A Szövetség a Közös Célokért Társulás meghívására szeptember 27-én Rozsnyóra látogatott Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa. A lakossági fórumon három fő téma került előtérbe.
A nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében indított petícióval kapcsolatosan Kalmár Ferenc kifejtette: „Az Európai Unió nem hajlandó a kisebbségekkel foglalkozni. Az Európai Tanács létrehozta a regionális és kisebbségi nyelvek európai kartáját, valamint a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, és azt mondja, hogy ezek kötelezőek, de nem kikényszeríthetők. Tehát aki aláírja, és azt mondja, hogy kötelezőnek tartom magamra nézve, azokat időnként monitorzálják. Ez háromévente úgy történik, hogy minden ország saját maga készít egy felmérést arról, hogyan tartja be az egyezményt, amit elküldenek Strasbourgba, ahonnan a helyszínre érkezve ellenőrzik, hogy a jelentés mennyire fedi a valóságot. Erről készül egy jegyzőkönyv, ám amennyiben ez kritikus hangvételű, akkor sem történik semmi, még ha a sajtó elé tárják is a tényeket. Ha a kritikus helyzetet nem akarja korrigálni az adott ország, nem alkalmaznak vele szemben semmilyen szankciót. Például az Európai Bíróság kimondta, hogy Románia adja vissza a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek a Batthyáneumot. Viszont nem akarja visszaadni, s nem adja vissza annak ellenére sem, hogy az Európai Bíróság kötelezte rá. Szóval ezek a dolgok nincsenek rendben. Az Európai Bizottság nem akar foglalkozni a nemzeti kisebbségek ügyeivel, azt állítja, hogy ezek nemzeti, állami hatáskörbe tartoznak” – mutatott rá a miniszteri biztos.
Annyira azért nem állunk jól….
„Ha egymillió ember Európában aláír valamit, kérve, hogy az Európai Unió foglalkozzon a témával, akkor köteles foglalkozni vele. Az aláírások gyűjtésének lényege az, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon a nemzeti kisebbségek ügyével, és állítson fel olyan minimális követelményeket, amelyek kötelezők egész Európában” – magyarázta Kalmár. „Egy évünk van rá, hogy ezt az egymillió aláírást összegyűjtsük. A Felvidéken járt a napokban Vincze Lóránt, és azt mondta, jól állunk. Viszont annyira azért nem állunk jól, mert ha azt vesszük, hogy tizenvalahány ezer aláírás van meg egyenlőre az egymillióból, és fél év már eltelt, úgy gondolom, hogy ez nagyon kevés” – hívta fel a jelenlévők figyelmét az aláírások gyűjtésének fontosságára Kalmár Ferenc.
A rozsnyói találkozó résztvevőinek egy része (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
Kollektív jogok nélkül nem lehet az asszimilációt megállítani
A rozsnyói találkozón a járás különböző szögleteiből voltak jelenlévők, akik megismerhették a miniszteri biztost, munkáját, feladatkörét, és akikkel megosztotta tapasztalatait, illetve történetekkel színesítette a beszélgetést.
Kalmár Ferenc véleménye szerint Szlovákiában a törvény egyéni jogokat biztosít a kisebbségeknek, azonban az asszimilációt kollektív jogok nélkül nem lehet megállítani. „Szlovákia és Románia az egyéni jogokat elismeri, de a kollektív jogokat nem. Csak egyéni jogokkal azonban az asszimilációt megfékezni és fenntartani egy közösséget nem lehetséges” – mondta, majd kitért a kisebbségi vegyes bizottsági ülésekre. Elmondásából kiderült, hogy összesen bár 36 órát üléseztek olyan témákban, mint a nyelvtörvény, a kettős állampolgárság, a peredi népszavazás eredménye, vagy a Csemadok működési támogatása, Szlovákiával megegyezni azonban nem tudtak. „Ami a jövőt illeti, most a szlovák fél a meghívó, azonban semmilyen mozgolódás nem tapasztalható. Már üzentem minden lehetséges csatornán, és megpróbáltam a találkozó ügyét előmozdítani” – fejtette ki az ősszel esedékes vegyes bizottsági ülés kapcsán.
Azonban a vegyes bizottsági üléseken elért megegyezések közül kiemelhető a borsi Rákóczi-kastély, illetve az utastájékoztatás ügye, és a legfontosabb elért eredmény, hogy „a szlovák fél vállalta, Magyarországhoz hasonlóan a kisebbségoktatási rendszert kiveszi az általános szlovák oktatási rendszerből, és külön pénzügyi rendszert dolgoz ki ennek finanszírozására. Erről is várom a hivatalos értesítést ” – nyilatkozta a Felvidek.ma-nak Kalmár Ferenc.
A találkozó keretében előkerült a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács szeptember 22-i ülése, a migránskérdés, valamint a Kárpátalján az oktatási törvény miatt kialakult helyzet.
