Segíteni tudnak, a kezdeményezéseket támogatják, de a megoldást sajátos problémáinkra ne Magyarországtól várjuk. Az a mi, itt élő magyarok dolga – hangzott el többek között a Pátria rádió szombati, július 11-i Délidő c. műsorában, melyben Miklósi Péter vendége Magyarország márciusban hivatalba lépett pozsonyi nagykövete, Czimbalmosné Molnár Éva volt.
Feladatok
A valójában még friss nagykövet asszony a kilencvenes évektől foglalkozik nemzetpolitikával és a szlovák-magyar kapcsolatokkal. Korábban a kassai magyar főkonzulátust vezette, pár évvel azelőtt pedig a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézetben teljesített szolgálatot.
„A mindenkori szlovákiai nagykövetnek a feladata meghatározni a külképviselet szerepvállalását a szlovák-magyar kapcsolatok stratégiai partnerséggé fejlesztésében, vagyis egy stratégiai partneri státusz megerősítésében. Ennek a stratégiai partnerségnek az alapja nem más, mint az egymásra utaltság. Tudomásul kell venni, hogy nekünk itt a Kárpát-medencében élő nemzeteknek össze kell tartanunk, egymásra vagyunk utalva. Legyen ez geopolitikai, gazdasági vagy természet-földrajzi egymásra utaltság. Ennek történelmi háttere van, hiszen mi ezer évig egy országban éltünk” – mondta el Czimbalmosné Molnár Éva. Úgy gondolja, hogy a múltunk, a hagyományaink összefonódása révén a szlovák és a magyar nép mentalitása közeli. Azt viszont természetesnek tartja, hogy a sok évszázados együttélésből vélt és valós történelmi sérelmek is a felszínre merültek, s emellett még a mindkét nép által magáénak vallott kulturális értékek feletti osztozkodás kényszere is megjelenik. „Ez egy összetett helyzet. S ebben az összetett helyzetben lévő lehetőségeket kell nekünk kiaknázni és a vitás kérdések megoldását elősegítő párbeszédet kell kialakítanunk” – véli a diplomata.
Elárulta, hogy az Andrej Kiska államfőnél tett bemutatkozó látogatása során mi minden került terítékre. Többek között a szeptember 22-ére, az aggteleki barlangrendszer világörökség részévé válásának 20. évfordulója alkalmából tervezett Áder János magyar köztársasági elnökkel való találkozója. A szlovák államfő közölte a nagykövet asszonnyal, kész erősíteni az általa is jónak nevezett szlovák-magyar kapcsolatokat. „Szeretném megjegyezni, a két köztársasági elnök között jó az együttműködés. Szóba került a borsi kastély felújításának az ügye, hiszen az előző szlovák államfő is ígéretet tett arra, hogy II. Rákóczi Ferenc szülőházát felújítjuk. Én is ígéretet kaptam rá, hogy támogatják ezt a projektet. Az elnöki hivatal vezetője már járt is Borsiban, elindult egy közös gondolkodás a kastély felújítása ügyében. Szóltunk a Szlovák Tudományos Akadémia felméréséről is, melyből kiderült, már 5 százalék alá került azon vélemények aránya, melyek szerint Magyarország elsődlegesen veszélyt jelent Szlovákiára. Mindezt az elnök úr is örvendetes ténynek minősítette. Kértem a segítségét abban, hogy próbáljuk megváltoztatni azon személyek véleményét, akik szerint a kisebbségeknek identitásukat feladva asszimilálódni kel. Mert bizony van egy olyan réteg, amely ezt tartja fontosnak”.
Kihívások
A műsorban elhangzott, hogy a szlovák-magyar kormányfői találkozók a legfontosabb területeken megszabták az együttműködés irányvonalát, a tavalyi szadai közös szándéknyilatkozat például 21 új közös közúti kapcsolat létrehozását szorgalmazza a két ország között a 2014–20-as uniós programozási időszakban.
