Az erdélyi magyarok minden évben október utolsó vasárnapján őrtüzeket gyújtanak a székelyföldi településeken, hogy ezzel is kifejezzék: közösen küzdenek Székelyföld önállóságáért. A közmédia vasárnap kiemelten foglalkozik a Székely Autonómia Napjával – közölte az M1 Híradója.
A Székely Nemzeti Tanács 2015-ben hirdette meg először, hogy gyúljanak őrtüzek Székelyföldön, így is jelezve az igényt, hogy az itt élő magyarok nem mondanak le az önrendelkezésről. A következő évben ismét megszervezték az akciót, akkor határozták el, hogy a Székely Autonómia Napjává nyilvánítják október utolsó vasárnapját.
A szervezők szándéka az, hogy az idén százéves ígéretet is számon kérik a román politikumon, ugyanis az 1918-as gyulafehérvári határozat megfogalmazói széles körű önrendelkezést ígértek a kisebbségi sorsba kerülő nemzeti közösségeknek.
„Minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy az autonómia ügyét a közérdeklődés központjában tartsuk, és folyamatosan emlékeztessük a román hatalmat arra, hogy itt egy be nem teljesült, immár százéves ígéret van”
– nyilatkozta Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke.
A Székely Autonómia Napjához már az első évben több civil szervezet és politikai párt csatlakozott. Az érdekvédelmi szervezetek képviselői szerint kiemelten fontos lépést jelentenek az önrendelkezés elfogadtatása felé az ezt népszerűsítő rendezvénysorozatok.
2013-ban ugyancsak október végén szervezte meg az SZNT a Székelyek Nagy Menetelését, akkor százezresre becsülték a résztvevők számát a szervezők. A Székely Nemzeti Tanács szerint tudatosítani kell a fiatal nemzedékben, hogy a székely önrendelkezés ügye magyar nemzeti ügy.
„Létezik a székely közösségnek egy szabad akarata, és ezt figyelembe kell venni. Ennek megfelelően készülünk október 28-ára, Székelyföld autonómiájának a napjára, amikor megmutathatja a székelység, hogy ma is olyan erős közösség, mint 5 évvel ezelőtt”
– mondta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
Megerősítették az igényt az erdélyi magyarság kulturális- és a székelység területi autonómiája iránt
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) együttes ülésen erősítette meg szombaton a marosvásárhelyi vártemplomban az erdélyi magyarság kulturális autonómia és a székelység területi autonómia iránti igényét. Az együttes ülésen a két nemzeti tanács száz évvel ezelőtti megalakulásáról is megemlékeztek.
A gyűlésen felszólaló Tőkés László EMNT-elnök kijelentette: a centenárium évében is nyomatékosítani kell, hogy Trianonra az autonómia a legjobb válasz. Az európai parlamenti képviselő az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári nyilatkozatot idézve kérte: biztosítsanak Erdélyben teljes szabadságot az összes együtt lakó nép számára.
Izsák Balázs emlékeztetett: száz évvel ezelőtt a Székely Nemzeti Tanács azért alakult meg, mert bízott a népek Woodrow Wilson amerikai elnök által meghirdetett önrendelkezési elvében. Ezt az elvet azonban az első világháború után a magyarokra nem érvényesítették.
Az SZNT elnöke szerint a belső önrendelkezésre törekvő székelység egy ötéves európai küzdelemnek érhet a végére a nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés brüsszeli bejegyzéséért folytatott perben. Hozzátette: az SZNT készen áll arra, hogy – kedvező ítélet esetén – élére álljon az egymillió európai aláírás összegyűjtésének. Izsák Balázs kijelentette: az SZNT kész megmozgatni Székelyföldért Európát.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott felszólalásában ismét Magyarország támogatásáról biztosította az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket. Úgy vélte: azok a jogi megoldások, amelyek Európában máshol természetesek, megilletik az erdélyi, székelyföldi magyarokat is.
Az együttes ülés határozatot fogadott el a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet és a személyi elvű autonómiáról szóló törvénytervezet újbóli parlamenti beterjesztéséről. Határozatban kérték az elítélt és politikai fogolynak tekintett Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását. Egy másik határozatban a történelmi régiók gazdasági önrendelkezésére tettek javaslatot a román törvényhozásnak.
(hirado.hu/MTI/Felvidék.ma)
