Szemet önkormányzatának 2016. decemberi nyilvános képviselő-testületi ülésén megtárgyalták és elfogadták a közterületek és utcák elnevezéséről szóló rendeletet, melybe belefoglalták a kétnyelvű megnevezés használatát, egy utcát pedig Burián János szótárszerkesztőről neveznek el – tudatta portálunkkal Bartal Sándor képviselő.
A rendeletet hat jelenlevő képviselő közül öten támogatták, csak Poláček alpolgármester szavazott nemmel, aki azzal érvelt, hogy az őt megválasztó polgárok ellenzik mindenfajta magyar felirat megjelenítését.
Szemet Somorjától néhány kilométerre fekszik, Pozsony megye Szenci járásában. A települést 1258-ban Dénesd határleírásában említik először. 1288-ban „Scemet” alakban szerepel. A pozsonyi királyi váruradalomhoz tartozott. Következő említése 1306-ban történt Hertlin pozsonyi bíró, valamint a Szentgyörgyi és Bazini grófok közti birtokvitával kapcsolatban. 1336-ban pedig Guthori János és a bazini Sebus között a pozsonyi káptalan előtt lefolytatott vitával kapcsolatban olvashatunk róla ismét.
A 16. században többször támadta meg a török, de a falu tartotta magát és nagy károkat szerencsére nem szenvedett, ráadásul még a 17. században sem kellett adót fizetnie a töröknek. 1880-ban 469 lakosából 419 magyar, 18 német anyanyelvű és 32 csecsemő, ebből 457 római katolikus és 12 zsidó vallású volt. 1910-ben sem változott nagyon az arány, hiszen 480 lakosából 469 magyar, 9 szlovák és 2 német anyanyelvű volt. 2001-ben már a falu lakosságának több mint a fele szlováknak vallotta magát (890 lakosból 556 szlovák és 330 magyar), de ami ennél is ijesztőbb, 10 évvel később, a magyar lakosok száma 300 alá csökkent, a szlovákoké viszont 800 fölé emelkedett. Tegyük hozzá, hogy most csak azokról a lakosokról beszélünk, akiknek az állandó lakhelye a településen van. Becslések szerint ugyanis legalább még 500-600 fő élhet Szemeten, akiknek máshol van az állandó lakhelyük.
Fontos még megemlíteni, hogy a falu régi temploma 1250 körül épült téglaépület volt, melyet a 16. században bővítettek. A templom 1864-ben a tűzvész során súlyosan megrongálódott, ezért a falu lakossága a 20. század elején elhatározta, hogy új templomot épít helyette. Miután az új templom 1929-re felépült, a régi templomot 1936-ban lebontották.
Burián János, akiről a községben utcát neveznek el, Szemeten látta meg a napvilágot 1852-ben. Pozsonyban érettségizett, majd Budapesten bölcsészetet hallgatott, s latin–görög–torna szakos tanári oklevelet szerzett. Már az egyetemi évei alatt szeretett tanítani s mély elhivatottságot érzett az oktatás iránt, melyet remekül ötvözött filológus-kutató szenvedélyével. Először Trencsénben tanított, majd 19 évig Losoncon. 1899-ben kinevezték az Aradi Magyar Királyi Főgimnázium tanárává. A városban, az intézetben és a sok nagy tudású kolléga körében igazán jól érezte magát, annak ellenére, hogy ekkor már majdnem ötvenéves volt.
A Burián János által szerkesztett szótár (fotó: Szemet Magyarsága facebook oldal)
Tudományos értekezéseket adott közre a Filológiai Közlönyben és a Tudományos Értesítőben is. Latin frazeológia és synonimica című művét a szakma pozitívan értékelte, latin–magyar szótárát pedig hosszú évtizedekig minden iskolában használták. Amikor tankerületi főigazgató lett, komoly lépésre szánta el magát: az évekig egyazon épületben működő főgimnáziumot és főreált kettéválasztotta. Miután a román csapatok bevonultak Aradra 1919. május 17-én, ő lett az első igazgatója a saját épület nélkül maradt Katolikus Főgimnáziumnak. Kitartóan fáradozott azon, hogy új épületet kapjon a magyar iskola, de kora miatt munkáját már nem tudta befejezni. Miután kiadta az iskola első értesítőjét, 1921-ben nyugdíjba vonult és visszaköltözött Magyarországra.
