Lassan két hete, hogy lezárták a medvei Duna-hidat. Még azt megelőzően a Közlekedési Minisztérium úgy húzta az időt a javítás megkezdésével, hogy annak okát még a minisztérium alá tartozó Közútkezelő Igazgatóság sem tudta megmondani.
Azóta, aki át szeretne jutni Magyarországra, az mehet gyalog vagy kerékpárral, hacsak nem akar száz kilométeres kerülőt tenni Pozsony vagy Komárom felé. Miután a sajtó nem kormánypárti része kritikusan írt a javítás körülményeiről, pénteken Érsek Árpád, közlekedési miniszter úgynevezett ellenőrzési napot tartott a hídon.
Józan paraszti ésszel azt hinné az ember, hogy ha már több ezer választópolgár életét nehezíti meg a hídlezárás, akkor az illetékesek mindent elkövetnek majd, hogy minél előbb véget vessenek ennek az áldatlan állapotnak. Biztosak voltunk benne, hogy a híd javítását teljes erőbevetéssel, éjszaka is végzik, hiszen pár hónapja, amikor a pozsonyi Öreg-hidat kellett minél előbb befejezni, természetes volt, hogy világítás mellett az éjjeli órákban is tovább folyik a munka. Így a hídlezárás első napjaiban mi is kimentünk a hídhoz, ahol azonban vaksötétséget találtunk.
A zölddel jelölt fotó a pozsonyi híd javításánál, a többi kép pedig a medvei hídnál készült. (Fotó: dennikn.sk, Somogyi Szilárd/Felvidék.ma)
Kisebbségi magyarként hajlamosak lennénk azt mondani, hogy ez biztosan azért van, mert a pozsonyi híd szlovák környezetben áll, míg a medvei híd a dél-szlovákiai tömbmagyarság fő kapcsolódási lehetősége Magyarország felé. Ezt még a szintén „Híd” nevezetű vegyespárt közlekedési miniszteréről sem tudnánk elképzelni, így magyarázatért a minisztérium Közútkezelő Igazgatóságához fordultunk.
„A javítási munkák menetrendjét a javítást végző vállalat saját maga határozza meg, figyelembe véve a technikai lehetőséget” – kaptuk a Közútkezelő válaszát arra a kérdésre, hogy Medvénél miért csak egy műszakban dolgoznak a javításon? Így ugyanezzel a kérdéssel megkerestük a munkát végző MaKe Technology társaságot, ahol megnyugtattak bennünket, hogy a javítás a szerződésben kikötött október 14-ei határidőig elkészül, illetve, hogy a munkafolyamatokat nem lehet siettetni. (Augusztus elején még úgy nyilatkoztak, hogy jó idő esetén korábbi dátumot is el tudnak képzelni.)
Természetesen a közérdek azt kívánja, hogy a munka eredményes legyen, ahelyett, hogy az esetleges kapkodás során valamilyen hiba essen. Mivel nem vagyunk útépítési szakemberek, ezért kikértük két független útépítő mérnök véleményét, ők hogy látják a gyorsítás lehetőségét? Némi meglepetéssel vettük tudomásul, hogy az akadályt inkább a munkaügyi előírásokban és a javításra szánt költségvetésben látják. Egyrészt plusz emberek kellenek a további műszakhoz, másrészt olyan megvilágítást kell(ene) biztosítani, ami garantálja a szabvány szerinti munkavégzés lehetőségét.
Ahogy az egyik közeli település polgármesterétől megtudtuk, a javítást végző cég keresett is környékbeli munkavállalókat, viszont senki sem jelentkezett az általuk kínált 1,50 (!) eurós órabérre. Mivel ez a javaslat alatta van a törvényesen megszabott minimum keresetnek is, megfogalmazódott bennünk a munka szándékos lassításának vélelme is. A híd napközbeni javítását így helyi alkalmazottak helyett hat ólublói munkás végezte.
Munkavégzés nagy erőkkel, kizárólag napközben (Fotó: Somogyi Szilárd/Felvidék.ma)
A munka lassítása, vagy szabotálása elég komoly állítás még feltételezés szintjén is, így fel kell tennünk az örökérvényű jogászi kérdést, „cui bono, cui prodest?” – kinek áll ez érdekében, kinek van ebből haszna? Vajon a javítást végző cégnek? Fix összeget kapnak, nincs semmilyen prémium, ha korábban végeznek. Viszont ha késnének, akkor csak 33.- (harminchárom!) euró büntetést kell fizetniük minden egyes napért.
