A Magyar Közösség Pártja, a Csemadok, a Köz-Ért Polgári Körök és a Via Nova ICS közösen október 1-jén, „Ma nálatok, holnap nálunk” címmel tiltakozó nagygyűlést szervezett a rendelet ellen Nagytárkányban a hármashatár közelében.
Petro Olekszijovics Porosenko Ukrajna elnöke szeptember 25-én aláírta a kijevi parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvényt, amely a kisebbségi nyelveken történő oktatás visszaszorítása miatt éles vitát váltott ki belföldön, de több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia, Moldávia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának visszaszorítása ellen.
Az Országgyűlés összhangban ítélte el a jogtipró ukrán oktatási törvényt
Teljes összhangban ítélte el az Országgyűlés a jogtiprónak tartott ukrán oktatási törvényt, az erről szóló javaslatot mind az öt parlamenti párt elfogadta. A jogszabály ahelyett, hogy az európai normáknak megfelelően, a közösségi önkormányzatisággal összhangban bővítené és védené az anyanyelven való tanulás jogát, a korábbi szinthez képest drasztikusan szűkíti azt – olvasható az Országgyűlés határozatában, amely rögzíti, hogy a törvény ellehetetleníti a kisebbségi nyelveken folyó anyanyelvi oktatást, és bezárásra ítél valamennyi, az ukrántól eltérő nyelven működő alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményt.
Tüntetés Nagytárkányban (Fotó: Szegedy László/Felvidék.ma)
A tiltakozó összejövetelre nagy számban érkeztek magyarországi, kárpátaljai és erdélyi tüntetők. Felvidék több régiójából is külön buszokkal érkeztek Nagytárkányba a kárpátaljai magyarokkal szolidáris részvevők.
Október elsején délután verőfényes napsütésben kezdődött rendezvény nyitóversét Borsó Ákos, Radnóti-díjas szavaló mondta el. Ezután a közéleti személyiségek: Kopasz József, Nagytárkány polgármestere; Furik Csaba, Kisgéres polgármestere; Kiss Beáta, az MKP oktatási alelnöke tiltakozó üzenetei hangzottak el. Az MKP Országos Elnökségének tagjai közül Samu István főszervező, a Via Nova Ifjúsági Csoport képviseletében pedig Ilko Zoltán szólt a jelenlevőkhöz, de jelen volt az MKP Országos Elnökségének rimaszombati tagja, Cziprusz Zoltán is.
Térj észhez Ukrajna!
A Csemadok országos elnökségi tagjai közül Varga Tibor kért szót, aki a jelenlegi ukrán helyzet abszurd vonásait ecsetelte, kiemelve, hogy miközben megoldatlan problémák tömkelege, létbizonytalanság, gazdasági romlás és elhúzódó háború sújtja az országot, annak vezetése azon dolgozik, hogy újabb ellenségeket szerezve megfossza lakosságának egy részét az anyanyelvi oktatás lehetőségétől. „Térj észhez Ukrajna! Isten óvja Kárpátalját! Tartsatok ki magyarok!” – fogalmazott Varga.
Tüntetés Nagytárkányban (Fotó: Szegedy László/Felvidék.ma)
A SZMPSZ nyilatkozatban reagált
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének állásfoglalását Fehér István ismertette a jelenlévőkkel: „A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége határozottan elítéli az ukrán oktatási reform jelenlegi formában való bevezetését, amely hátrányosan érinti az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket, megfosztva őket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől. Megítélésünk szerint a teljes körű magyar nyelvhasználat iskolai korlátozása létében veszélyezteti a kárpátaljai magyarságot, beláthatatlan következményekkel járhat annak fennmaradását illetően. Meggyőződésünk, hogy a kisebbségek számára az államnyelv, mint idegen nyelv elsajátítása csak a tökéletes anyanyelvi tudás birtokában lehetséges. Erre épülnek az idegen nyelvek, melyeknek bármilyen szintű elsajátítása az oktatás módszerének függvénye. Ez az ukrán oktatási törvény az őshonos kisebbségek anyanyelven való tanulásának jogát csorbítva kívánja erősíteni az ukrán nyelv jelenlétét az alapiskolától kezdődően az egyetemig bezárólag. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége elfogadhatatlannak tartja ezt az alapvető emberi kisebbségi jogokat sértő jogszabályt, szolidaritásáról biztosítja a Kárpátalján élő nemzettársainkat, támogatja tiltakozásukat és ellenállásukat az anyanyelvi oktatás teljes körű megőrzéséért” – szögezi le az SZMPSZ állásfoglalása.
A jövőben hasonló dolog bárhol megtörténhet
Az erdélyi magyarok üzenetét Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke tolmácsolta, aki közölte: „Értjük és jól tudjuk, hogy mi jár az ukrán vezetők fejében. Bátorítja őket az is, hogy az EU-nak fontosabb a papír nélkül érkezők sorsa, mint az őshonos nemzeté. Mi azonban azt valljuk, hogy a magyar nemzet sorsa egy és oszthatatlan” – mondta.
Tüntetés Nagytárkányban (Fotó: Szegedy László/Felvidék.ma)
A szomszédos országok közül csak Szlovákia hallgat
A Kárpátalja részéről Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) országos elnöke szólt a jelenlevőkhöz, aki leszögezte, az összetartozás érzését nem lehet a magyarságból kiölni. Azonban a migránsok ügyében máskor oly érzékeny unió nem hallatja a hangját az ukrajnai kisebbségeket érintő jogsérelmek ügyében. Brenzovics arra is felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy az ukrán oktatási törvény kapcsán szinte valamennyi szomszédos állam tiltakozott kivéve Szlovákiát, pedig az ott élő szlovákokat is érinti a hátrányos megkülönböztetés. „Oda kell figyelni, mert ha az EU elfogadja ezt az ukrán precedenst, akkor a jövőben hasonló dolog bárhol megtörténhet. Felemelő, hogy a bodrogközi, a felvidéki magyarság érti a gondunkat és cselekvően lép fel ellene” – mondta.
