Korabeli metszeteken, térképeken és légi felvételeken mutatja be a komáromi erődrendszer több százéves történelmét, fejlődésének szakaszait az a kiállítás, amely április 17-én nyílt meg a komáromi Duna Menti Múzeumban. A Duna Gibráltárja című tárlat Pozsony után költözött Komáromba.
A kiállítás megnyitóján Gráfel Lajos, a Pro Castello Comaromiensis nonprofit szervezet igazgatója, a tárlat kurátora elmondta, a kiállítás anyagát úgy állították össze, hogy az átfogóan mutassa be a komáromi erődrendszer történelmét, fejlődését és legfőbb értékeit.
„A bástyarendszerű erődök akkor jöttek létre, amikor a török megtámadta Közép-Európát. A Habsburg udvar ekkor úgy döntött, hogy Verona után Komáromban építi fel a térség első bástyarendszerű erődjét. Az így megépített Öregvár végvárként funkcionált a Habsburg Birodalom határán. Az erődrendszer fejlődésében nagy – inkább negatív – szerepe volt Napóleonnak is. Ő volt az, aki a 19. század elején komolyan veszélyeztette a birodalmat, ezért jelentősen bővítették az erődrendszert, amely ez után 200 ezer katona befogadására vált alkalmassá” – emelte ki az erődrendszer történelméből Gráfel.
A kiállítás kurátora elmondta, a szlovák és a magyar kormány közös törekvése, hogy az erődrendszer a világörökség részévé váljon, egyelőre nem járt sikerrel: az erre vonatkozó pályázatot a két ország kulturális minisztériuma visszavonta. Ugyanakkor hangsúlyozta: „nem az a cél, hogy az erődrendszer a világörökség része legyen, ez csak egy eszköz. Az a kötelességünk, hogy próbáljuk megóvni a jövő generáció számára.”
A kiállítás először a Pozsonyi Magyar Intézetben – a magyar kultúra napján, január 22-én – nyílt meg. Komáromban május 30-ig tekinthető meg.
lm, Felvidék.ma
További fényképek a megnyitóról ITT>>> tekinthetők meg.
{iarelatednews articleid=”52583,52435,51377″}
