Lezajlott az értékfeltáró kollégiumok szakmai konferenciája, amely az Értékfeltáró kollégiumok a Kárpát-medencében 2014-2018 címet kapta. A konferenciának a Lakiteleki Népfőiskola adott otthont, fővédnöke pedig Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola vezetője volt.
A konferencián részt vettek a felvidéki székhellyel rendelkező Esterházy Akadémia hallgatói is, akik a közelmúltban segédkeztek a Martos Kollégium című kötet elkészítésében. A felvidéki Martos Kollégium kötetének bemutató konferenciája Martoson, az Esterházy Akadémia épületében lesz március 30-án, ahol Lezsák Sándor is tiszteletét teszi majd.
A Martos Kollégium lelkes kutatói többek között Bátorkeszin, Búcson, Dunamocson, Dunaradványon, Imelyen, Izsán, Madaron, Marcelházán, Martoson, Naszvadon és Ógyallán végeztek értékfeltáró munkát.
A konferencia első perceiben a Lakitelek Népfőiskola rövid bemutató kisfilmjét tekinthették meg a konferencia résztvevői. A kisfilm levetítése miután Hágen Ádám köszöntötte az értékfeltáró kollégiumok résztvevőit és szervezőit. A köszöntő utána Lezsák Sándor előadása következett, melynek fő témája a Lakiteleki Népfőiskola Hungarikum Ligetté bővülése volt.
Ahogyan azt megtudhattuk, az eddig 6 hektáros terület 26 hektárossá bővítése zajlik jelenleg a Népfőiskolán, amely a Szeged-Csanádi Egyházmegye tulajdona. A Hungarikum Liget a már meglévő épületek mellett többek között egy szabadstranddal, egy lovardával, egy footgolf pályával, valamit egy háromcsillagos szállodával bővül.
További érdekesség, hogy a Népfőiskola területén található három termálkútból feltörő termálvizet hosszas munkával tavaly októberben gyógyvízzé nyilvánították. Lezsák Sándor külön kiemelte, hogy a Lakiteleki Népfőiskola nem egy ember munkája, hiszen ezrek dolgoztak azon, hogy a jelenlegi formája kialakuljon.
„Ember nélkül semmi nem lehetséges, intézmény nélkül semmi nem tartós” – mondta Lezsák Sándor.
Az előadás utolsó perceiben a Kárpát-medencei értékfeltáró kollégiumok által kiadott könyv- és DVD-gyűjteményt mutatta be.
A részletes bemutató után dr. Horváth Zsoltnak a Hungarikum mozgalom a Kárpát-medencében című előadása következett, melyből megtudhattuk, hogy az újkori hungarikum mozgalom a 90-es évektől kezdődően folyamatosan erősödött és a 2000-es évek közepére mutatott abba az irányba, ahol a napjainkban jár.
Nagyon sokan, sokféleképpen vizsgálták a hungarikumokat. Dr. Horváth Zsolt ezen vizsgálatok eredményeiből szemezgetve számolt be a következő érdekességekről.
Talán nem meglepő, hogy ha egy külföldit Magyarországról kérdezünk, az esetek túlnyomó többségében a Rubik-kockával és Puskás Ferenc személyével párosítják hazánkat, de vajon mit tartunk mi, magyarok hungarikumnak? Egy a 90-es években készült felmérés eredménye szerint elsősorban a hasunkra gondoltunk, hiszen legtöbben a különféle kolbászokat, szalámikat, valamint a Boci csokit és a Túró Rudit választották volna a hungarikumok közé. Italok közül pedig különféle pálinkákat és az Egri bikavért mondták a legtöbben. Napjainkra a Hungarikum mozgalom 70 értéket tart számon.
Dr. Horváth Zsolt előadása után az értékfeltáró kollégiumok konferenciájának első napja vacsorával, majd táncházzal végződött.
A konferencia második napján Hágen Ádám ismertette az Értékfeltáró kollégiumok a Kárpát medencében 2014-2018 című tanulmányt, amely 22 értékfeltáró kollégium elmúlt négy évben folytatott munkáját mutatta be.
Az értékfeltáró kollégiumok kutatásainak a legfontosabb eleme, hogy a jelen értékeit hozzák felszínre, ezért a kérdőívet is úgy állították össze, hogy a jelen értékeire fókuszáljon. Hágen Ádám elmondta, hogy a megkérdezettek többsége egy-egy interjú alkalmával már a beszélgetés elején arról számolt be, hogy milyen jó volt régen az élet és milyen virágzó volt a közösség évtizedekkel ezelőtt, bezzeg ma nincs semmi. Ebben az esetben a kérdező feladata és felelőssége, hogy a beszélgetés végére az adott települések jelenkori meglévő értékeit a felszínre hozza, és tulajdonképpen bizonyítsa is az interjúalanynak, hogy igenis vannak értékei az adott településnek.
A kutatók összetétele igencsak sokszínű, hiszen vannak közöttük szociológusok, néprajzosok, közgazdások, jogászok, pedagógusok, történészek és földrajztudósok is.
A kutatás célja a feltárt értékek könyvben való bemutatása mellett az, hogy közösséget kovácsoljon a kutatókból. A szervezők számára fontos, hogy a különböző egyetemekről, különböző szakokról érkező diákok és oktatók közösséget alkossanak.
Az eddigi 22 értékfeltáró kollégium során több mint 500 településre jutottak el a kutatók, több mint 50 ezer személyt értek el a közel 18 ezer kérdőív kitöltésével és több mint ezer egyetemista, főiskolás és helyi kutató vett részt a munkában, akik összesen 34 Kárpát-medencei egyetemről és főiskoláról érkeztek.
Hágen Ádám előadása után az egyes kollégiumok vezetői észrevételeket és javaslatokat tehettek a jövőre vonatkozóan, végül pedig Lezsák Sándor szavai zárták az értékfeltáró kollégiumok szakmai konferenciáját.
A konferencián szerzett élmények mellett teljes egészében megismerhettük az értékfeltáró kollégiumok munkáját, amely a nemes cél mellett összeköti és erős egységgé kovácsolja a Kárpát-medencei kutatókat, szakembereket, egyetemistákat és főiskolásokat egyaránt. A munka viszont nem ér itt véget, hiszen még számos vidék, város és község értékei várnak feltárásra, amelyeket nem hagyhatunk feledésbe merülni.