Vajon miért várakozott a közlekedési minisztérium a szerződés jóváhagyásával és miután nagy sokára jóváhagyta, miért „sürgette” a határidőre történő átadást azzal, hogy 33 euró büntetést szabott csak meg minden olyan napért, amikor határidőn túl marad lezárva a híd? Miért érzékelteti a vállalkozóval a minisztérium vezetése, hogy van idő, ne siessenek?
A javítást végző cég kötbérezéséről szóló szerződésrészlet. (Fotó: Somogyi Szilárd/Felvidék.ma)
(Az aláhúzott rész magyarul: Amennyiben a kivitelező késik a munka határidőre történő átadásával, a megrendelőnek jogában áll minden egyes nap késésért szerződéses kötbért kiróni 33.- euró összegben.)
Szeptember 6-án lezárták a hidat és rá pár napra, szeptember 9-én ünnepélyesen átadták a Párkány – Esztergom teherkompot. Érsek miniszter az átadóról készült beszámoló első percében mindjárt kihangsúlyozta, hogy a legjobbkor történik ez, hiszen Komárom felé nem járhatnak a kamionok, a medvei híd meg le van zárva, így sok fuvarozó számára az lesz a legjobb, ha a kompot választja. Azt nem tette hozzá, hogy míg a medvei hídon való átkelés ingyenes, a kompért viszont kamiononként 25 eurót kell fizetni.
Hogy immár teljes jogúan működik a párkányi magánkomp, annak valóban csak örülni lehet, akinek most kényszerűségből mégis ott kell pénzért átkelnie, az meg majd a pluszköltséget áthárítja a vevőire.
A minél hosszabb lezárás igazi, konkrét haszonélvezőjét a véletlen hozta az utunkba. Miközben a fentieken morfondíroztunk, ránk köszönt egy fiatalember, hogy nem akarunk-e pihenésképpen inkább riksával átkelni a hídon?
Hát ezen a leleményességen elámultunk. Ez az ember nem filozofált, nem keresett okot-okozatot, nem nézte a széljárást és a vízállást, hanem kitelepült háromkerekű járgányával a hídhoz, hogy akinek már fáj a lába a sok gyaloglástól, azon segíthet. (Három euró, bankkártyával is fizethető!).
Az igazi vállalkozó a híd hátán is megél (Fotó: Somogyi Szilárd/Felvidék.ma)
Az egyszerű embereknek okozott problémák valószínűleg eljutottak a miniszter fülébe is és péntekre úgynevezett ellenőrzési napot rendelt el. A javítást végzők alkalmazkodtak is ehhez, és péntek reggel szabadon hagyták a lefesteni kívánt padkakövezetet, hogy majd ha megérkezik a miniszter, akkor festik tovább. Így is lett.
A festésre váró padka péntek reggel fél 8-kor és másfél órával később (Fotó: Nagy Tamás és FB)
A miniszter rendes volt és megkérte a festőket, hogy várjanak, amíg megérkeznek a tévések is. Elmondta a tévének, rádiónak, nyomtatott és elektronikus sajtónak, hogy „még az is elképzelhető, hogy a kitűzött határidő előtt készen lesz minden.” Ennek szintén csak örülhetünk, de a legjobban az szolgálna mindannyiunk megelégedésére, ha az előkészítés és a javítás is normális körülmények között folyik le, és már csak múló nyári emlék lenne egy rövid lezárás.
A jó időre való tekintettel a miniszter még időzött egy kicsit a hídon, aztán a minisztérium sajtószolgálatán keresztül kiadott egy közleményt, amelyben az áll, hogy a híd átadásának dátuma 2016. október 14-e. Ilyen egy igazi sportember. Fedezi magát minden eshetőségre.
Az aláhúzott rész magyarul: A híd javítása befejezésének és a motoros forgalomnak való újraátadásának dátuma 2016. október 14. (Fotó: telecom.gov.sk)
