A Kárpát-medencei küldöttekkel és a meghívott vendégekkel – a magyarországi pártok illetve a nemzetpolitikához kapcsolódó intézmények, szervezetek képviselőivel – zsúfolásig megtelt terem és megszámlálhatatlan televíziós stáb és sajtótudósító várta a Várkert Bazárban a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) plenáris ülésének megnyitóját.
Nemzetpolitikánk filozófiai alapokra épül, azaz arra a kérdésre, hogy mi a magyar állam értelme és célja? Hogy a magyar nemzet fennmaradjon, minden nemzetrésze fennmaradjon, mert ha egy is eltűnne, akkor e nemzet csonkulna. Hogy megmaradjon, ahhoz egy erős hátország és erős nemzetpolitika kell. Ezekkel a gondolatokkal köszöntötte a Himnusz eléneklése után a résztvevőket Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes, majd átadta a szót Orbán Viktor miniszterelnöknek, akinek beszéde a plenáris ülés nyilvános részeként hangzott el.
Erős anyaország nélkül nincs jó nemzetpolitika
Orbán Viktor bevezetésként felidézte azt a pillanatot, amikor 2010-ben 6 év után újraalakult a MÁÉRT, amikor azt kérte a küldöttektől, hogy a tettek, szavak, művek könyveit együtt írják. Ez így történik, a MÁÉRT olyan különleges intézmény, amelyen itt van az ellenzék is, mert a két legfontosabb kérdésben: a külhoniak állampolgársága és a határon túli autonómia ügyében konszenzus van. Köszöni ezt a kormánypártoknak és az ellenzéki pártoknak egyaránt. Köszöni a külhoni magyaroknak, hogy kitartottak az elmúlt 7 évben, és nem fordult elő, hogy a saját részérdekeiket az egész nemzet fölé helyezzék.
Ezután a tegnapi diaszpóra tanácsban elmondottakhoz hasonlóan rövid körképet adott Magyarország, a Kárpát-medence és Közép-Európa helyzetéről. Magyarországnak sikerült saját lábára állnia, elérni, hogy nem más pénzén él. A 2008-as európai pénzügyi válságot követően nem volt könnyű elfogadtatni, hogy nem a bevált módszerek szerint építjük újra a gazdaságot, és évek teltek el a saját reformintézkedések megvédésével.
Új Alaptörvényt hoztunk, ezzel összefoltoztuk a nemzet szétszabdalt szövetét, de az útnak még csak a felénél járunk, amikor elmondhatjuk, hogy egymilliónál több új magyar állampolgárunk van. Magyarország európai középállam, amely nemcsak népességet és földrajzi kiterjedést jelent, hanem önálló mozgásteret is.
Segélyalapú társadalom helyett munkaalapút hoztunk létre, amit ugyan nagy viták kísértek, de sikerült közel jutni a teljes foglalkoztatottsághoz, és jelenleg az újraiparosításban versenyben vagyunk a németekkel és a csehekkel. A cél az, hogy 30 százalékos legyen az ipar aránya a gazdaságban.
A miniszterelnök szerint kulcsfontosságú szakterületeket erősített meg a kormány, így az energiaszektort, a médiát és a bankrendszert sikerült 50 százalékban magyar tulajdonba venni, s az állam megerősítette a közbiztonságot és a határvédelmet, ma Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb állama.
Mindezt azért kellett elmondani, mert erős anyaország nélkül nincs jó nemzetpolitika. Itt, a Kárpát-medencében van egy terhes történelmi örökség, amelyben nem mindig könnyű az együttműködést létrehozni és megértetni a szomszédos államokkal. De vagy együtt emelkedünk ki, vagy egyikünk sem lesz sikeres. A magyar külpolitika támogatni akarja az együttműködést. Így valósulhatott meg például az egész Kárpát-medencét lefedő oktatási hálózat. Most a határokon átnyúló gazdasági fejlesztési programot is ki-ki vérmérséklete szerint elfogadta, s majd megmutatkozik, hogy ami a határon túli magyarságnak jó, az a többségi társadalomnak is a javát szolgálja.