A megmozdulás hangulatát emelték a népszerű Vadkerti Imre – Zsapka Attila duó által előadott nemzeti ihletésű közismert dallamok.
A rendezvény zárónyilatkozata
A tiltakozó nagygyűlés résztvevőinek a következő zárónyilatkozatot olvasták fel:
Ma Nálatok! Holnap Nálunk? Kiállunk a kárpátaljai magyarokért!
Európában a jelenlegi időszámítás szerint 2017-ben járunk. Ukrajnában, jóhiszeműen is csak 1978 van. A Szovjetunióban ekkor kezdték bevezetni a nyelvi totalitarizmust a nem oroszul beszélő állampolgárok kulturális megsemmisítésére az iskolákban. Ukrajna rossz tanonc vagy lassan fasizálódó állam, hogy negyven év múltával rossz példát követve, a szovjet idők gyakorlatát idézve olyan törvényt hoz, amely ütközik az alaptörvénnyel és az ország nemzetközi vállalásaival. Lehetetlenné téve a számbeli kisebbségben lévő, nemzeti közösségek anyanyelvi oktatását az alapiskola ötödik osztályától a főiskoláig.
Kérdés: Ukrajna Európa része vagy a Szovjetunió vadhajtása? Ha az utóbbi, akkor ez még csak a kezdet.
Amennyiben európainak deklarálja magát, biztosítania kell a nyelvi szabadságot, a regionális speciális jogköröket az őshonos nemzeti közösségeknek, az anyanyelven való művelődés lehetőségét és jogát, vagyis az autonómiát. Amennyiben ezt nem teszi lehetővé, sose válhat az európai államok közösségének tagjává.
Mi azt az Ukrajnát támogatjuk, amelyik azonos jogot biztosít minden nemzeti közösségének és állampolgárának a megmaradásra, a gyarapodásra.
A nyilatkozatot eljuttatják az Európai Parlament minden magyar képviselőjéhez, azzal, hogy az felolvasásra kerüljön a plénum előtt.
A nagygyűlés a nemzeti imádságunk, a Himnusz közös eléneklésével ért véget.
Tüntetés Nagytárkányban (Fotó: facebook)
Samu elégedetten nyugtázta a rendezvény sikerét
Portálunknak az eseményt követően Samu István nyilatkozott: „A mai nap gyors reagálású akció eredménye, amit ahhoz régióhoz, ahol a probléma kialakult minél közelebb kívántunk vinni. Úgy érem ez sikerült nekünk, hiszen itt vannak azok az emberek, akik a Felvidék hangadói Dunaszerdahelytől – Nagykaposig, velük sikerre lehet vinni ezt az ügyet, nem engedve, hogy bárminemű jogsérelem érje az anyanyelvi oktatást. Mi felvidéki magyarok nagyon jól érezzük ennek a veszélyét, hiszen már a 70-es, 80-as és 90-es években hasonló próbálkozásokat már átéltünk. Fenn áll a veszélye annak, hogy az ukrajnai rossz példa más, határon túli magyarlakta területeken is ragadós lesz – másutt is veszélybe kerülhet a magyar nyelvű oktatás ügye” – figyelmeztetett Samu.
Mit vár a mai rendezvénytől faggattuk tovább Samut? „Azt, hogy kondícióban maradunk, hogy a Felvidék reagál a Kárpát-hazában jelentkező gondra, hiszen, ha bárhol jogsérelem ér egy magyart az nem csak az ő egyedi jogsérelme, hanem az egész nemzeti közösségünk jogsérelme, ezért örülök annak, hogy szolidaritást vállal a felvidéki magyar közösség a kárpátaljai magyar közösséggel. A kárpátaljai testvéreinket ért jogsérelem egyben minket is ért jogsérelmet jelent” – mondta el portálunknak a tiltakozó akció ötletgazdája és főszervezője.
Kísért a múlt
Furik Csabától, Kisgéres polgármestere a Felvidék.ma-nak így nyilatkozott a tiltakozó akcióról: „Ismerve a mai szlovákiai helyzetet, tudván mennyire apolitikusak az emberek, úgy gondolom, hogy fel kell ráznunk őket. Mert azokat a jogtalanságokat, amit a szomszédos kárpátaljai régióban most véghez kívánnak vinni szó nélkül hagyjuk, akkor a jövőben bármelyik utódállamban megcsinálhatják ugyanazt. Kísért a múlt, nálunk is volt több hasonló kezdeményezés, például az alternatív oktatás bevezetésére tett próbálkozás. Amikor megalakult Ukrajna még irigykedve néztük, hogy ott a magyar zászlót, a címert és a megnevezéseket milyen bátran használják. Eltelt két évtized és ott tartanak, hogy nemzet államot akar építeni Ukrajna az ott élő kisebbségek rovására. Azt várom, hogy a Kárpát-medence szerte megvalósuló tiltakozás hatására meghátrál az ukrán hatalom. Nem lehet úgy építeni egy államot, hogy a ház meg a föld kell, de annak a népnek a jogait, amely az adott területet lakja nem adják meg. Ez így a XXI. században szerintem nem megy” – fogalmazott Furik.
