Hát csöndesen kimúlt ez is. Mármint a tüntetés sorozat, ami egy tisztességes Szlovákiáért vitt ki az utcára százezreket, hónapokon keresztül. A kiváltó ok Ján Kuciak oknyomozó újságíró és szerelmének a kivégzése volt.
Azokban a leleplező cikkekben, amelyeket az egyik szlovák hírportál közölt, és amelyek miatt az újságírónak és barátnőjének meg kellett halnia, Ján Kuciak arról írt, hogy azok a korrupciós ügyek, amikben a calábriai maffia is érintett, a kormányt ugyancsak behálózzák.
Ezek után pár hétig tényleg azt hitte mindenki, hogy abba a politikai földrengésbe, amely a gyilkosság után megrázta Szlovákiát, a koalíció is belebukik, amit előrehozott választás követ. Csakhogy most is beigazolódott az a régi bölcsesség, hogy aki időt nyer, az életet nyer. Mert a másik oldalon olyan dörzsölt, politikai vén rókák álltak, mint Robert Fico vagy Bugár Béla – aki sürgősen elutazott szabadságra a Maldív-szigetekre, hogy időt adjon a miniszterelnöknek sorai rendezésére. És ő nem is tétlenkedett.
Ugye, mindenki emlékszik még arra a teátrális jelenetre, amikor a kamerák kereszttüzében egymillió eurós nyomravezetői díjat ajánlott fel? A nagyobb hatás kedvéért még a bőröndnyi pénzt is közszemlére téve, fegyveres őrt állítva melléje.
(Fotó: topky.sk)
Bevallom, ezt a ripacskodást látva nekem az egyik nagysikerű televíziós műsor ugrott be, ahol milliókat érő bőröndökért játszanak a játékosok. Arra gondoltam, hogy Gundi mennyivel hitelesebb ebben a szerepben.
Aztán, mikor a tüntetők már az ő és Robert Kaliňák belügyminiszter távozását kezdték követelni, Robert Fico magyar kollégájától kölcsönzött retorikával bedobta Soros György nevét, hogy ő áll a tüntetések mögött. Sőt, még egy történetet is költött az elméletéhez, amiben egy igazi konteó minden eleme fellelhető volt.
És a Sorosozás megint jó húzásnak bizonyult, mert sokan elhitték, hogy valóban Soros György áll a tüntetések mögött. Másrészt, a tüntetők is összezavarodtak. Mert ugyan sokan akartak egy tisztességes Szlovákiát, viszont nem akarták, hogy Soros embereiként emlegessék őket.
Ám az ellenzék se dicsekedhet a történésekben játszott szerepével. Szinte végig kilógott a lóláb, hogy ebben a tragédiában, két fiatal élet kioltásában is csak lehetőséget látnak a kormány megbuktatására. A legforróbb napokban szinte félóránként követték egymást a sajtótájékoztatók szenzációs leleplezésekkel kormánytagok korrupciógyanús ügyeiről, összefonódásról a maffiával, törvénysértő kifizetésekről.
(Fotó: MY Nové Zámky – Sme)
És valóban, tőlünk nyugatra ennyi botrányba kormányok buknak bele. De Európának ezen a részén úgy látszik nem az a szokás, hogy kormányok belebukjanak holmi korrupciós ügyekbe. Inkább az ellenkezője az igaz.
Ezekkel a szenzációs leleplezésekkel azonban volt még valami bökkenő, ami a megfigyelőnek feltűnhetett. Mégpedig az, hogy többéves ügyekről van szó. Évekig zavartalanul folyhattak törvénytelen üzelmek, kisemmizhettek gazdákat, és senkit se érdekelt. Két embernek kellett meghalnia, hogy ezekből az ügyekből beszédtéma legyen, elkezdődjenek a nyomozások.
Kedves ellenzék, nem érzitek úgy, hogy valamit rosszul csináltatok?
Végső soron a miniszterelnök és a belügyminiszter lemondásra kényszerült, ami akár a tüntetők sikere is lehetne, hiszen egyik legfőbb követelésük teljesült. A kormány azonban szinte változatlan összetételben a helyén maradt, így aztán félő, hogy a főszereplők is csak hátrébb léptek, hogy kikerüljenek a rivaldafényből, de azért még mindig ők határoznak meg mindent.
Egy tisztességes Szlovákiára pedig még várnunk kell.
