A martosi kultúrházban a Kéknefelejcs népdalcsoport meghívására Dunajszky Géza énekpróbát tartott a helyi énekkarnak. Este bemutatásra került a Titkok nyomában – Temetetlen halottaink című könyv is.
A népdalcsokrot, melyet Dunajszky Géza választott Dobi Géza: „Marosi népdalok” c. könyvéből, a csoport tagjai már ismerték, így a tudásukat mégjobban elmélyíthették. A mostani énekpróbára azért került sor, hogy ütemileg és hangzásban a csoport egységes legyen. Hogy miért is esett a választás Dunajszky Gézára? Egy kicsit nézzünk bele az életrajzába:
Dunajszky Géza 1964.11.27-től a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának ( CSMTKÉ) alapító tagja, majd 28 éven át énekese és kisegítő karnagya volt. Az Ifjú Szívek énekkarának énekese, majd 1979-től 1986-ig szólamvezetője és kisegítő karnagya volt.
Pedagógusként Felsőkirályin (Horná Kráľová) már a CSMTKÉ-val közös hangversenyen mutatkozott be az általa alapított alapiskola gyermekkarával. Később Pogrányban (Pohranice) folytatta és bővítette ki művészeti tevékenységét. A faluban színjátszó-, és folklórcsoportot, illetve férfikart irányított. Tagja volt a falusi fúvószenekarnak, amelyet 1972-ben a koloni Zobor Hangja Vegyeskar megalapítása után mondott vissza. 1976-ban lett a Podrányi Alapiskola igazgatója, de ez sem gátolta abban, hogy ne vállaljon aktív szerepet az általa alapított csoportok munkájában, ezen felül a Csemadok járási és központi szakbizottságainak tevékenységében, szervezőmunkájában is részt vett.
„Reméljük, hogy ez az énekpróba sokban elősegíti a Kéknefelejcs népdalcsoport további sikereit, kívánjuk, hogy fellépéseik sikeresek legyenek és még több díjat hoznak el különböző versenyekről” – nyilatkozta Petrás Amália.
A martosi kultúrházban Dunajszky Géza kora este a program tovább folytatódott. Sor került a Titkok nyomában – Temetetlen halottaink címmel rendezett könyv- és dokumentum film bemutatójára. A Titkok nyomában Dunajszky Géza harmadik könyve, mely a háború utáni valós eseményeket írja le. Konkrétan a Pozsonyligetfalun 1945. júniusától kialakított gyűjtőtábor létezéséről és az ott lévő tömegsírokról, 530 ártatlan ember haláláról beszélt.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”42621,34589,31574″}
