Néprajzi gyűjtésünkkor 1976-ban, és 2003-ban mindegyik beszélgető társ kihangsúlyozta, hogy Jókáról sok falubeli járt szolgálni a közeli városokba, Pozsonyba, Galántára, Nagyszombatba, sőt még Nyitrára is, és az ott tanult táncokat hazahozták.
Táncmesterek a faluba csak később jártak. Eredetileg ezek a táncok csak úgy terjedhettek el, hogy egymástól „ellesték”, egymást tanították. Az új divat továbbadásából és fenntartásából a falu zenészei is kivették a részüket. A 19. és 20. századokban volt több zenekar (banda) is a faluban. Nálunk Sárközi Ferenc prímás volt ilyen „mindenttudó” – mondta Szakál Júlia a táncos csoport vezetője: ”… Nagyon jó zenész volt. Ő tudta ezeket a mindenféle népi táncokat is muzsikálni, és elmondta azt is, hogy a táncokat hogyan járták.”
A polgári társastáncok közös jellemzője, hogy mind sajátos dallamuk, mind pedig koreográfiai szerkezetük kötött, meghatározott. A koreográfiai periódus soha nem haladja meg az egy dallam szabta keretet, sőt az is előfordul, hogy még ennél is rövidebb. Viszont a koreográfiai periódusok ismétlésének a számát csak a közös táncos kedv korlátozza. A faluban ugyanazt a táncot esetenként több néven is emlegették. Alábbi jellemzésünkben a legismertebb névvel azonosítjuk a táncot, a többi nevet pedig zárójelbe tettük, például: Négyes (négyes tánc). Előfordul olyan eset is, amikor táncnév helyett a táncot a kísérődallam kezdő sorával illették, nevezték meg. Erre utalva a táncnevet illetően a zárójelen belül a szöveget még idézőjellel is közrefogtuk, amint az első táncpéldánk mutatja.
Elnépiesedett polgári táncok a Malmos Jóka Hagyományőrző Táncegyüttes előadásában (Fotó: Foglszinger Attila)
Az itt következő tánc-felsorolás egyikével-másikával az előző írásaink valamelyikében már találkozhattak, de jelentőségük és országos (Kárpát-medencei) elterjedtségük megkívánja, hogy ilyen tömören egybefogva közreadjuk. Ezzel is bizonyítani óhajtjuk a kultúra hagyományozás útján fennmaradásának legújabb kori, azaz napjainkra is érvényes tényét. Budai László jókai lakos ezt 2003-ban a vele folytatott beszélgetésünkkor így fogalmazta meg ”…csak úgy egymástól tanulhatták meg, ahogyan én is tanultam. Nem tanították, csak úgy megtanultam.” Azért emeljük ki Jóka falut, mert gyűjtéseink közben ott találkoztunk velük, már mint a táncokkal a legépebb formájukban, de vehettük volna példaadónak akár Vásárutat vagy Kéméndet is. Jókán a hagyományőrző táncegyüttesek áldásos munkájának eredményeként máig teljesen élő ez a „táncörökség”. Veszem sorban őket:
Sottis („Egy asszony vett két libát…”)
Jókán, de egész Mátyusföldön és Csallóközben is az egyik legközkedveltebb elnépiesedett polgári társastánc, mely ismert volt az egész Kárpát-medencében, minden ott élő nációnál. Párosával nagy körben állva (mindig a lány áll a kör közepéhez közelebb) egymás felé, majd egymástól elfordulva és kis távolságot haladva két ütemen keresztül balra keringenek. A következő két ütemben pedig zárt fogással helyben két egészet forognak. Népszerűségét lendületessége, dallama, térformáinak gyors változása, valamint a táncban rejlő változatosság alapozta meg.
Elnépiesedett polgári táncok a Malmos Jóka Hagyományőrző Táncegyüttes előadásában (Fotó: Foglszinger Attila)
Mazur (mazurka, „Mai házassághoz…”)
A táncot más vidéken gólyatáncként ismerik (Medveshidegkút). A párok nagy körben, körív mentén párosan állnak fel úgy, hogy valamennyi táncos bal oldala néz a kör közepe felé. Így előre haladáskor az egész kör balra kering. A nő rendszerint a férfi előtt rézsútosan áll, és a férfi hátulról fogja meg a nő magasba emelt kezeit. A tánc jellegzetessége az előre-hátra haladó lépéseket követve a nő kismértékű jobbra-balra való kiforgatása, melynek során a párok egymásra néznek, majd a pár a lendületes előre haladása közben a férfi a karja alatt a nőt kétszer megforgatja.
Tapsipolka („ Hogy a csibe, hogy…”)
A tapsipolka a tripódikus dallamra járt játékos tánc jobbra forgó polkalépéssel kezdődik. A táncosok párosával nagy körben állnak, és a dallam első két sorára, valamint annak ismétlésére balra keringő kis kört írva le érkeznek vissza kiinduló helyükre, a nagy körbe. A táncosok ekkor páronként egymás felé fordulnak, és a dallam szövegét imitáló alkuba kezdenek, először a férfi fogja meg bal kézzel a nő jobb kezét, és jobbjával háromszor a nő tenyerébe belecsap. Ezt szerepcserével megismétlik, majd felváltva egyet csapnak egymás tenyerébe. Az „alku” megkötése után az új dallamra újra kezdik a forgó polkát. A táncot egyre gyorsuló tempóban járják, és mindig egy lendületes polkával fejezik be.
Fenyegetős-tapsikolós (padegatta, „Három lábú görbe szék…”)
A fenti tánchoz hasonlóan ez a polkaalapú tánc is tartalmaz pantomimikus elemeket. A párok itt is nagy körben állnak , és a kísérő dallam első két sorára, valamint annak ismétlésére járják a fent leírt, párosan jobbra forgó, de a pár által balra keringő egyéni kör leírását. Kiindulási helyükre visszaérve a zárt fogást elengedik. A dallam második felének kezdetekor négy dobogó lépéssel egymás felé szembe fordulnak. Hrfomtaps után mindketten először felemelt jobb, majd bal mutatóujjukkal tréfásan megfenyegetik egymást, sorzárlatként a nő egy egészet jobbra forog. A dallamrész ismétlésekor a táncosok megismétlik a dobogással kezdődő pantomimikus játékot. Mint valamennyi társastáncot, ezt is tetszés szerint ismétlik.
Sétapolka
A fenti táncoktől eltérően, a Sétapolkában a párok nem kört, hanem két sort formálnak. A kísérő dallam első két ütemére zárt polkafogásban, kissé előre-hátra billegő felsőtesttel a két sor egymás felé halad, és „átfésűl” egymáson, majd a következő két ütemben galopp lépéssel visszatérnek a kiindulási helyükre. Az „átfésülést” és a galoppozást megismétlik, majd minden pár ebben a táncban is a fent leírt párosan forgó, balra keringő egyéni kört táncolja. Új dallamra a táncot elölről kezdve azonosan megismétlik.
Négyes (négyestánc, „A pozsonyi sétatéren megy a villamos…”)
Mátyusföld más falvaiban ugyanezt a táncot francia négyesnek is nevezik. A táncot két pár oldalt kézfogással körben állva kezdi, és kétütemenként váltott lábbal negyed ritmusban féltalppal elő-oldalt érintik a talajt. Majd a kézfogást elengedve először balra fordulnak, jobb kezükben csillag alakban kézfogással jobbra keringenek, és ugyanezt jobbra fordulva, ellenkező irányba megismétlik. A dallam többszöri eljátszásánál a tempó kissé gyorsul.
(A szerző a MMA köztestületi tagja.)
Folytatjuk…