„Óriási feladat áll a nagykövetség előtt, elég ha csak ezt a 21 közúti kapcsolatot nézem. Sok szó esett róluk. Délen, a határvidéken magas a munkanélküliség, nem véletlen hogy ezeket a közúti kapcsolatokat szeretnénk bővíteni, munkahelyeket teremteni, a határon átnyúló együttműködés operatív program keretében. Kb. 50 millió euró áll a rendelkezésünkre, ami 8-10 közúti kapcsolat létrehozására elegendő. Egyeztetéseket folytatunk a megyékkel, áttekintjük, mi az, amivel segíteni tudjuk a határ mentén élők helyzetét, Ipoly-hidakat tervezünk. Egyik legkiemeltebb projektünk most az Ipolydamásd-Helemba között létrehozandó híd. Benyújtottuk a pályázatot az új komáromi hídra is. De beszélhetnénk a Neszmély-Dunaradvány kompkapcsolatról vagy a Letkés-Szalka Ipoly-hídról, autóutakat szeretnénk felújítani, akár Kassa-Miskolc között, Parassapusztánál, és a Ronyva folyóra is tervezünk hidakat… Rengeteg a munka” – szögezte le Czimbalmosné Molnár Éva.
Vitás kérdések
A két miniszterelnök megegyezett abban, hogy tárgyalóasztalnál oldják meg a vitás ügyeket, nem kiabálnak át a Dunán. „A vitás kérdések tehát terítéken vannak, a miniszterek, államtitkárok minden egyes találkozón tárgyalnak róluk. Az állampolgársági üggyel is foglalkozunk”. A nagykövet elmondta, négy szakértői ülésre került sor, amely az ügy nemzetközi jogi aspektusait vizsgálta.
„A szakértői találkozókat folytatnunk kell, tovább kell dolgoznunk. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ez rendeződjön, de nem csak rajtunk múlik.” Emlékeztetett, hogy a vegyes bizottságok is teszik a dolgukat, jobb lenne viszont, ha hatékonyabban tennék azt. A magyar fél kezdeményezte, tekintsék át, az eddigi sok éves bizottsági munka milyen eredményeket hozott. Budapest javasolta, csökkentsék a 11+1 bizottság számát, néhányat vonjanak össze. Viszont nagyon nehéz összhangra lelni, mert más a minisztériumi szerkezeti rendszer Magyarországon, és más itt. „Ahhoz hogy a vegyes bizottságokat összevonjuk, több tárcával kell egyeztetnünk, jelen pillanatban ez folyik, a magyar társelnökök kinevezése is most van folyamatban. Ezen most nagyon dolgozunk.”
Czimbalmosné Molnár Éva a személyes kapcsolatok híve. Meg szeretné látogatni az összes nagyobb település polgármesterét, s azokat a megyei önkormányzati vezetőket, akiknél még nem járt. „Sok közös megoldásra váró projektünk van, s a megvalósításuk a személyes kontaktus alapján sokkal jobban megy.”
Érdekérvényesítés
A szlovákiai magyarság érdekérvényesítő képessége is szóba került a műsorban, külön kitérve az oktatásügyben lévő gondokra. „Magyarország nem tudja megoldani az itten problémákat. Segíteni tudunk, de a megoldást ne tőlünk várják. Minden kezdeményezést támogatunk, de itt kell eldönteni, mit szeretnének a magyar tanítási nyelvű intézmények. A tanulók száma hosszú távon csökken, Szlovákiából 20 év alatt eltűnt 110 ezer magyar. Így nehéz iskolákat, osztályokat újraindítani. A szülőknek is el kell elgondolkodni azon, mit szeretnének. A szülőkön múlik, hova íratják be a gyerekeiket. Óriási felelősség és feladat hárul e téren a magyar pártra, a pedagógusszövetségre, a szülői szövetségre. Állandó felvilágosítás, kapcsolattartás nélkül ez nem megy” – fogalmazta meg véleményét Magyarország rendkívüli és meghatalmazott szlovákiai nagykövete.
BA, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”52497,37713,29784,23618″}
