Görbe Márk művészettörténész kutatási területe Feszty Árpád élete és művészete, Rimaszombatban azonban nem a festő alkotásairól tartott előadást, hanem a barátairól.
A rimaszombati Pósa Lajos Társaság május 15-i programja a Légy lámpás! előadássorozat első évadának harmadik része volt.
Márk először egy képzeletbeli utazásra invitált a Feszty-korabeli Budapesten. A Deák tértől a Bajza utcai Feszty-villa felé haladva először a sarkon álló Andrássy út 3. szám alatti bérház tűnik szemünkbe. Az egykori Fonciére Biztosító Társaság palotáját Feszty Adolf tervezte, Feszty Árpád építész bátyja, akinek nevéhez a Terror Háza épülete (Andrássy út 60) és a bánhidai templom is kötődik. Az Opera előtt megállva, megállapíthatjuk, hogy maga az Operaház is kincseket rejt, ugyanis a büféterem falképsorozatát Feszty Árpád festette 1883-1884-ben, s ez volt az a műve, amely először tette nevét széles körben ismertté.
Feszty palota in VÚ 1894.I.7. Erdélyi Mór (Fotó: Görbe Márk archívuma)
Ezen épülettel szemben a Drexler-palota kávézójában is gyakran megfordult a művész, Pósa Lajos valamint más barátai társaságában. Az egykori Terézvárosi Kaszinó épületének dísztermében, a Lotz-teremben nemcsak Lotz Károly falképeit tekinthetjük meg, hanem Feszty Árpád másik fennmaradt falképciklusát is. Az Oktogonnál továbbhaladva a régi Műcsarnokot érjük el, melyben egykor Feszty Árpád első képei kerültek kiállításra. A Kodály körönd után már nem bérházak, hanem családi villák sorakoznak, így a Bajza utca sarkán Bujovszky Lilla színésznőé, aki tagja volt a Feszty-szalonnak.
A Bajza utcában volt a velencei reneszánsz stílusban épült Feszty-palota is, melynek szalonja a 19. század egyik legjelentősebb kulturális közössége volt. Az épületet a festő másik, ugyancsak építész testvére, Gyula tervezte, aki egyébként Budapesten számos bérházat, a Felvidéken több középületet is alkotott, sőt a Magyarok bejövetele épülete is az ő koncepciója szerint került kivitelezésre.
A Feszty-szalonban tartózkodó vendégekről mindössze egy fénykép maradt fenn 1899-ből, viszont a szalon történetéről annál több információval rendelkezünk. Árpád gyerekkorában szülei házában nagy vendégeskedések voltak, ez az emlék is élhetett benne, amikor Budapesten megteremtette saját szalonját.
Feszty Árpád, 1883 vége Méray-Horváth Károly – Magyar Szalon 1897. 146-152. (Fotó: Görbe Márk archívuma)
Feszty Árpád a Komáromi járásban, Ógyallán született, ahol a falu számos nemesi családjának kúriája volt. Feszty Árpád édesapja, Rehrenbeck Szilveszter 1861-ben vásárolt itt kúriát, s ez lett a központja a megyeszerte híres vendéglátásoknak. Szilveszter kocsmárosból lett nagybirtokos, a vendégfogadás a szívügyének számított. Segítője, felesége, Feszty Árpád édesanyja, Linzmayer Jozefa volt. Az apa, magyar érzelmei hangsúlyozására, a Szilveszter becézett alakjából, a Veszti bácsiból alakította ki önkényesen a Feszty nevet. Ferenc József 1887-ben jutalmazta a közéleti munkásságát nemesi ranggal és a martosi előnévvel. Ógyalla sokat köszönhet Szilveszternek, ő létesített itt iskolát, postát, a vallásos életet is nagyban pártolta, templomépítkezéseket szintén finanszírozott.
A kastélyt a legkisebb fia, Feszty Béla örökölte, aki azt mai tornyos formájára alakította az 1900-as évek elején. A testvérek közül Adolf és Gyula, mint már említettük, építészek lettek. Lajos Esterházy Miklós gróf jószágkormányzója volt Tatán. István a lósportban jeleskedett, katonatiszt lett, végül egy szerelmi viszonya miatt öngyilkosságot követett el. Adolfnak és feleségének, Bach Lilinek egy lánya született: Feszty Margit, aki árván maradt, s Feszty Árpád fogadta be a Bajza utcai otthonukba. A festő barátja és a Feszty-szalon neves tagja, Gárdonyi Géza titokban szerelmes lett Margitba, de kosarat kapott. Margit 1910-ben férjhez ment és ettől kezdve Gárdonyi már nem látogatta Fesztyéket.