2018 a magyar családok éve lesz
Ezt a gondolatmenetet folytatva a miniszterelnök hozzátette: Közép-Európa megtalálta a saját hangját. Egy nyelvet még nem beszélünk, de van már közös szótárunk, amit az európai fórumokon használunk. A bevándorlást támogató országokkal ellentétben egyikünk se kívánja a hagyományait, szellemi, erkölcsi fundamentumát feladni, mert csak kudarc lehet a vége – hangsúlyozta Orbán Viktor. Az illegális bevándorlást feltartóztató magyar kerítésről sokan azt mondták, nem fogja megállítani a migrációt, mégis sikerült, és köszönet illeti a délvidéki magyarságot, hiszen nekik kellett elviselniük a határon megrekedt tömeget, és a szerb kormány is megértette lépésünket.
Ukrajnáról hosszabban beszélt Orbán Viktor. Azt mondta, a következő hónapokban szükség lesz arra, hogy továbbra is egy hangon szóljon az egész magyarság a kisebbségi jogokat csorbító kijevi törvényalkotás ellen. Aki az EU közösségéhez szeretne kapcsolódni, közeledni, nem vehet vissza az elért jogokból. Ez uniós alapkövetelmény, Magyarország, ha sérelem éri a kárpátaljai közösséget, mindig ki fog állni érte, az EU-ban is, és nem fog meghátrálni.
Orbán Viktor felszólította a MÁÉRT ülésén részt vevő szervezeteket, pártokat és a sajtót, hogy mindannyian támogassák aláírásukkal a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Európai Nemzetiségi Föderatív Uniójának (FUEN) európai polgári kezdeményezését, hogy az Európai Unió normát alkosson az őshonos kisebbségek jogvédelméről.
A miniszterelnök összegzésként arról szólt, hogy az elmúlt hét év a nemzetegyesítésé volt, a most következő a nemzetépítésé. Ezt a szándékot fejezi ki a Nemzetpolitikai Államtitkárság következő tematikus programja is, miszerint 2018 a magyar családok éve lesz.
Végezetül Orbán Viktor arra buzdította a határon túli magyarságot, hogy regisztráljon és szavazzon a következő országgyűlési választásokon. Mint mondta, nemzetpolitikai ügyekben az utóbbi években konszenzus alakult ki a parlamenti pártok között, egyetlen hajszálrepedés mutatkozik. Az egyik kispárt visszavenné a választási külhoniak választási jogát, szembeállítana magyart a magyarral, de a túlnyomó többség szerint a választójogi törvény igazságos és erkölcsileg helyes.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédét követően a tanácskozáson a sajtó már nem vehetett részt, sőt: a korábbi rendezvényekhez képest példátlan és udvariatlan módon még az épületet is el kellett hagyniuk azzal, hogy majd csak az esti sajtótájékoztatón vehetnek újból részt. Így sajnos élőben nem hallhattuk Menyhárt Józsefnek, az MKP elnökének hozzászólását sem, de ő jó politikusként segíteni kívánta a tájékoztatást, mobiljáról átküldte beszédét, amelyet ezúton is köszönünk, és az alábbiakban közlünk.
Menyhárt József: A felvidéki magyar nemzeti közösség mozgalmas időket él
A 2016-os parlamenti választások után felállt kormány, amelynek a Most-Híd vegyes párt is tagja, legfőbb feladatának azt tekinti, hogy a nem létező, vagy alig észrevehető eredményeket, változásokat is szuperlatívuszi jelzőkkel lássa el. Különösen igaz ez a nemzetiségi politikát illetően. A nemrég felállított Kisebbségi Kulturális Alapot például a testet öltött kulturális autonómiaként próbálják eladni, miközben távolról sem jelenti annak bevezetését. A három párt egyedüli közös nevezője a gazdasági érdek, ez tartja össze a koalíciót, ezt a választók is érzik. A Most-Híd korábbi magyar választói nem tudják, és nem is kívánják megbocsátani, hogy a párt összeállt a magyargyűlölő Szlovák Nemzeti Párttal, amelynek korábban olyan hírhedt elnökei voltak, mint Ján Slota.
Kutyából nem lesz szalonna, a kezdeti nagy barátkozás lufija a nyár közepén komoly kormányválságba torkolt, amelyet a nemzetiek korrupciós botránya okozott.
