A december 6-i parlamenti szavazás után második olvasatba került a Mečiar-amnesztiák eltörlésére vonatkozó ellenzéki javaslat. A parlament párhuzamosan 88 képviselői szavazattal megszavazta azt a nyilatkozatot is, amely értelmében elítéli ifjabb Michal Kováč 1995. augusztus 31-én történt külföldre hurcolását, amelyet az alapvető emberi jogok durva megsértésének tart, és olyan tettnek, amely ugyancsak sérti Szlovákia jó hírnevét. A parlament elítéli továbbá az akkori kormányfő és megbízott államfő Vladimír Mečiar amnesztiáit is, amelyek megakadályozták a szóban forgó tett elkövetőinek felfedését és megbüntetését.
Az ellenzék szerette volna a nyilatkozatot kibővíteni azzal a mondattal, „hogy a parlamentnek szándékában áll eme szégyenletes tettek következményeivel az amnesztiákról szóló némely döntés eltörlését előíró alkotmánytörvény megszavazásával leszámolni”, a testület azonban ezt a javaslatot nem támogatta.
Ján Budaj (OĽaNO-NOVA) javaslata a mečiari amnesztiák eltörlésére 78 támogató szavazatot kapott, az ellenzéki képviselőkön kívül a Most-Híd képviselői is támogatták azt. A végleges megszavazására azonban 90 szavazatra lesz szükség, ami aligha gyűlik össze. Az ellenzék viszont nem elégszik meg a nyilatkozattal, továbbra is ragaszkodik az amnesztiák eltörléséhez. Ondrej Dostál szerint a nyilatkozat csak üres gesztus. „18 év után elítélni azt, hogy valami megtörtént, az semmit sem jelent. Andrej Kiska köztársasági elnök Michal Kováč halála után minden képviselőt megkért, hogy tegyenek valamit az olyan szégyenletes tettek következményeivel, mint amilyen ifjabb Michal Kováč elrablása és Róbert Remiáš meggyilkolása volt. Az igazságtalanságok megevezésén kívül helyre is kell hozni azokat, ám a nyilatkozat csak néven nevezi azokat” – jelentette ki Dostál.
Danko az Alkotmánybíróságra bízná a Mečiar-amnesztiák megoldását
Andrej Danko házelnök szerint, akinek továbbra is meggyőződése, hogy a parlament nem törölheti el a Mečiar-amnesztiákat, a problémát az Alkotmánybíróságnak kellene megoldania. „Amennyiben az Alkotmánybíróság kimondja, hogy a parlament eltörölheti azokat, akkor a mi parlamenti frakciónk valamennyi képviselője felemeli a kezét emellett” – jelentette ki a házelnök. Danko a kormányfőt és az államfőt is felszólította, hogy küldjenek közös beadványt az üggyel kapcsolatban az Alkotmánybíróságra.
Martina Šimkovičová (független) parlamenti képviselő, akivel szemben szavai szerint mediális lincselés indult, miután nem szavazta meg az amnesztiák eltörlését, úgy nyilatkozott, jogi elemzésnek vetették alá a szóban forgó ellenzéki javaslatot, s bár maga teljes mértékben elítéli a Mečiar-amnesztiákat, a törvényhozó testület tagjaként nem szavazhatott az amnesztiák eltörlése mellett. „Az erkölcstelenséget nem keverhetjük a törvénytelenséggel” – mondta.
Peter Tóth: El kell törölni a Mečiar-amnesztiákat
Peter Tóth volt újságíró, a Szlovák Titkosszolgálat volt elhárítási főnöke szerint viszont a Mečiar-amnesztiákat minden kétséget kizáróan el kell törölni. „Még csak nem is sejthetjük, ki mindenki kerülhet hatalomra például 20 év múlva, és hogyan fog viselkedni ennek az országnak a polgáraival szemben. Egy potenciális diktátor abban bízhat, hogy a bűntettei kegyelmet kapnak, és vígan élhet büntetlenül, szabadlábon” – jelentette ki Tóth, aki néhány éve írt is ifjabb Michal Kováč Ausztriába hurcolásáról és Róbert Remiáš ezt követő meggyilkolásáról.
„1976-ban Argentínában Jorge Vidal juntája került hatalomra. 1985-ben a volt elnököt, Eduardo Massera admirálist és a katonai rezsim további képviselőit az elkövetett gyilkosságokért és bűntettekért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1990-ben Carlos Menem elnöktől kegyelmet kaptak, ám az argentin szövetségi bíróság 2007-ben az amnesztiát eltörölte. Az amnesztia eltörlése biztosíték az argentin nép számára az újabb junta kénye-kedve ellen. Hasonló okból kifolyólag kellene a Mečiar-amnesztiákat is eltörölni” – vélekedik Tóth, aki szerint viszont a politikai primitivizmus megnyilvánulása, ahogy a sikertelen politikusok időről időre előhúzzák az amnesztia kérdését csak azért, hogy a média érdeklődését felkeltsék. „A Mečiar-amnesztiákról tárgyalni kell, fokozatosan a mi oldalunkra állítani az egyik képviselőt a másik után, és ha megvan a szükséges 90 szavazat, a testület elé terjeszteni az alkotmánytörvényt. Ján Budajt meg a szövetségeseit azzal gyanúsítom, hogy nem az amnesztiák eltörlése számukra a fontos, hanem a politikai indulatok felkeltése és a mediális láttatás” – fűzte hozzá Tóth.
(TASR/Felvidék.ma)
