Szlovákia, 30 év után, megérte a hőmérsékletileg átlag alatti januárt, összegezte a lassan mögöttünk lévő farkasordítóan hideg hónap margójára Pavol Faško, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) klimatológusa. Az intézet az idén januárban mérte a legtöbb arktikus napot.
A három királyokkor kezdődött drasztikus lehűlés dermesztő hideggel árasztotta el nemcsak Szlovákiát, de a környező országokat is. Ilyen zimankóra a fiatalabb generáció tagjai nem is emlékezhetnek. Az utóbbi évek, évtizedek során ugyanis elszoktunk az igazán nagy és tartós hidegtől.
Az SHMÚ mérései szerint nemcsak a sarkvidéki hideg napok száma volt igen magas, hanem hidegrekordok is megdőltek az egyes meteorológiai mérőállomásokon, s ráadásul egy országos hidegrekord is született.
Gyűgyön (Dudince) -30,3 Celsius fokos hőmérsékletet mértek, ami a legkevesebb, amit valaha is ott regisztráltak. Az ország leghidegebbnek tartott településén, Erdőtkán (Oravská Lesná) pedig -35,5 Celsius fokra is visszaesett a hőmérséklet. Ebben a faluban ez a harmadik legalacsonyabb hőmérséklet, amióta mérések léteznek. A többi meteorológiai állomáson, Zázriván, Párnicán, Lieszkben és Vörösklastromban (Červený Kláštor) szintén mértek -30 fokos hőmérsékleteket.
Nem rendkívüli viszont az idei január a hótakaró tekintetében. Rengeteg hóval csupán az északkelet-szlovákiai régió büszkélkedhet. A hófödte területeken az éjszakák még jóval hidegebbek, mint ott, ahol nincs hó. Az ország északi és déli része közötti hőmérsékletkülönbségek éppen ezért jelentősek.
A dermesztő január a klimatológus szerint egy anticiklon következménye, mely az ország területe fölött maradt. Előrejelzése szerint a tél további részében már nem lesz olyan domináns Közép-Európában és inkább keleti irányba húzódik át. Szlovákia területét így alacsony nyomású légáramlatok érhetik el, ami felmelegedést hozhat.
Természetesen nem arról van szó, hogy most már beköszönt a tavasz, csupán arra van esély, hogy a kemény fagyok alábbhagyjanak. A szakember szerint azonban több meleghullámra is szükség lesz ahhoz, hogy az ország „kiszabaduljon” a jég és hó fogságából. Volt olyan meleg februárunk is, amikor a hőmérsékletek a 20 fokot is megközelítették…
Az idei január különlegessége az is, hogy nem voltak jelentős hőmérsékletkülönbségek az északi félteke magas és alacsony szélességi fokain. Emiatt például Norvégia északi részén sokszor nagyjából ugyanolyan hőmérséklet uralkodott, mint Párizsban. Ennek pedig az az oka, hogy Európában az északdéli áramlat dominál a szokásos nyugati helyett. S ha ez az áramlat alakítaná az időjárást 2017 további részében is, akkor hosszú hőhullámok jellemeznék a nyarat, amelyek a Földközi-tenger és Észak-Afrika térségéből érkeznének hozzánk.
A fagy fogságában
Bécsben befagyott a Duna, amire már hosszú évek óta nem volt példa, s az emberek most a jégen átcsúszkálva közelíthetik meg a másik partot. A Balaton is a téli sportolási lehetőségek helyszíne lett.
Bár Szlovákia magyarok lakta vidékét, főleg a délnyugati területeket kevésbé érintette a zimankó, de a -10 fokos, vagy annál alacsonyabb éjszakai hőmérsékletektől bizony már elszoktunk. Habár hó szinte alig hullott, a vízfelületek nagy része itt is korcsolyapályává változott. Nemcsak a tavak, de a kanálisok is – legalábbis szakaszosan – befagytak.
Jégpályává váltak a kanálisok (Fotó: B. Vida Júlia)
Az ősszel vetett gabona szinte eltűnt a földekről, csak itt-ott barnállik valami… Hogy mekkora kárt okozott a vetésekben a hótakaró nélküli kemény fagy, tavasszal fog kiderülni. A madarakat és vadakat etetni kell, hogy valahogy átvészeljék a nagy hideget.
A megállapodott anticiklon, az enyhe légmozgás következményeként jelentősen romlott a levegő minősége. Több helyütt az országban komoly szmoghelyzet alakult ki. A nagy hidegben ugyanis jobban kell fűteni, és ezt egyre többen már nem gázzal, hanem tűzifával és miegymással oldják meg. Sokan már most félnek az energiaszámláktól, illetve az éves elszámolásoktól, hiszen egyfolytában pörögnek a gáz- és villanyórák! Az autók üzemanyag-fogyasztása is megugrik a nagy hidegben.
Amiben bízhatunk, azok talán a népi jóslatok. Az egyik szerint Mátyás (február 24-én) megtöri a jeget. Ám gyertyaszentelő napja (február 2.) jóval közelebb van. Ezért várjuk kíváncsian, hogyan viselkednek majd a medvék, ha kijönnek a barlangjukból. Bár lehet, hogy ekkora hidegben még nem is ébrednek fel, hanem békésen szunyókálnak tovább, a melegebb időkre várva.
(Forrás: TASR)