Az idei év legfontosabb politikai eseménye a november negyedikén lezajlott megyei választások voltak. A Magyar Közösség Pártja öt megyében állított jelölteket, Nagyszombat és Nyitra megyében pedig megyeelnökjelölteket is Berényi József, illetve Farkas Iván személyében. Az eredményeket értékelve elmondhatjuk: az MKP továbbra is regionálisan erős párt, komoly beágyazottsággal és hiteles emberekkel. Összesen 33 képviselőnk lesz a következő öt évben, idén ugyanis törvénymódosítás következtében 5 évre szereztek mandátumot a megyei képviselők. Ennek oka, hogy öt év múlva a megyei és helyi önkormányzati választásokra egy időben kerül majd sor, ami komoly feladat elé állít bennünket. A megyei választásokon ugyanis hagyományosan a legalacsonyabb volt eddig a részvétel, így a magyar jelöltek hathatós mozgósítással felülprezentáltak lehettek. Ez az előnyünk öt év múlva megszűnik, erre már mostantól készülnünk kell.
A megyei választások eredménye sok helyütt átrajzolta az erőviszonyokat. A kormánypártok mindegyike jócskán meggyengült, több helyen, köztük a számunkra kiemelten fontos Nagyszombat megyében új megyeelnököt választottak meg. Ez az országos politikára is hatással lehet, hiszen regionális szinten megindultak a tárgyalások a parlamenti ellenzéki pártokkal.
Ami a nemzetpolitika révén érkező anyaországi támogatásokat illeti, elsősorban két új programról szeretnék beszámolni. Az egyik a Kárpát-medencei Óvodaprogram, amelynek keretében 58 települési önkormányzat által működtetett óvodát tudtunk támogatni, fejleszteni. A felvidéki magyar közösség hosszú távú megmaradása szempontjából kulcsfontosságú a magyar oktatásügy. Ezen belül a magyar óvodák jelentik azt az alapot, amelyre a teljes nemzetiségi oktatási rendszer épül. A program a jövőben folytatódni fog, hála az anyaországi támogatásnak.
Idén először nálunk, a Felvidéken is megvalósul az a gazdaságélénkítő támogatás, amely a Vajdaságban és Kárpátalján már korábban futott. Nálunk a Baross Gábor Terv nyomán halad a program, amely lényegében Felvidék integrált gazdaságfejlesztési terve, és amely így tényleges igényekhez rendel anyagi forrásokat. Örömmel tapasztaltuk, hogy jelentős igény mutatkozott a KKV-k részéről a pályázatok iránt – a felvidéki magyar régiókból szépszámú pályázat érkezett be. A szlovákiai politikai viszonyok miatt – a Most-Híd vegyes párt gáncsoskodása – a pályáztatást a Széchenyi programirodák hálózata végzi. A pályázatok kiírása és benyújtása során értékes tapasztalatokat szereztünk, ezeket a későbbiekben mindenképpen beépítenénk a rendszerbe annak zavartalan működése érdekében.
2018-ban újabb megmérettetés vár ránk, várhatóan 2018 novemberében kerül sor a helyi önkormányzati választásokra. A megyei választások eredményéből leszűrhető: hiteles, felkészült és tapasztalt jelöltjeink révén képesek vagyunk megtartani eddigi mozgásterünket. Ugyanakkor a jelöltek kiválasztására az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítanunk. A modern, ütőképes, a felvidéki magyarság érdekeiért tenni képes MKP-hoz változtatnunk kell a párton belüli döntéshozatali mechanizmuson.
***
A Magyar Állandó Értekezleten a Felvidékről szavazati joggal vesz részt az MKP elnöke, Menyhárt József és az MKP OT elnöke, Őry Péter. Szakértőként segítik a munkájukat az értekezleten: Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, Berényi József, jelenlegi nagyszombati megyealelnök, Gergely Papp Adrianna, az MKP elnökségi tagja és Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója. Duray Miklós, a SZAKC elnöke tiszteletbeli tagként, mint a MÁÉRT alapítója van jelen.
A határon túliak valamennyi régióból képviseltetik magukat – Erdélyből, Kárpátaljáról, Délvidékről, Baranyából, Muravidékről. A Diaszpóra Tanács tegnapi ülése után megválasztották a nyugati szórvány regionális elnökeit, akik szintén jelen vannak a tanácskozáson. A magyarországi parlamenti pártok közül a frakcióval rendelkező pártok, vagyis a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az MSZP és az LMP 2-2 képviselőt delegált. Azaz a választási jog módosítására javaslatot tevő, sok vitát kiváltó DK nem tagja a MÁÉRTnak.
