a Rákóczi lovasszobor elé…
he, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”49170,46475,46252,39461″}