Árpád legidősebb nővére Ilona volt, aki egy szerelmi csalódása miatt dacból ment férjhez dr. Jávor Béla orvoshoz. Ilona barátnője volt Ferenczi Ida, aki később Erzsébet királyné udvarhölgyeként különféle pletykákat szállított a császári udvarból. Ilona örökbefogadott fia, Jávor Jenő magaviselete miatt nagy problémát jelentett a családban, ezért pénzt adtak neki és elküldték Amerikába. Ilona zavart idegállapota miatt végül főbe lőtte magát.
1888.VIII. 7. Fiume Feszty Árpád esküvői csoportképe – F. Gyula, Lajos, Adolf, István, Árpád, ül- F. Béla, F. Lajosné, Jókai Mór, Jókai Róza (Fotó: Feszty Masa-Ijjas Antal archívuma)
Feszty Árpád még gyermekkorában, a házukhoz bejáratos Palinay György festőművész révén szerette meg a festészetet. Szomszédjuk, Konkoly-Thege Miklós a meteorológiai és földtani intézet elnöke, Ógyalla egyik nagybirtokosa volt, ő építette meg az orszég akkor legkorszerűbbnek számító csillagvizsgálóját. Ő győzte meg Szilvesztert is, hogy egy ilyen tehetséget, mint a fia, nem szabad hagyni elkallódni és érdemes finanszírozni festészeti tanulmányait. Árpád Mészöly Géza műtermében tanult, a tájképfestészet alapjait pedig egy Carl Kubinszky nevű lengyel festő segítségével sajátította el.
Árpád pályafutásának alakulásában fontos szerepet játszott a szépségéről híres Baranyai Helén, özv. Tahyné., akinek lányával Elizzel – Árpád lánytestvérei, Ilona és Gabriella barátkoztak. Az ő révükön került Árpád és Gyulai Pál barátságba, ugyanis a Margit-szigetet bérelő Tahynénál mindketten mindennapos vendégek voltak. A fiatal festőt aztán az idős író mutatta be Ipolyi Arnold püspöknek, aki a Képzőművészeti Társulat elnökeként nagy befolyással bírt a művészi körökben. Általa ismerkedett össze Feszty Ligeti Antallal is, aki a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának volt a kezelője, neki volt egy csinos, Margit nevű lánya, akinek Árpád csapta a szelet.
A festőt valószínűleg Ligeti ajánlotta be a Pulszky-szalonba, mely az 1870-es évektől az 1880-as évek elejéig működött. A vendéglátó Pulszky Ferenc a Nemzeti Múzeum igazgatója volt, nála gyűltek össze a szellemi elitnek azon tagjai is, akik később Fesztyt segítették a történelmi festményeivel kapcsolatos kutatásaiban.
Egy másik helyre is bejáratos volt Feszty – a Wohl-szalonba, mely Budapest első jelentős irodalmi szalonjának számított. Létrehozói, a Wohl-nővérek: Janka és Stefánia sohasem mentek férjhez, egyéb jövedelem híján újságszerkesztésből éltek, például a Magyar Bazár szalon- és sportrovatát vezették. Jankának nagyon jó nyelvérzéke volt, a saját műveit ő maga fordította angol, német és francia nyelvre is.
1885 körül Feszty,Jászai,Fáy Szeréna in Kozocsa Sándor – Jászai Mari levelei 1944. IV. képtábla (Fotó: Görbe Márk archívuma)
Ennek a szalonnak a tagja volt Árpád nagy szerelme, Jászai Mari színésznő is, akivel viszonyuk közel tíz évig tartott. A szakításkor Jászai Mari visszakérte és elégette a leveleiket. Nemcsak szerelmi kapcsolat volt köztük, hanem művészi is. Az ember tragédiájában Jászai játszotta Évát és Árpád tervezte a jelmezeit. 1885-ben pedig, amikor a régi, Kerepesi úti Nemzeti Színház falképeit festette, akkor a múzsája is ő volt, de Jászai arcképe szerepel a Terézvárosi Kaszinó Lotz-termében is. Ugyanis az itt látható allegorikus alakokat Feszty akkori szalonbeli barátairól mintázta. Az ácsmester például a festő maga. Jókai Mór is megfordult időnként a Wohl-szalonban. Nevelt lánya (aki valójában felesége előző kapcsolatából származó unokája volt), Róza vonzónak találta Árpádot.
