A nyitrai Közép-európai Tanulmányok Karát a közép-európai létmód és gondolkodásmód hangsúlyozása jellemzi. A Közép-európai Nyelvek és Kultúrák Intézete ezt a koncepciót a visegrádi négyek, vagyis Szlovákia, Magyarország, Csehország, Lengyelország kulturális és nemzeti sajátosságainak vizsgálatán keresztül valósítja meg.
Az intézet fontosnak tartja, hogy a közép-európai államok közti párbeszédre, azok történelmi-kulturális összefüggéseire irányítsa a figyelmet, és a közép-európai régiót egyetlen nagy, közös térként értelmezze. A diákok elsősorban irodalomtudományi, nyelvészeti, kultúratudományi diszciplínákat hallgatnak, illetve kiemelt óraszámban tanulnak idegen nyelveket. Az angol és német nyelv oktatásán kívül nagy hangsúly kerül a visegrádi négyek nyelveinek elsajátítására is.
Az intézetben zajló képzés koncepciójáról, a diákok gyakorlatozásáról, a végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségeiről Žilka Tibor professzor urat kérdeztük.
A kar nevét is tükröző intézményük vezérfonalát a közép-európai gondolkodásmódra való fókuszálás képezi. Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban?
A közép-európaiság tanítását először egy-egy közép-európai modul oktatásán keresztül valósítottuk meg Magyarországon, ugyanis 17 tanévet töltöttem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Az európai nyelvek és kultúrák vizsgálatát, a koncepció magját Käfer István tanár úr alapozta meg, majd Halász Iván segített a programcsomag kialakításában. A nyitrai intézményünkben mindezt egy önálló intézet keretein belül sikerült létrehoznunk. Nyitrán a bohemisztikai, polonisztikai, hungarisztikai és szlovakisztikai kutatások eredményeire alapoztuk az intézet koncepcióját, és a visegrádi négyesen belüli összefüggésekre összpontosítottuk a figyelmünket. Ez azt jelenti, hogy intézetünkben szlovák, cseh, lengyel és magyar kutatók összmunkája zajlik, akik az említett nemzetek kultúrájának közös múltjára, összefüggéseire helyezik a hangsúlyt. Terveink között szerepel, hogy a jövőben az osztrák kultúrára is kiterjesztjük a kutatásainkat. A kultúratudományi vizsgálódások az egyes nyelvek elsajátítására is vonatkoznak, ezért a hallgatóinknak lehetőséget biztosítunk a cseh, a lengyel és a magyar mint idegen nyelv tanulására. A világnyelvek elsajátítása alapvető követelmény nálunk, hiszen az államvizsgáztatás egy része angol vagy német nyelven zajlik.
Az intézetben szerzett ismereteket milyen gyakorlatozási lehetőségek között alkalmazhatják a diákok?
Különböző kulturális és idegenforgalmi intézményekben, kulturális központokban, könyvtárakban, múzeumokban, színházakban, városi vagy községi hivatalokban szerezhetnek szakmai gyakorlatot. A viszonylag nagy óraszámú gyakorlati előkészítést az intézetünk szervezi a hallgatók számára. Többek között az érsekújvári Thain János Múzeumban, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházban, a nyitrai Andrej Bagar Színházban, a nyitrai Karol Spišák Színházban, a komáromi Jókai Színházban, a nyitrai Püspöki Könyvtárban, a pozsonyi Nemzeti Emlékezet Intézetében, a kékkői Ľudovít Štúr Múzeumban, a somorjai FÓRUM Intézetben, járási és kerületi könyvtárakban fordultak már meg diákjaink. A szakmai gyakorlaton végzett munka sok esetben azt is eredményezi, hogy amennyiben az adott intézmény elégedett a diákok teljesítményével, alkalmazzák őket. Ez több esetben is előfordult már. Az intézetünkben diplomázott fiatalok elsősorban kulturális szakemberek lesznek, akik népművelőként, kulturális szakemberként könyvtárakban, múzeumokban, szerkesztőségekben, rádióban vagy a turisztika bizonyos területein tudnak érvényesülni.
Ön mit tart a legfontosabbnak az intézetük kínálta képzésben?
A közép-európai nyelvek és kultúra tanításán keresztül a hallgatóinknak alapos és széles látókörű kitekintést kínálunk arra a régióra, ahol élnek. Szlovákia számos kulturális kincset rejt magában, azonban sok esetben hiányzik ezek propagálása, a szomszédos országok felé történő közvetítése. Hallgatóink ezekre az értékekre nemcsak felfigyelnek, hanem a jövőben elő is segíthetik a népszerűsítésüket.
