A III. Martosi Szabadegyetemen külön foglalkozásokkal készültek a legkisebbek számára. A Gyereksarokban a Martfeszt önkéntesei tartják a kézműves programokat.
„Pénteken délután kezdtük el a foglalkozásokat. A tevékenységünket nem csoportosítottuk korosztályokra. Minden gyermeket örömmel látunk. Nálunk megpihenhetnek a családos Martlakók, elszórakoztatjuk a gyerkőcöket” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak az egyik aktivista. Hozzátette, szombaton, július 11-én a Martfeszt Angyalai – Jótékonysági délutánon is jelen lesznek.
A Zsittnyan István Kultúrházban már arcfestéssel is várják a legkisebbeket. Mint megjegyezték, család-barát foglalkozásaikkal a Martfeszt végégig, azaz vasárnapig jelen lesznek.
Péntek kora délután már meg is érkeztek az első gyermekek. Az önkéntesek segítségével papírból készült apróságokat készítettek. Sok esetben gyermekmegőrzőként használták a szülők. Amíg csemetéjük kézműveskedett, addig a szülők a Szabadegyetem értékes előadásait hallgatták.
Az önkéntesek szombat délután és vasárnap délelőtt is várják a gyermekeket, hiszen ahogy a program címe is mondja: „A gyermekmosoly örökre szóló műremek”.
Martos Komáromtól északra 12-km-re, a Nyitra és a Zsitva ölelésében, közvetlen a két folyó torkolatában húzódik meg. Lakóira hosszú évszázadokon keresztül az elzártság volt jellemző, abban az értelemben, hogy innen az út nem vezetett tovább más községek felé. A falu után csak néhány puszta volt található egypár házzal és a végtelen sík határ.
Habár a falu és környéke jellegzetesen alföldi táj, átlagosan 112 m tengerszint feletti magassággal, azért nem egyhangú. Színessé és változatossá teszik a nyárfaligetek, folyóparti füzesek, csalitok, virágos rétek, vadvizek, folyók és tavak. A lakosság száma 700 körül mozog, melynek 95%-a ma is magyar ajkú, az 5%-a pedig szlovák nemzetiségű.
A község a múltban nagyobb lélekszámú volt, de akkor még hozzá tartozott Kingyes és Agyagos puszta, és nem volt lakatlan a ma is Martoshoz tartozó Gyótva puszta. A lakosság számára a letelepedés után sokáig a halászat biztosította a megélhetést, és fokozatosan tért át az álattartásra és földművelésre, mely aztán hosszú évszázadokon keresztül fő foglalkozásává vált.
A Feszty Árpád Művelődési Parkot, amely otthont ad a III. Martosi Szabadegyetemnek is, 1999-re alakították ki. A 19. század végén a Feszty család birtokolta a területet, amelyet a falu lakossága a mai napig is „Gőszeg” név alatt ismer. 1939–től 1945–ig (magyarok alatt) Feszty István itt tartotta a majálisokat. Erről a területről, amely akkor még nagyobb volt adták a tüzifát a lelkésznek, bírónak, tanítónak. A parkot 1945 után államosítják. Ily módon természetszerűleg a lakosság szemétlerakodó területnek tekintette. A szomszédos parcellák tulajdonosainak telkei, kertjei a park rovására növekedni kezdtek. 1995-ben a Celemantia KFT 30 évre bérbe vette a területet a községi önkormányzattól.
Pásztor Péter, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”54870″}