Árpád Jókai Rózával (aki állítólag Andrássy Gyula törvénytelen lánya volt) 1888-ban kötött házasságot Fiumében. Jászai Mari fegyverrel fenyegette féltékenységből Rózát, ezért az esküvőre külföldön, szűk körben került sor. Róza korábban létrehozott már egy szalont, melynek az volt a célja, hogy Jókai Mór kultuszát megerősítse, ugyanis Laborfalvi Róza, Jókai felesége nem vezetett vendéglátásra alkalmas háztartást, így az író emberileg elszigetelődött. Jókai és Laborfalvi több mint 30 évig élt együtt, ezüstlakodalmuk 1873-ban volt, és mikor 1886-ban elhunyt az asszony, Jókai magányos lett. Jókai Róza a Jókai-szalonnal akarta kimozdítani Jókait a magányából. Ide is járt már Feszty és a házasságuk után ennek folytatásaként létrehozták a Feszty-szalont.
A Bajza utcai Feszty-házat velencei gótikus paloták mintájára építették, homlokzatán a családi címerek látszanak. A Feszty-szalonban Árpád a saját művészbarátait szórakoztatta, Róza a feleségeikről gondoskodott a fogadások alatt, Jókai Mór pedig képviselő révén neves politikusokat hívott ebbe a társaságba. A földszinten helyezkedtek el a szalonok és Feszty hatalmas műterme. Az emeleten kapott helyet Jókai Mór dolgozószobája, ide jártak az író barátai szombatonként tarokkozni.
A Bajza utcai palotában állítólag megfordult Rudolf trónörökös is. A tarokkpartnerek közé tartozott Tisza Kálmán miniszterelnök, Szilágyi Dezső, igazságügyi miniszter, Mikszáth Kálmán, aki nemcsak író volt, hanem a képviselőház rendes tagja, valamint Podmaniczky Frigyes, a Budapest építéséért és szépítéséért felelős Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke.
Feszty Árpád műterme in Új idők 1896. II. évf. 15. sz. 340. o (Fotó: Görbe Márk archívuma)
Feszty népszerűségét a Magyarok bejövetele körkép elkészülte hatalmassá növelte, így nem csoda, hogy számos festőművész is felkereste a szalont. 1886-ban látogatta meg őket Munkácsy Mihály, de báró Mednyánszky László, Újváry Ignác, illetve Vágó Pál is gyakran megfordult itt. Árpád az írók-költők közül barátságot ápolt például Gárdonyi Gézával és Bródy Sándorral, akinek a festő könyvillusztrációkat is készített. Pósa Lajos szintén rendszeres látogatója volt a Feszty-szalonnak és Feszty Árpád is eljárt hozzá – az Orient Szállóban működő Pósa-asztalhoz, mely az akkori Magyarország legnagyobb és leghíresebb ilyen jellegű társasága volt.
A Pósa-asztal alapszabályai közé tartozott, hogy az asztalnál nem lehetett politizálni, tósztot mondani és az asztal tetején táncolni. Feszty elment barátjához, annak szülőfalujába, Nemesradnótra is. Pósa Lajos ezt a Boglyafedés című versében örökítette meg. A kis trónörökös, Feszty Masa 1896-os érkezése is versírásra ösztönözte Pósát – Aranyvirág címmel jelent meg költeménye erről az örömteli eseményről.
Feszty barátai közé tartozott még Dankó Pista és Lányi Géza is, akik roma származásuk ellenére teljes jogú tagjai voltak a társaságnak és a legnépszerűbb tagok közé tartoztak. Egymást is megbecsülték, Dankó Lányit a cimbalmosok fáraójának titulálta, Lányi pedig csináltatott társának egy aranyozott rézkoronát (bár ez általában zálogházban volt).
A Feszty-szalon mellett Árpád életében fontos helynek számított a szülőfaluja, Ógyalla melletti kis tanyája, Kingyesen.
Görbe Márk művészettörténész (Fotó: Bene Judit)
Ezt a mocsarakkal körülvett, eldugott kis helyen lévő parasztházat Tündértanyának is nevezték varázslatos fekvése miatt. Árpád ide szeretett elvonulni, ha kikapcsolódásra, pihenésre, nyugalomra volt szüksége. A körkép megfestése után is heteket töltött ott. 1894-től barátai is többször meglátogatták itt, erről részletesen ír Gárdonyi Géza Kingyes című novellájában. Bársony István is vadászott itt, a Levelesi-tó környékén.
A kingyesi parasztházban berendezett műteremben a többi barát is fel-felvésett pár emléksort a tetőt tartó gerendákba. Ezeket ma Ópusztaszeren őrzik kegyelettel, Feszty Árpád főművének, a Magyarok bejövetele körképnek az épületében.
Lejegyezte: Pósa Homoly Erzsó
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=sZpSr_QSDP0
