A Gombaszögi Nyári Tábor Tóth Károlyról elnevezett sátrában az új magyar kormány nemzetpolitikai céljairól és programjairól szólt az első fórum, melynek Szilágyi Péter helyettes államtitkár és Kántor Zoltán volt a vendége.
Szilágyi Péter, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára
és Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója Mózes Szabolccsal, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatójával beszélgetett a magyar nemzetpolitika sikeréről.
Szilágyi kifejtette, hogy a kulturális-oktatási támogatások után három pillérben gondolkodnak. A 2018-22-es időszakban erősebbé kívánják tenni az identitást, tovább folytatják a családtámogatásokat, és segíteni kívánják a versenyképességet, amelynek egyik célja a szülőföldön való boldogulás elérése.
Kántor Zoltán (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Kántor szerint is a fő szempont a közösség megerősítése, a pozitív jövőkép kialakítása. „Ez vezethet nagyobb számú gyermekvállaláshoz, s ez kulcsmozzanat” – véli. Ezen kell dolgoznia az etnikai pártnak és a civil szervezeteknek, s ezt támogatja az Államtitkárság és az azzal együttműködő szervezetek is, mint például a Kutatóintézet.
Kifejtette, kutatásokat végeztek, melyeknek eredményeit részletesebben ősszel ismertetik. Szülői lekérdezéseket folytattak, s arra a kérdésre keresték a választ, miként lehetne elérni, hogy minden magyar szülő magyar iskolába írassa a gyerekét.
Pár eredményt ismertetve elmondta, paradox módon Kárpátalján csökken a legkisebb létszámban a magyarság. Erdélyben 50%-ban a kivándorlás az oka a fogyásnak. A Felvidéken pedig a legnagyobb ok az asszimiláció. A Felvidéken 20% felett van a vegyes házasságok aránya, s ezekből a kapcsolatokból 75%-ban szlovák iskolába kerülnek a gyerekek.
Szilágyi Péter (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A kutatások azt mutatják, hogy elengedhetetlen követelmény a bölcsődék és az alapiskolák támogatása. Kárpát-medencei szinten 39 milliárd Ft támogatást nyújtottak ezen intézményekre. Óvodák tekintetében összesen 412 fejlesztést eszközöltek, ebből 153 felvidéki volt, 152 új óvoda létesítését segítik, ebből 32 a felvidéki. A munkák során szoros kapcsolatban állnak a pedagógusszövetségekkel.
Felmerült, hogy az utóbbi időben sok kritika érte az oktatási-nevelési támogatás módszerét. „Ismerjük a problémát, s keressük a megoldást” – mondta. Kiemelte, nincs ugyan konkrét döntés, s nincs is soron, hogy megváltoztassák ezt a támogatási rendszert, de szeretnék hatékonyabbá tenni, van ahol külön iskolaépítésben gondolkodnak, mint például Szepsiben.
„A legobjektívebb helyzetet szeretnénk megtalálni, ebben nagyon fontos az együttműködés és a tárgyalás” – tette hozzá. Hangsúlyozta a kormányfő gondolatát: soha nem lehet anyagi kérdés a külhoni magyarok fennmaradása.
A résztvevők között Haraszti Attila főkonzul (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Szilágyi Péter szólt a magyar kormány nemzetpolitikájának az eredményeiről, a tematikus évekről, amelyeket arra tudnak felhasználni, hogy támogassák a külhoni magyarságot is. Végeznek mentorálást és kapcsolati hálót is építenek – ezek az államtitkárság programjai. A kormány pedig önálló gazdasági programokat hajt végre. Kifejtette, a 2020-as gazdaságfejlesztési csomagot már most meg szeretnék alapozni.
Mint mondta, pénteken fogadják el az új költségvetést. A tervezetben 50 milliárd forintnyi pénzösszeget szánnak a Kárpát-medencére, így a kis- és középvállalkozók támogatására jövőre még több támogatás juthat, mint idén. Az idei csak egy minta program volt, mert Pozsonnyal nehéz volt megtalálni az összhangot.
„Olyan világnemzet vagyunk, amely mindig hazavárja a magyarságot” – zárta a fórumot Szilágyi Péter.
