Beváltotta ígéretét Peter Pellegrini miniszterelnök. Mint ismeretes, a nagyszarvai iskolai hercehurca kapcsán azt mondta, ha nincs helyben megoldás (mármint a helyi önkormányzat nem akar szlovák osztályt – iskolát nyitni a faluban), majd a kormány kézbe veszi a dolgokat. Így is lett.
Bár képviselői módosító javaslatként született az a jogszabály, amely azt a bizonyos „megoldást” szülte, azért kilóg a lóláb…
A minap ugyanis a jogalkotás során módosult az 596/2003-as, oktatásügyi államigazgatásról és iskolai önkormányzatokról szóló törvény, s vele összhangban a közoktatási törvény is. A módosított törvény tételesen megszabja, milyen feltételek mellett egyezhet meg több község közös iskolai körzet létrehozásában egy adott iskola vonzáskörzetében, azaz milyen szempontokat kell ez ügyben figyelembe venniük.
A szempontok felsorolják az iskola elérhetőségét, kapacitását, az ingatlan alkalmasságát oktatási célokra, de jelen van a szülők óhaja is a nemzetiségi – vagy épp államnyelven való oktatásra.
Amennyiben azonban az érintett községek nem egyeznek meg abban, hogy egy-egy iskola köré milyen közös körzetet alakítanak ki, akkor azt megteszi a kerületi székhelyű járási hivatal.
Ráadásul a közoktatási törvény módosításával lehetőség nyílik az államnyelven oktató intézmények számára is a kivételre a minimális osztálylétszám alól – tehát bármilyen kicsi létszámmal is legálisan nyitható osztály. Nos, itt az a bizonyos „megoldás.”
Értsük pontosan: a módosított törvény lehetővé teszi, hogy az érintettek feje fölött az államhatalom szabja meg az iskolai körzetet, tehát, az állam döntheti majd el, hogy egy-egy iskolába ki fog majd járni és milyen nyelven fog tanulni.
Az állami arrogancia újabb példájával állunk szemben.
Noha bizonyos mértékig akár úgy is felfogható a törvény, hogy a kisebbségben élő magyarság is kihasználhatja majd előnyét és követelheti magyar osztály nyitását, jól tudjuk, a gyakorlat nem erről szól.
Kisiskoláink éppen a kicsi létszám okán szenvednek, nyögnek a gazdasági terhek alatt. Az új jogszabály ezt egyáltalán nem oldja (nyilván ebben a törvényben nem is teheti). De nem lesz ez másképp a tömb magyar területen működő magyar iskolák mellett kikényszerített szlovák intézmények – osztályok esetében sem.
Az önkormányzatoknak adott esetben olyan terhet kell majd viselniük, melyet nem önként vállalnak. Akár csak a pártállami időkben…
Ez a felháborító jogszabály megszületett. A parlamenti többség, a kormánykoalíció képviselői – köztük a magyarok is – megszavazták. Az igazi próba az alkalmazása lesz. Vajon milyen mértékben veszik figyelembe a települések igényeit, az ott élők akaratát? Vajon mennyire számít az, hogy az adott településszerkezetnek milyenek a kialakult hagyományai? Tekintettel az előzményekre, nincs ok a derűlátásra.
A szerző az MKP oktatási és kulturális alelnöke
